szerző:
Szabó Yvette
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Büszke lehetne Magyarország a divatiparára, ha a kreativitás többet érne, mint az olcsó bérmunka.

Miközben fillérekért gyártatják ruhakölteményeiket Magyarországon az olyan luxusmárkák, mint a Burberry, a Givenchy vagy a Dolce & Gabbana, a hazai divatipar egyik sikercsapata végleg lehúzta a rolót. Pedig a Use Unused tavaly még elnyerte a riói olimpia formaruháinak gyártását. A márka bukásának körülményei jól jelzik, miért baj, ha a tudás másodlagos szempont az olcsó munkaerővel szemben. De nem csak a Use kivonulásából látszik a hazai jólétet szajkózó kormánypropaganda hamissága. Magyarországot olyan tömegmárkák is elhagyják, mint az amerikai GAP vagy a brit Marks and Spencer. Előbbi május végéig árusított Magyarországon, utóbbi boltjai júliusig tartanak nyitva.

Zárás után a GAP-nél. Hol volt
©

A luxusmárkákon kívül az egész európai piac haldoklik – mondja a Use Unused alapító tulajdonosa, Tóth András. A briteket, a skandinávokat és a Benelux államokat leszámítva mindenütt elenyésző a kereslet az úgynevezett kortárs divat iránt, amely még nem számít luxusnak, de modelljei nem is jönnek szembe minduntalan. Nehezíti az értékesítést a britek kilépése is az unióból – magyarázza a gondokat Tóth András. Ők remek textíliákat gyártanak, és jó vevőnek számítanak, ám szerinte mindez veszélybe kerül, ha netán visszaállítják a vámokat. Közben a divatipar fellegvárában kínaiak vásárolják fel az olasz alapanyaggyártókat, így már ők is ugyanazt viszik az igényesebb hazai piacukra, mint amit a többiek tudnának kínálni. Az értékesítés folyamata pedig olyan mértékig felgyorsult, hogy a míves darabokat kidolgozó divattervezők képtelenek egyedit nyújtani, mert az úgynevezett fast fashion márkák, amilyen a Zara vagy a H&M, heteken belül lekoppintják az új szezon kollekcióit. A kisebb alkotóműhelyek ugyanakkor megsínylik, hogy 10–12 hónap is eltelik, mire a tervezéstől és az alapanyag megrendelésétől számítva befolynak az első bevételek. Ezen az sem tud gyökeresen változtatni, hogy az utóbbi években – esetenként állami hátterű – kockázatitőke-befektetők is hajlandók voltak beszállni a magyar kreatív iparba. A néhány százmillió forintos befektetés azonban elenyésző amellett, hogy egy-egy nagyobb brand egyetlen divatbemutatón elkölt akár egymillió dollárt is.

Nem tudják kihasználni a magyar divattervezők az olcsó magyar bérmunkát sem. A minap az énekes-dalszövegíró sztár, Carrie Underwood egy Abodi-kreációban vette át az amerikai CMT televízió díját az idei legjobb videóklipért. Abodi Dóra azt mondja, minden egyes modellen nagyon kell látszania az egyediségnek, ami beazonosíthatóvá teszi a brandet, csak így lehet kitűnni a globálisan több ezer hasonló márka közül. Bár a hazai ruhaiparban évtizedek óta létezik olcsó, államilag támogatott beszállító, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Kézmű Kft., ez a varrodai kapacitás a magyar divattervezők számára gyakorlatilag utolérhetetlen. Néhány tucatra szóló megrendelésükkel nem tudnak versenyre kelni a külföldi luxusmárkák ezres szériáival. Pedig a Kézmű munkavállalói tulajdonképpen éhbérért dolgoznak. Minimálbéren vagy szakmunkás-bérminimumon foglalkoztatják őket, de többségüket csak négy órában, így havonta 42–54 ezer forintot visznek haza. A divat nagyjai viszont a magyarországi gyártással elkerülik annak bélyegét, hogy harmadik világbeliek kizsákmányolásából gazdagszanak meg.

