szerző:
hvg.hu

A magyar családok nőtagjai a szülés után alig tudnak visszatérni a munkába nyolc óránál rövidebb időre, míg a férfiak túlórák tömegét kénytelenek elvállalni. A cégek eközben nagyot trükköznek a hivatalosan részmunkaidőre bejelentett dolgozóikkal.

„A férfinak dolgoznia kell, nem ő ért igazán a gyerekhez.” „Lemaradsz a munkádban, mindent a nulláról kell kezdened, amikor visszamész dolgozni.” „Ki fognak nézni a cégnél, ha hónapokra eltűnsz.” Hetekig ezt kellett hallgatnia az akkor 29 éves Dávidnak, amikor bejelentették a családnak: a gyerekük első születésnapja után nem a felesége, hanem ő fog elmenni gyedre. Aztán kiderült, életük egyik legjobb döntését hozták meg. A család anyagilag jobban járt – ha a magasabb fizetést kapó szülő megy gyedre, több pénzhez jutnak –, a fiatal apa örült, hogy kicsit kiszakadt a mókuskerékből, a felesége pedig újra foglalkozhatott a munkájával is. Így már csak azt kellett heti rendszerességgel hallgatniuk az aggódó rokonoktól, hogy milyen szörnyű szülő az, aki nem látja be, a gyereknek az anyja mellett a helye.

De az ő szerencsés helyzetük a ritkább. A férfi agyondolgozhatja magát, ha megszületik a gyereke, a nő viszont csak teljes állásba tudna visszamenni dolgozni a szülés után – nem kell csodálkoznia annak, akinek az ismeretségi körében ez a minta a leggyakoribb, a számok is azt mutatják, hogy ez az általános modell a legtöbb magyar családban.

Több anya is arról számolt be kérdésünkre: lehetetlen visszatérni munkába a szülés után, ha nem vállalják be a 8 órás munkaidőt. A férfiaknak viszont sokkal többet kell dolgozniuk, mint korábban. Volt, aki arról mesélt, hogy hiába talált olyan állást, amelyet 6 órásnak hirdettek, a szerződés aláírása előtt elmondták neki, hogy ez csak papíron hat óra, valójában teljes műszakot várnak tőle. Más úgy emlékezett vissza: sok keresgélés után feladta a reményt, hogy négy órában tudjon dolgozni, inkább a férje elvállalt még néhány extra munkát. És persze az sem ritka, ha a nő feketén dolgozik inkább.

A 2017-ben igényelhető családtámogatások

Csecsemőgondozási díj – a jövedelem 70 százaléka, a születés utáni 24 hétben

Gyermekgondozási díj (gyed) – a jövedelem 70 százaléka, de legfeljebb havi 178 500 forint

Gyed extra – a szülő visszamehet munkába, és emellett kapja a gyedet

Gyermekgondozási segély – 28 500 forint/hó, a gyerek 3 éves koráig

Gyermeknevelési támogatás – 28 500 forint/hó, a nagycsaládosoknak, ahol a legkisebb gyerek 3-8 év közötti

Anyasági támogatás – 64 125 forint, ikreknél 85 500 forint, egyszeri juttatás

Családi pótlék – 12 200–17000 forint havonta

Az Eurostat a napokban tette közzé a részmunkaidőről szóló adatait. Ebből az látszik: az egy- és kétgyerekes magyar anyák alig 5 százaléka választja ezt a fajta munkát, ami alig magasabb, mint a gyerektelen nők 4,4 százalékos adata. Egyedül a három vagy több gyereket szülő nők között magasabb a mutató, nekik már a 12 százalékuk részmunkaidőben dolgozik. Összehasonlításképp: Ausztriában az első gyerek megszületése után a nők 59 százaléka részmunkaidőt vállal, ott pedig, ahol még nagyobb a család, az anyák háromnegyede 4 vagy 6 órában dolgozik.

©

Az osztrák adat persze speciális: ott általános szokás, hogy egy nyolcórás munkaidőt kettéosztanak, és mindkét felére felvesznek egy kisgyerekes anyát. De a részmunkaidő egyébként is nyugati specialitás. Amikor azt vizsgálták, hogy a 25-49 év közöttiek közül hányan dolgoznak kevesebb, mint nyolc órában, az EU első 14 helyezettje között csakis nyugati és északi államok voltak. Magyarország még a környezetéhez képest is rosszabbul állt, nálunk kevesebben csak Bulgáriában tudják ezt a foglalkoztatási formát választani.

