szerző:
hvg.hu

Az „ilyet az óvodás gyerekem is tud festeni” hozzáállásnak hivatalosan is vége.

Az AXA francia biztosítótársaság 2017-es Evaluating Contemporary Art című riportja nem kisebb horderejű kérdésre ad választ, mint hogy milyen módon lehet meghatározni egy kortárs műalkotás értékét – írta a műtárgy.com. Az Axa elemzése azért is kiemelkedően fontos, mert míg a műtárgypiac többi részén viszonylag stabil kánonok és értékkategóriák uralkodnak, addig a kortárs művészet piaca dinamikusan, sokak számára kiszámíthatatlanul változik.

A University of Kassel professzora, Dieter Dahlhoff által összeállított elemzés 127 műtárgypiaci szereplővel - gyűjtőkkel és kereskedőkkel - készített háttérinterjún nyugszik, és arra tesz kísérletet, hogy nemzetközi, empirikus anyagon keresztül vizsgálja a kortárs művészet piacát, különös figyelmet fordítva a viselkedéstudományi aspektusokra is, melyek az elmúlt években egyre kiemeltebb szerepet töltenek be a közgazdaságtanban.

Annak a kiderítésére, hogy a hozzáértők mi alapján ítélik meg egy kortárs alkotás értékét, az elemzés készítői 18 faktort mérlegeltek. Ezek közül a művész kiválósága, a mű eredetisége, az alkotáshoz fűződő érzelmi viszony és a művész kiállítási profilja lett a négy legfontosabb. A felmérés szerint a legkevésbé fontos faktorok a művész kora és pozíciója.

A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye, hogy a vásárlási folyamatot sokkal inkább alakítja a műalkotás minősége, mint az ára. A megkérdezettek 57 százaléka szerint a minőség döntött az utolsó műtárgyvásárlásánál, míg 25 százalékukat az ár, 18 százalékukat pedig a művész hírneve befolyásolta.

Ráadásul csak a válaszadók 10 százaléka gondolta úgy, hogy az ár alapjaiban határozza meg a mű értékét, a többiek inkább a műtárgypiachoz igazán nem értők dolgát megkönnyítő sorvezetőként, vagy épp a műtárgypiac létrehozójaként értékelték az árat. A megkérdezettek negyede pedig úgy vélte, a műalkotások értéke semmilyen összefüggésben nem áll az árukkal.

A kutatás azt is igyekezett feltárni, hogy a műtárgypiacon hogyan néz ki egy vásárlói döntési folyamat. Az első lépés mindig az információgyűjtés (árakról, a provenienciáról, a művészek karrierjéről és magáról a piacról); ezt követi a válogatás (az árbecslések megítélése, az árak és az alkotások összevetése), majd pedig az értékelés (a műalkotás fizikai és esztétikai minőségének értékelése, a személyes információk figyelembevétele).

Ma már számos olyan oldal és rangsor van, ami arra törekszik, hogy átláthatóvá tegye a műtárgypiacot, és összegyűjtse, hogy mely művészek alkotásaival milyen árakon kereskednek. Ezek közül az Artnet és az Artprice a legismertebbek, azonban a megkérdezett szakmabelieknek csak kevesebb, mint a fele használja ezeket az oldalakat. Ennek az egyik oka az lehet, hogy ezek az oldalak csak az alkotások árát gyűjtik és rangsorolják, de a minőségét nem, és sok szakmabeli szerint ez a két tényező nem feltétlenül függ össze.

A gyűjtők jellemzően inkább használják ezeket a platformokat, mint a műkereskedők, akik sokszor az adott művész múzeumi gyűjteményekben való jelenlétét hiányolják ezekről az oldalakról. Az elemzés egyik fontos következtetése az, hogy komoly rés található ezen a piacon, mivel nincs olyan értékelő platform, mely egyszerre venné figyelembe a műtárgyak objektív és szubjektív értékét is.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!