szerző:
Szlavkovits Rita

A felzárkóztatásra elköltött uniós pénz töredékéből támogatnak a baksi Mária-telepen élő cigány családokat úgy, hogy ők maguk is dolgozzanak azon, hogy kevesebb legyen a rezsijük. Egymillió forintból szerelnek fel napelemeket harminc baksi családnál, az árát részletekben kell visszafizetniük.

Itt van már újabb harminc napelem, az akkumulátorokat is szállítják nemsokára

– magyarázza Rostás Aranka azt, hogy a baksi Mária-telepen tavaly felszerelt olcsó energiaforrások lassan, de szaporodnak Csongrád megye egyik legnagyobb szegregátumában, a házak tetején. Megtanították a helyieket is, így ők segítenek a szerelésben, nem kell szakembereket fogadni.

Az eddig felzárkóztatásra elköltött uniós pénz töredékéből próbálnak „rezsit csökkenteni” úgy, hogy maguk az érintettek ne csak támogatottak legyenek. Az első tíz napelemet a Romaversitas Alapítványhoz érkező adományokból vásárolták tavaly, és még tavasszal fel is szerelték a berendezéseket azoknak a családoknak a házára, amelyeknek már az előrefizetős villanyórák sem segítettek, azokkal is gyakran maradtak villany nélkül.

©

Bakson az elmúlt években több állami felzárkóztató program is folyt, a komplex telepi program 150 millió forintját is elköltötték, s bár akkor ez megmozgatott néhány embert, ma már szinte semmi nyoma. Pedig a 150 millió forintból tanfolyamokat is szerveztek, a napelem-karbantartói képzésen is többen levizsgáztak, munkát mégsem találtak azóta sem, és a Mária-telepiek életkörülményei sem lettek jobbak a 2015-ben lezárt projekt után.

Napszámosok falva

Milyen program? Inkább jöjjön és segítsen, mert elviszik a kislányomat

– mutatja a házát Varga Gábor a telepen. Azt meséli, hogy a tavaly őszi nagy viharokban lekapta a szél a tetőről a cserepeket, azóta folyik be a víz hozzájuk. Gábor egyedül maradt a négyéves kislánnyal, a felesége elhagyta még tavaly, egyedül nem képes megjavítani a tetőt, de a „gyermekjólétisek” a nyakára járnak, hiába kért cserepet az önkormányzattól, nem kapott.

Egy sor putri, egy sor oroszlános villa, így néz ki a Csongrád megyei Bakshoz tartozó Mária-telep. Keskeny, pár év óta aszfaltos, egykilométeres út köti össze a telepet a falu központjával. Az 1500 lelkes Baks harmada cigány, szinte mindegyikük Mária-telepen él. Itt is laknak gazdag családok, évekkel ezelőtt a helyi trafikkoncessziót is egy roma férfi kapta, ő az, aki évek óta a közeli dohányföldekre szervezi a napszámot a Mária-telepen élőkből.

Az itt élők többsége napszámból él, itt történt még évekkel ezelőtt, hogy Jász-Nagykun Szolnok megyében dolgoztak a petrezselyemföldön, ahol megégett a kezük, lábuk a vegyszertől. A legtöbben alig érezték meg, hogy százmilliókat öntöttek a településre az ő felzárkóztatásukra.

©

Felzárkóztatás sok pénzből, kevés eredménnyel

„Elsősorban segédmunkára képezzük ki őket” – ezt még 2013-ban mondta Hajdú József, a felgyői Magyar Napenergia Művek Zrt. tulajdonosa, aki a komplex telepi program részeként baksi romáknak szervezte a képzést. Tucatnyian le is vizsgáztak azok közül, akik egy makói vállalkozónál még gyakorlati kiképzést is kaptak. Amikor viszont már a képzés után a helyi polgármesteri hivatal tetejére szerelték fel a napelemeket, amelyeket szintén pályázaton nyert az önkormányzat, a közbeszerzésen nyert vállalkozó ragaszkodott a saját embereihez, így még itt sem kaptak munkát a tanfolyamot végzett helyiek.