Árulkodóak a számok a magyar férfiak helyzetéről is. Abban persze semmi meglepő nincs, hogy az egész EU-ban kevés férfi választja a részmunkaidőt, a magyar adat viszont az uniós átlagnak is csak a harmada, 2,2 százalékos. Azt is világosan megmutatják az adatok, hogy az első gyerek megszületése után annak a kevés férfinak, aki addig kevesebb mint 8 órában dolgozott, egy jelentős része inkább vállalja a teljes állást. A második gyerek után is részmunkaidőben maradó apák aránya már az 1 százalékot is alig haladja meg, és csak a nagycsaládosoknál nő egy kicsit az adat.

Nem jókedvükből választják a részmunkaidőt

Nem biztos, hogy a részmunkaidő jó, sokan szeretnének ennél többet dolgozni és többet keresni, de nincs rá lehetőségük. A részmunkaidőben dolgozó magyarok ötöde számít alulfoglalkoztatottnak nálunk, Magyarország ezen a téren legalább hozza az EU-átlagot. Összesen 28 ezer nő és 19 ezer férfi dolgozik kevesebbet, mint amennyire képesnek érzi magát. Ebből a szempontból a régiónkban óriásiak az eltérések: a 8 százalékos cseh adat a legjobb az egész EU-ban, míg Szlovákiában több mint ötször akkora, 43,5 százalékos a mutató.

A kormány más kedvezményekkel már évek óta próbálja rávenni az embereket a gyerekvállalásra – nagyrészt olyan juttatásokkal, amelyekkel a felső középosztály jár jól. Ilyen például a csok-program: a családok otthonteremtési kedvezményére eddig 60 ezren jelentkeztek, miközben a legfeljebb 10+10 millió forint, amit lakásvásárlásra ad az állam, csak akkor lehet elég, ha mellette van nagyobb önrész is. Azt nemrég jelentették be, hogy a jelzáloghitellel rendelkező családoknál három gyerek esetén elengednek egymillió forintot a tartozásból, további gyerekek esetében további 1-1 milliót leírhatnak. A családi adókedvezménnyel pedig az összevont adóalapot csökkenthetik a szülők. A családi pótlék mindenki számára alanyi jogon jár, ennek az összege viszont 2008 óta nem növekedett, a gyerekek számától függően 12 200–17 000 forint, egyedül a súlyosan beteg gyerekek után jár több pénz.

Azt a kormány is látja, hogy baj van a részmunkaidős foglalkoztatással. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: túlságosan rugalmatlan a munkaerőpiac. Pedig valóban tettek lépéseket, hogy segítsék azokat a nőket, akik visszatérnének a munkába. A részmunkaidősöknél is kedvezményt adtak a 100 ezer forintig terjedő jövedelem szociális hozzájárulási adójára – korábban 50 ezer forintig járt ez –, 2016-tól pedig a gyerek féléves korától lehet gyed extrát választani (ekkor a munkába visszatérő szülő a fizetése mellé megkapja a gyedet is, viszont elveszti a felmondási védelmét). A cégek azonban nem túl fogékonyak a részmunkaidős foglalkoztatásra.

©

Az államtitkár szerint ráadásul nem csak itt van a probléma. „A részmunkaidő részfizetéssel is jár”, márpedig ezt sok család egyszerűen nem engedheti meg magának – erről számoltak be azok a fiatal, a munkába visszavágyó szülők is, akikkel mi beszéltünk. A szerencsésebbek meg tudják oldani ezt úgy, hogy a rugalmas munkaidőt kérnek, így egyikük délelőtt, másikuk délután és este tud a gyerekkel foglalkozni.

Nagyokat trükköznek a cégek

Arról többen is panaszkodtak, hogy a részmunkaidő valójában csak papíron 4 vagy 6 órás, valójában le kell dolgozni a teljes, 8 órás műszakot. Idén például, miután meg kellett emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot is, gyanúsan megugrott a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. A szakszervezetek és a gazdasági elemzők szerint is nagyon valószínű, hogy a béremelési kényszerre válaszul tette át sok cég a dolgozóit papíron rövidebb munkaidőre.

Persze ott, ahol igazán nagy a munkaerőhiány, nem kell a cégeknek ilyesmivel trükközniük. Egyre több bolt hirdet részmunkaidős állásokat, a Lidl például már napi 3 órás munkaidőt is kínált, de nincs olyan nagyobb üzletlánc, amelynek az álláshirdetései között ne volna nagyon sok 8 órásnál rövidebb időre szóló ajánlat.