szerző:
HVG

Állami milliárdokból, a gyógyturizmus jegyében újul meg a Fidesz kiképzőbázisaként is működő Lakitelek Népfőiskola.

Bőséges kárpótlást kapott Lezsák Sándor a szűkebb pátriájában, Lakiteleken elszenvedett tavalyi presztízsveszteségért. Történt ugyanis, hogy az időközi választáson Lezsák pártja, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum összes képviselőjét kisöpörték a helyi képviselőtestületből. Pedig korábban épp ők voltak azok, akik a testület önfeloszlatásának kimondatásával azt remélték elérni, hogy megbuktathatják a település független polgármesterét. Csakhogy a „lezsákisták” kísérlete a visszájára sült el: nem csak a korábbi polgármester kapott újra bizalmat a választóktól, a Fidesz–Nemzeti Fórum jelöltjei be sem jutottak a testületbe. A kormány viszont – a felcsúti kisvasút-építésnél is alkalmazott „ha támadják, továbbépítjük” jegyében – ahelyett, hogy elengedte volna Lezsákék kezét, inkább újabb és újabb támogatásokat szavazott meg az országgyűlés alelnöke nevével fémjelzett Lakitelek Népfőiskola számára.

A népfőiskola parkjában. Centrális erőtér
©

Már az Antall- és a korábbi Orbán-kormányok is rendszeresen támogatták az egykori „lakiteleki sátorverő” – a rendszerváltás ikonikus helyszínén élő és munkálkodó – Lezsák vállalkozását. Ám a közpénzek olyan tartós és bőkezű áradására, mint az utóbbi néhány évben, korábban nem volt példa. A 2011 és 2013 között a költségvetésből évente kapott 300 millió forintok után 2014-ben már kifejezetten a népfőiskolára szabott kormányhatározat született, amely mintegy 200 millió forinttal fejelte meg a korábbi támogatást. Az egyszeri döntésből aztán gyakorlat lett, csupán a nagyságrend változott: folyamatosan nőtt. A népfőiskola felújításához és bővítéséhez, illetve működtetéséhez kapcsolódó állami támogatások összege 2014 és 2017 között előbb egyik évről a másikra megduplázódott, majd triplázódott, végül tavalyról idénre közel megötszöröződött. Összege már 12 milliárd forinthoz közelít; és még nem látszik a vége (korábban is év végén jöttek a külön pénzek). Ráadásul ebben még nincsenek benne az intézmény mögött álló alapítvány olyan támogatásai, amilyet például az egyik jegybanki alapítványtól, illetve az állami Szerencsejáték-cégcsoporttól kapott (HVG, 2017. július 20.).

Lezsáknak volt miből nagyot álmodnia, és álmokból akadt is bőven. Az ezekben a hetekben a Fidesz választási felkészítő tanfolyamainak is helyet adó népfőiskola 2020-ig valóságos rekreációs paradicsoma lesz elsősorban a Kárpát-medence jövőjéért munkálkodó személyeknek, szervezeteknek. Felsorolni is terjedelmes, hányféle konferenciát, tréninget, vetélkedőt, tábort tartottak ott már korábban is. Köztük „hőskutató” diákok, pedagógusok, néptáncosok, nagycsaládosok, műfordítók, cserkészek. De olyan, az alapításkori eszmevilággal finoman szólva sem konform nézetek is otthonra leltek az intézmény falai között, mint a kormány külpolitikai irányváltását leképező Keleti Nyitás Kollégiuma vagy a Tolsztoj Társaság, amelynek célja a reális Oroszország-kép kialakítása a magyar közvéleményben.

Akad már hivatalos jogcím is a Lezsák-birodalom állami támogatásának növelésére. Amikor ugyanis a kormány a háttérintézmények számának csökkentése jegyében tavaly megszüntette a Nemzeti Művelődési Intézetet (NMI), az 1,3 milliárd forintból gazdálkodó szervezetet és feladatait is Lezsákék magánalapítványára testálta. Így most az NMI-nek is „kénytelenek” felhúzni egy új épületet; természetesen azt is költségvetési pénzből.

©

Közben a kiemelt állami beruházáshoz kapcsolódó kedvezményekkel is megkínált Lakitelek-projekt első etapja lassan lezárul. Már megújult a Széchenyi-ház és a konferenciákra is alkalmas Tisza vendégház. Új tetőt kapott a tanuszoda is. Ám ez még csak a kezdet.

Földbe szúrt, festett karók jelzik a nemsokára megépülő wellnessközpont helyét a Szeged–Csanádi Egyházmegyétől használatba kapott földterületen. A tervezett Hungarikum Szálloda vendégei azonban nem csak a közeli termálvízforrásokra alapozott meleg vizes medencékben lazíthatnak majd. Már elkészültek a fedett lovarda tervei, és hamarosan kezdődhet a „footgolfpálya” építése is. (Utóbbin – ha az ütés már túl megerőltető lenne – lábbal lehet célba juttatni a golflabdákat.)

Lezsák úgy számol, hogy a fejlesztések révén a jelenleg mintegy száz vendégnek akár a három-négyszeresét is el tudják majd szállásolni a továbbképzésre és rekreációra egyaránt alkalmas birtokon. A parkban sétálók azonban már ma is megpihenhetnek például az Orbán-barát hírében álló Kiss-Rigó László püspökről, illetve a Magyar Művészeti Akadémia-alapító Makovecz Imréről elnevezett padokon. Az ülőbútorok amúgy semmibe sem kerültek Lezsákéknak. Fafaragó tábort hirdettek, a határon innenről és túlról érkezett mesterek pedig ellenszolgáltatás nélkül dolgoztak az önkéntes támogatásból származó tölgyfákon. És még büszkék is lehettek, hogy a 2003-ban Magyar Örökség Díjjal elismert intézményt gyarapíthatták.

HVG HVG Hetilap

Püspöki áldással

A rendszerváltás utáni magyar egyháztörténetben példa nélküli eseményre került sor 2000 januárjában: a Szeged–Csanádi Egyházmegye megvette a Lezsák Sándor és felesége által 1991 februárjában 50 ezer forintos tőkével létrehozott Lakitelek Alapítvány (LA) és az utóbbi által egy évvel később létrehozott Lakitelek Népfőiskola Alapítvány 170 millió forintra rúgó adósságát. A tranzakció révén az MDF-alapító Lezsákék új lapot nyithattak úgy, hogy közben birtokon belül maradhattak. A tehermentessé vált ingatlanok vagyonkezelője ugyanis az alapítvány maradt. Az akkori megyés püspök, Gyulay Endre azzal érvelt, hogy az egyháznak ez jó befektetés, mivel a megszerzett területen lelkigyakorlatokat lehet majd tartani, esetleg idős papok lelhetnek otthonra az épületben. A lóláb persze kilógott: ilyen alapon ugyanis más, politikailag semlegesebb alapítványok, cégek dobra vert ingatlanainak megvásárlása is szóba kerülhetett volna. De nem került.