Tompán a kisnyugdíjas és a milliárdos is ugyanazon az üzleten kaszál

Tompán a kisnyugdíjas és a milliárdos is ugyanazon az üzleten kaszál

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tarol a két határmenti diszkont, a határ melletti üzletek parkolójában mégsem örülnek a megnőtt érdeklődésnek, mert szerintük a sajtó figyelme árhat az üzletnek. Ha bedől, nem miattunk. Egy ügyészségi eljárás folyik már másfél éve, amelyben az üzleteket is működtető vállalkozók is érintettek, a bíróság majd dönt az ügyükben.

Ha annyi lenne a nyugdíja, mint nekem, maga is itt dekkolna a határon

– alig szólaltunk meg, máris ezzel indított az egyik diszkont parkolójában a tompai határ mellett egy idős férfi. Egy fiatalabb meg rögtön rá is tett egy lapáttal: „Maguk miatt már Szerbiában is sorra rendelnek be bennünket a hatóságok, aztán majd szépen lehúzhatjuk a rolót. Biztos az akarja tönkre tenni őket” - mutat a fiatalabb a puszta felé. A két férfi a Tompától 17 kilométerre levő Szabadkáról ruccant át áruért.

©

A G7 szúrt ki a tompai határátkelő melletti két diszkontüzletet, a Határ Diszkont Kft. és a Tompaker Kft. boltjait azzal, hogy 3-4-szer akkora árbevételük van, mint a nagyobb áruházaknak a magyar oldalon. Gyorsan azt is kiderítette a portál, hogy nem is kell nagy fantázia a bizniszhez, 55 ezer forintos vásárlás felett a szerb állampolgárok visszakaphatják az áfát, ehhez nem kell mást tenniük, mint átvinni a határon az árut, majd visszajönni az áfáért, amit a boltban kapnak meg a határon kapott igazolás ellenében. Itt már csak egy bökkenő marad, a szerb határon csak 100 euróig vihetik át a vásárolt cikkeket vámmentesen, azt is csak a saját háztartás felhasználására. Ezért is kapós az idős szerbiai férfi, aki naponta jár át a tompai határon. Ő csak a fuvarozó.

A szállító, akinek nem tetszik, hogy nálunk csökkentik az áfát

„Nézze, szálljanak le rólunk, nekem 19 ezer dinár (50 ezer forint) a nyugdíjam, maga szerint itt állnék, ha ebből meg tudnék élni?” – mondja tovább a magáét a nyugdíjas szabadkai férfi, de azért elég készségesen elmeséli, mi is a dolga. Közben még azon is istenel, hogy a magyarok egyre több élelmiszernél csökkentik az áfát, így azokon már alig van haszon.

„Az áfásoknál a magyar oldalon mindent bevallunk, hiszen azt visszakapjuk, a maguk ötszázalékos áfájával jól kibabráltak velünk, de azért még marad valamennyi. A szerb vámosoknál kell ügyeskedni, ott szétdobjuk az árut, hogy úgy tűnjön, mintha saját használatra vinnénk, hogy ne kelljen vámot fizetni. Szinte naponta jövök, ezért majdnem még egy nyugdíjat kapok, így kijövök valahogy. Nálunk keveset keresnek az emberek” – zárja le a beszélgetést, és arra már nem válaszol, miért is nem tűnik vajon fel a határon dolgozóknak, hogy naponta fordul, ráadásul elmondása szerint vagy ötszázan csinálják ugyanezt. Ami nem csoda, mert a két diszkontban az árak még áfával is nagyon alacsonyak.

Határmenti biznisz: mindenki boldog

„Annyira olcsó itt szinte minden, hogy mi is itt vásárolunk” – mondja egy jól megpakolt kosár mellett egy tompai asszony. Ráadásul, ahogy a helyiektől megtudtuk, hétvégenként még piacozni is szoktak itt a parkolóban, ahol aztán minden kapható. Az üzletek polcain mi is körülnéztünk, a sajt, a hústermékek hasonló árban vannak, mint más üzletekben, de a csokoládék, a kávé és a tisztítószerek, illatszerek harmadával kerülnek kevesebbe, mint másutt.

Egy tábla óriási csokoládé például itt 645 forint, míg más boltokban ugyanezért csaknem ezret kell fizetni, egy mosógél, ami máshol 1200 forintot kóstál, itt 780-at, egy 25 dekás őrölt kávéért is harmadával kevesebbet kérnek. Egyébként még azt is kiszámoltuk, ha egy szerb állampolgár nem trükközik, visszajön az áfáért, és a szerb vámot is megfizeti, akkor is jól jár. Igaz, bizonyos élelmiszerek után már nem túl nagy a haszon az alacsony áfa miatt, de minden más cikknél, még a 100 euró feletti rész 20 százalékos vámjának költsége mellett is legalább 20 százalékos hasznot hoz.

