szerző:
hvg.hu

A magyar családok nőtagjai a szülés után alig tudnak visszatérni a munkába nyolc óránál rövidebb időre, míg a férfiak túlórák tömegét kénytelenek elvállalni. A cégek eközben nagyot trükköznek a hivatalosan részmunkaidőre bejelentett dolgozóikkal.

„A férfinak dolgoznia kell, nem ő ért igazán a gyerekhez.” „Lemaradsz a munkádban, mindent a nulláról kell kezdened, amikor visszamész dolgozni.” „Ki fognak nézni a cégnél, ha hónapokra eltűnsz.” Hetekig ezt kellett hallgatnia az akkor 29 éves Dávidnak, amikor bejelentették a családnak: a gyerekük első születésnapja után nem a felesége, hanem ő fog elmenni gyedre. Aztán kiderült, életük egyik legjobb döntését hozták meg. A család anyagilag jobban járt – ha a magasabb fizetést kapó szülő megy gyedre, több pénzhez jutnak –, a fiatal apa örült, hogy kicsit kiszakadt a mókuskerékből, a felesége pedig újra foglalkozhatott a munkájával is. Így már csak azt kellett heti rendszerességgel hallgatniuk az aggódó rokonoktól, hogy milyen szörnyű szülő az, aki nem látja be, a gyereknek az anyja mellett a helye.

De az ő szerencsés helyzetük a ritkább. A férfi agyondolgozhatja magát, ha megszületik a gyereke, a nő viszont csak teljes állásba tudna visszamenni dolgozni a szülés után – nem kell csodálkoznia annak, akinek az ismeretségi körében ez a minta a leggyakoribb, a számok is azt mutatják, hogy ez az általános modell a legtöbb magyar családban.

Több anya is arról számolt be kérdésünkre: lehetetlen visszatérni munkába a szülés után, ha nem vállalják be a 8 órás munkaidőt. A férfiaknak viszont sokkal többet kell dolgozniuk, mint korábban. Volt, aki arról mesélt, hogy hiába talált olyan állást, amelyet 6 órásnak hirdettek, a szerződés aláírása előtt elmondták neki, hogy ez csak papíron hat óra, valójában teljes műszakot várnak tőle. Más úgy emlékezett vissza: sok keresgélés után feladta a reményt, hogy négy órában tudjon dolgozni, inkább a férje elvállalt még néhány extra munkát. És persze az sem ritka, ha a nő feketén dolgozik inkább.

A 2017-ben igényelhető családtámogatások

Csecsemőgondozási díj – a jövedelem 70 százaléka, a születés utáni 24 hétben

Gyermekgondozási díj (gyed) – a jövedelem 70 százaléka, de legfeljebb havi 178 500 forint

Gyed extra – a szülő visszamehet munkába, és emellett kapja a gyedet

Gyermekgondozási segély – 28 500 forint/hó, a gyerek 3 éves koráig

Gyermeknevelési támogatás – 28 500 forint/hó, a nagycsaládosoknak, ahol a legkisebb gyerek 3-8 év közötti

Anyasági támogatás – 64 125 forint, ikreknél 85 500 forint, egyszeri juttatás

Családi pótlék – 12 200–17000 forint havonta

Az Eurostat a napokban tette közzé a részmunkaidőről szóló adatait. Ebből az látszik: az egy- és kétgyerekes magyar anyák alig 5 százaléka választja ezt a fajta munkát, ami alig magasabb, mint a gyerektelen nők 4,4 százalékos adata. Egyedül a három vagy több gyereket szülő nők között magasabb a mutató, nekik már a 12 százalékuk részmunkaidőben dolgozik. Összehasonlításképp: Ausztriában az első gyerek megszületése után a nők 59 százaléka részmunkaidőt vállal, ott pedig, ahol még nagyobb a család, az anyák háromnegyede 4 vagy 6 órában dolgozik.

©

Az osztrák adat persze speciális: ott általános szokás, hogy egy nyolcórás munkaidőt kettéosztanak, és mindkét felére felvesznek egy kisgyerekes anyát. De a részmunkaidő egyébként is nyugati specialitás. Amikor azt vizsgálták, hogy a 25-49 év közöttiek közül hányan dolgoznak kevesebb, mint nyolc órában, az EU első 14 helyezettje között csakis nyugati és északi államok voltak. Magyarország még a környezetéhez képest is rosszabbul állt, nálunk kevesebben csak Bulgáriában tudják ezt a foglalkoztatási formát választani.