A legnagyobb hazai divattervezők, akiknek az utóbbi időben egyetlen nyereséges évük sem volt, az értékesítési módszerek megváltoztatásában látják a megoldást. A Use Unused alapítói ezt már csak valamilyen új formációban tudják elképzelni. Nanushka, vagyis Sándor Szandra márkája viszont az eddigi cég keretei között próbálkozik a megújulással. Baldaszti Péter menedzserpartnerként most azon dolgozik, hogy átváltsanak az online kereskedelemre és a saját bolthálózatra. Az eddigi nagykereskedelmi üzleti modellben a tervező túlságosan kiszolgáltatott volt az ügynököknek, forgalmazóknak, míg az új modellben a Nanushka május végéig már 300 százalékos növekedést ért el a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Hiába, az ezredforduló után születettek már a gép előtt ismerik meg a világot – osztja meg tapasztalatát Tóth András is –, és pontosan tudják, mit hol érdemes megvásárolni. Mindeközben tovább hasít az angolok által már kidobott göncökkel kereskedő Háda, ahol száz forintokból is fel lehet öltözni. A magyar ár-érték arányokra jellemző, hogy ez a cég 2016-ban újabb 10 százalékkal növelte árbevételét, amely már meghaladta a 10 milliárd forintot. Százmillió forint közeli az éves profitja, és a napokban átvehette az év internetes kereskedőjének járó díjat is.

Magyar tervezők a Kézműnél

A Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. a HVG kérdéseire érdemben nem válaszolt, csupán a cikk megjelenése után küldte el észrevételeit. Szerintük téves az a megállapítás, hogy a KÉZMŰ olcsó, államilag támogatott beszállító.

„A rendelkezésre álló állami támogatások a megváltozott munkaképességű dolgozóink esetében az egészségi állapotukból adódó hátrányok ellentételezésére és az ezzel járó, jogszabályokban meghatározott, költségek fedezetére szolgálnak. Emellett a támogatásból a KÉZMŰ olyan speciális szakembereket és munkakörülményeket biztosít, amely nem elvárás például egy normál piaci szereplő tekintetében.

A cikkben leírtakkal éppen ellentétesen, kifejezetten törekszünk arra, hogy a magyar tervezőket – akár a társaságunk profiljához kevésbé illeszkedően – kisszériás bérgyártási lehetőséggel szolgáljuk ki. A Fashion&CSR Program okán az elmúlt évben több új tervezői kapcsolatot alakítottunk ki. Jelenleg a varrodai megrendelőink valamennyien a hazai piac szereplői.

A varrodai dolgozóink átlag 6 órában dolgoznak, amely óraszámot nagyban befolyásolja az adott személy egészségi állapota. Sok esetben a megváltozott munkaképességű dolgozóink egészségi állapota nem engedi a magasabb óraszámban történő foglalkozatást, amelyre természetesen, minden esetben figyelemmel kell lennünk, hiszen a foglalkoztatás egészségügyi szolgáltatást biztosító, erre felhatalmazott orvos, vagy orvosok adhatják ki a munkaidőre vonatkozó korlátozást. Társaságunk valamennyi törvényi előírásnak megfelel, munkatársaink számára a törvényi előírtnál túlmutató egészségügyi és szociális szolgáltatást biztosítunk. Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóink semmivel sem keresnek kevesebbet, mint a textilágazatban foglalkoztatott szakmunkás munkavállalók.

A Kézmű közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységei igen sokrétűek, de minden ágazatban arra törekszünk, hogy a hatékonyságot és a teljesítőképességet figyelembe véve a veszteségmentes működés megvalósításán felül folyamatos foglalkoztatási lehetőséget biztosítsunk a megváltozott munkaképességű személyeknek.”