szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A különleges szövetkezeti kezdeményezés Amerikából indult világhódító útjára.

Európában is sorra nyitja üzleteit a világ legfurcsább élelmiszerlánca, a Food Coop, ahol az emberek úgy szerezhetnek jogot a vásárlásra, ha dolgoznak a boltban. Ráadásul ez sem úgy megy, hogy valaki átlépi az üzlet ajtaját, és be is áll pakolni. Előzetesen pénzzel kell beszállni a szövetkezetbe, vagyis nemhogy pénzt kapnának a vevő-eladók, hanem fizetnek azért, hogy dolgozhassanak. Cserébe viszont a többi üzlet árszintjénél jóval kevesebb pénzt hagynak ott a kasszánál. Az első fecske az öreg kontinensen egy párizsi bolt volt. A La Louve 2015-ben, közösségi finanszírozásból szerzett pénzből tudott megnyitni. A párizsi Park Slope-utánzat üzleti modelljét azóta 30 szövetkezet vette át Franciaországban. Brüsszelben Bee Coop néven indult el a rendszer, szintén nagy sikerrel, Bolognában pedig novemberben nyit az első Food Coop-üzlet. 

A modellt a gazdasági válság szülte – nem a 2008-as, hanem az 1973-as: akkor alakult a szövetkezet, amely Brooklyn Park Slope negyedében egy közösségi ház egyik termében kezdte meg az árusítást. A Park Slope Food Coop (PSFC) vezetése a tagoktól 100 dolláros tőke-hozzájárulást és 25 dolláros tagdíjat kér, valamint négyhetente 2 óra 45 percnyi munkavégzést, amelynek idejére gyermekfelügyeletet is vállal a szövetkezet. Arra azonban a Food Coop felhívja a figyelmet, hogy érdemes előre helyet foglalni, mivel igen sokan próbálják igénybe venni ezt a szolgáltatást.

A nagy érdeklődés nem véletlen: a közösség mára 17 ezer fősre duzzadt. Az üzlet is rég elköltözött a közösségi házból, a tagok egy 1500 négyzetméteres szupermarketben 15 ezer, jobbára bioélelmiszerből, illetve környezetbarát módon készült háztartási áruból válogathatnak – a többi üzlet árainál 20–40 százalékkal olcsóbban. Az árengedmény egy része az alacsony árrésből jön össze: az amerikai szupermarketeknél bevett 26–100 százalékos ráta helyett itt átlagosan 21 százalékot tesznek rá a nagykereskedelmi árra. A spórolás alapja természetesen a munkaerőköltség, amely nem csupán egyike a működésre fordított kiadási tételeknek, de a legnagyobb hányad közöttük. Elég komoly összeget takaríthat meg a Food Coop, mivel az üzemeltetéssel kapcsolatos munka háromnegyedét az önkéntesekkel végezteti el.

Nemcsak a munkaszervezésnél vagy az árképzésnél tér el a PSFC a kiskereskedelmi hálózatoktól, de más a cégvezetés filozófiája is, amelynek vannak igen szimpatikus, de árnyoldalai is. Ha például valaki nehéz helyzetben van, a tagdíjból kaphat részletfizetési kedvezményt, a munkából azonban nem engednek. A Guardian egyik tavalyi cikke írt le egy történetet arról, hogy valaki az apja halála miatt hagyott ki egy műszakot, amit csak többszöri kérésre sikerült elfogadtatnia a szövetkezet szigorú etikai bizottságával, amely azért világossá tette: családonként kizárólag egy halálesetet tolerál. Az sem lehetséges, hogy valaki pénzzel váltsa ki a munkavégzést, az viszont kötelező, hogy a tagokkal azonos háztartásban élő felnőttek (például a házastársak) is tagok legyenek.

A számtalan bizottság arra is ügyel, hogy csak etikus áru kerüljön az üzletbe. Az állatok jóléte éppúgy szempont, mint a politikai hozzáállás. A Coca-Cola termékeit azért tiltották be, mert latin-amerikai leányvállalatai félkatonai szervezetekkel együttműködve verték le az ottani szakszervezeti megmozdulásokat, a Nestlé termékei viszont azért kerültek le a polcokról, mert a társaság a szoptatás helyett a saját bébitápszerét reklámozta.

A cikk a HVG 2017/41. számában jelent meg.