Árulkodóak a számok a magyar férfiak helyzetéről is. Abban persze semmi meglepő nincs, hogy az egész EU-ban kevés férfi választja a részmunkaidőt, a magyar adat viszont az uniós átlagnak is csak a harmada, 2,2 százalékos. Azt is világosan megmutatják az adatok, hogy az első gyerek megszületése után annak a kevés férfinak, aki addig kevesebb mint 8 órában dolgozott, egy jelentős része inkább vállalja a teljes állást. A második gyerek után is részmunkaidőben maradó apák aránya már az 1 százalékot is alig haladja meg, és csak a nagycsaládosoknál nő egy kicsit az adat.

Nem jókedvükből választják a részmunkaidőt

Nem biztos, hogy a részmunkaidő jó, sokan szeretnének ennél többet dolgozni és többet keresni, de nincs rá lehetőségük. A részmunkaidőben dolgozó magyarok ötöde számít alulfoglalkoztatottnak nálunk, Magyarország ezen a téren legalább hozza az EU-átlagot. Összesen 28 ezer nő és 19 ezer férfi dolgozik kevesebbet, mint amennyire képesnek érzi magát. Ebből a szempontból a régiónkban óriásiak az eltérések: a 8 százalékos cseh adat a legjobb az egész EU-ban, míg Szlovákiában több mint ötször akkora, 43,5 százalékos a mutató.

A kormány más kedvezményekkel már évek óta próbálja rávenni az embereket a gyerekvállalásra – nagyrészt olyan juttatásokkal, amelyekkel a felső középosztály jár jól. Ilyen például a csok-program: a családok otthonteremtési kedvezményére eddig 60 ezren jelentkeztek, miközben a legfeljebb 10+10 millió forint, amit lakásvásárlásra ad az állam, csak akkor lehet elég, ha mellette van nagyobb önrész is. Azt nemrég jelentették be, hogy a jelzáloghitellel rendelkező családoknál három gyerek esetén elengednek egymillió forintot a tartozásból, további gyerekek esetében további 1-1 milliót leírhatnak. A családi adókedvezménnyel pedig az összevont adóalapot csökkenthetik a szülők. A családi pótlék mindenki számára alanyi jogon jár, ennek az összege viszont 2008 óta nem növekedett, a gyerekek számától függően 12 200–17 000 forint, egyedül a súlyosan beteg gyerekek után jár több pénz.

Azt a kormány is látja, hogy baj van a részmunkaidős foglalkoztatással. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: túlságosan rugalmatlan a munkaerőpiac. Pedig valóban tettek lépéseket, hogy segítsék azokat a nőket, akik visszatérnének a munkába. A részmunkaidősöknél is kedvezményt adtak a 100 ezer forintig terjedő jövedelem szociális hozzájárulási adójára – korábban 50 ezer forintig járt ez –, 2016-tól pedig a gyerek féléves korától lehet gyed extrát választani (ekkor a munkába visszatérő szülő a fizetése mellé megkapja a gyedet is, viszont elveszti a felmondási védelmét). A cégek azonban nem túl fogékonyak a részmunkaidős foglalkoztatásra.

©

Az államtitkár szerint ráadásul nem csak itt van a probléma. „A részmunkaidő részfizetéssel is jár”, márpedig ezt sok család egyszerűen nem engedheti meg magának – erről számoltak be azok a fiatal, a munkába visszavágyó szülők is, akikkel mi beszéltünk. A szerencsésebbek meg tudják oldani ezt úgy, hogy a rugalmas munkaidőt kérnek, így egyikük délelőtt, másikuk délután és este tud a gyerekkel foglalkozni.

Nagyokat trükköznek a cégek

Arról többen is panaszkodtak, hogy a részmunkaidő valójában csak papíron 4 vagy 6 órás, valójában le kell dolgozni a teljes, 8 órás műszakot. Idén például, miután meg kellett emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot is, gyanúsan megugrott a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. A szakszervezetek és a gazdasági elemzők szerint is nagyon valószínű, hogy a béremelési kényszerre válaszul tette át sok cég a dolgozóit papíron rövidebb munkaidőre.

Persze ott, ahol igazán nagy a munkaerőhiány, nem kell a cégeknek ilyesmivel trükközniük. Egyre több bolt hirdet részmunkaidős állásokat, a Lidl például már napi 3 órás munkaidőt is kínált, de nincs olyan nagyobb üzletlánc, amelynek az álláshirdetései között ne volna nagyon sok 8 órásnál rövidebb időre szóló ajánlat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!