A 150 milliós projekt két évig tartott, ebben a számítógépes álláskereséstől kezdve a közös programokon át, a háztartási, építőipari tanfolyamokon keresztül sok mindent szerveztek. A 8 tanfolyamon 14-14 fő, a programokon 30-50 fő vett részt, de több esetben átfedések is voltak, így összességében legfeljebb 50-80 embert értek el, pedig a családok háromnegyede mélyszegénységben, kilátástalanságban él. Sok közülük még csak nem is hallott arról, mi zajlik a faluban.

Ráadásul a program 2015-ben lezárult. Két évig semmi nem történt, majd tavaly csaknem félmilliárd forintnyi újabb pályázati pénzt kaptak, ebből főként a gyermekek felzárkóztatására költhet egyfelől Baks, másfelől pedig a kisteleki járás, amelybe a falu is tartozik.

Töredék pénzből több is kijöhet?

Szokni kell a fényt

– ezt Rostás Márkó mondta még tavaly májusban, amikor az első tíz között családja is megkaphatta Mária-telepen a napelemet. Igaz, hogy ezek a 12 voltos napelemek csak arra elegendők, hogy a világítás menjen, de már ez is nagy előrelépésnek számít. Olgáéknál is világos van már tavaly óta, addig a háromgyerekes asszonynál is előfordult, hogy kikapcsolták a villanyt. Olga élettársa Németországban dolgozik, ha tudott pénzt hazaküldeni, akkor kifizették a számlákat, ha nem, akkor jött a sötétség. Már tavaly tavasszal is többen összeszaladtak a telepen, amikor a napelemek felkerültek a háztetőkre, így az már akkor is kiderült, hogy többen beszállnának. Most jött el az ideje.

„A napokban megalakítjuk az önsegítő csoportokat” – magyarázza tovább a kedden Mária-telepre szállított napelemek további sorsát Rostás Aranka. A tíz családnál bejött a tavaly felszerelt napelem, ezt folytatnák most úgy, hogy a mostaniak árát vissza kell majd téríteniük az önként csatlakozóknak. Ez azt jelenti majd, hogy a csoport tagjai közül azok, akiknél most felszerelik a harminc napelemet, vállalják, hogy részletekben visszafizetnek a közös kasszába abból a pénzből, amit az áramszámlájukon megspóroltak. Ezt követően, ha majd pluszpénz gyűlik össze, akkor újabb napelemeket vásárolnak, s újabb háztartásokba szerelik majd fel ezeket.

Hosszabb és összetettebb, mint amikor pályázaton érkezik egy nagy összeg, de kézzelfoghatóbb és jobban motiválja a benne részt vevőket

– ezt már Daróczi Gábor teszi hozzá, aki tavaly februárig a Romaversitas Alapítvány igazgatója volt, s bár egy évvel ezelőtt megvált az alapítványtól, a Fényhozó programot nem engedte el, kedden Baksra is ő szállította a napelemeket saját pénzen. Daróczi Gábor egyébként Karácsony Gergely napokban bemutatott árnyékkormányának oktatási ügyekért felelős tagja.

©

Daróczi azt is elmondta, hogy Baks nem az egyetlen település, ahol mélyszegénységben élő családok „rezsicsökkentésén” dolgoznak. Első körben, még a Romaversitas Alapítvány keretében adományokat gyűjtöttek, ebből 8 település nagyjából 60 családjával vették fel a kapcsolatot. A második körben a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével, egy 1,2 millió forintos pályázati összeget költöttek a napelemek és a szükséges berendezések beszerzésére. Ez utóbbiakat szerelik fel Bakson úgy, hogy az nem egyszeri adományként landol majd, hanem egy hosszabb távú együttműködést is jelent majd az érintett családokkal.

„A nemrégiben megnyitott, majd egy hétvége alatt betelt 12 milliárdos tendert, amelyre a megújuló energiát felhasználó kisvállalkozások jelentkezhettek, más tartalommal is kiírhatták volna, amelynek akár az is része lehetne, hogy közben mélyszegénységben élő családokat kapcsolnak be a programba” – jegyezte meg Daróczi Gábor. A szakember szerint a mélyszegénységben élők életminőségének a javítása, felzárkóztatása sem megy pénz nélkül, de sokkal több energiát fordítva ezekre a programokra, még az eddigieknél kevesebb pénzt elköltve is jobb eredményeket lehetne elérni.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!