Így aztán utazhat ki a szabadkai piacra az olcsó cucc, amit hétvégenként felvásárolnak a magyarok, akik boldogok, hogy milyen jó vásárt csináltak. Egyébként a helyi lap munkatársa tavaly tesztelte is, hogy megéri-e a szomszédolás a határ mentén, ők arra jutottak, amikor a szerbiai és a magyar üzletek árait összehasonlították, hogy nincs nagy különbség az árak között. Legfeljebb a szabadkai piacra érdemes átugrani, amelyet egy részvénytársaság működtet, a többségi tulajdonos a szabadkai önkormányzat. Itt a vásárlók fele magyar. A kör bezárult, a zömében Tompán, az olcsó diszkontokban vásárolt áru időnként egy kis kanyarral a magyar vásárlókat is boldogítja így a szabadkai piacon, és kaszálnak a diszkontok is.

Nem mindenkinek megy ilyen jól

Felhívtam néhány helyi kereskedőt is Tompán, akik szemmel láthatóan nem szakítanak akkorát, mint szerencsésebb, tehetségesebb társaik. „Mi kicsik vagyunk, ne kérdezzenek bennünket, mi mindent kicsiben csinálunk, mindenki dolgozik” – nagyjából ezeket a szűkszavú válaszokat kaptam, amikor arról érdeklődtem, hogy vajon ők miért nem szárnyaltak együtt a sikeres üzletek tulajdonosaival. Egy Tompa belterületén levő Határ ABC üzletben vásárló asszony szerint a bolt elnevezése megtévesztő, azt nem a kinti Határ Diszkont tulajdonosa üzemelteti, csak az épületet húzta fel, majd bérbe adta egy helyi kereskedőnek. A határ mellett álló üzletek uniós pénzt is nyertek bővítésre, eszközökre: a Határ Diszkont összesen 50 millió forintot, a másik, a Tompaker Kft 141 millió forintot költhetett el fejlesztésre, a tábla még kint van az üzlet parkolójánál.

Árnyék vetül Tompa menő vállalkozóira?

Amikor eddig jutottam a tompai határ melletti üzletek feletti merengésemben, egy kicsit megtorpantam, hogy továbbmenjek-e, hiszen még a HírTV stábjának nyilatkozó adószakértő szerint is teljesen rendben van, hogy ez itt mindenkinek jó. Mert igaz, hogy az állam elesik egy csomó forgalmi adótól, de közben a vállalkozók szép summát fizetnek be a településnek, az állami kasszába befolyik a jövedéki adó, a bolt ráadásul tisztes munkahelyeket ad a helyieknek. És virágzik a két cég is.

©

Csakhogy a cégadatokból közben kiderült, hogy a két egymás melletti üzlet tulajdonosainak közös érdekeltségeik is vannak, mindegyik főtevékenysége a különböző cikkek nagykereskedelme, ezzel nyilván egyszerűbbé válik a beszerzés, innen már az olcsóbban kínált árukra is van magyarázat. Az egyik ilyen közös vállalkozásnak, a Határ-Top Kft - nek már évek óta nincs árbevétele, a másik viszont – a diszkontokhoz hasonlóan – milliárdos forgalmú.

Ám mindkét cég esetében egy-egy bejegyzés is került a cégadatok közé a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség büntetőjogi intézkedéséről: az egyiknél, a Határ-Top Kft - nél ez 2013 tavaszán, a másiknál egy évvel később. Ilyen bejegyzés akkor kerülhet a cégadatok közé – erről a jogi személlyel szemben alkalmazható büntető intézkedésekről szóló jogszabály rendelkezik –, ha a szóban forgó vállalkozás valamilyen módon bűncselekményben érintett, abból haszna származott, vagy éppen a cég felhasználásával követték el a bűncselekményt. Akkor is bejegyezhető ilyen, ha a cég vezetője, alkalmazottja, felügyelőbizottsági tagja tudomásával követték el a jogi személy felhasználásával a bűncselekményt, és az említettek nem akadályozták azt meg.

Végül kiderült, hogy jelenleg is folyik a per, igaz, azzal nem találkoztunk a közérdekű ügyek tárgyalási jegyzékében. Kikértük a Szegedi Törvényszéktől az ügy ismertetését, így elküldték a 107 oldalas vádirat kivonatát. Az ügyészség bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználás vétsége, pénzmosás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat több személy, köztük a határon működő két diszkont tulajdonosai ellen.

A vádirat szerint az érintettek 2011 augusztusa és 2013 októbere között bűnszervezetet működtettek, és csalással károsították meg a költségvetést. A hozzánk eljuttatott dokumentumokban az áll, hogy a nyomozás szerint a csokoládét és egyéb termékeket külföldről hozták be, ami után nem fizettek áfát, az ügyletekhez pedig összesen 13 gazdasági társaságot hoztak létre, illetve használtak fel. A vádszerint szerint a vádlottak összehangolták és megosztották egymás között a feladatokat, a "bűnszervezet" tagjai között alá-fölérendeltségi viszony volt, a tevékenységet koordináló tag felé beszámolási kötelezettséggel tartoztak a hálózat alsóbb fokain levők.

©

Bár fut a szekér, de a településen a gyanúba keveredett vállalkozókról senki nem szeret beszélni, a polgármester sem. „Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet” – mondta Véh László, Tompa polgármestere. „Addig, amíg nem derül ki teljes bizonyossággal, nem tudok semmit hozzátenni a történethez, csak annyit, hogy a vállalkozók rendesen fizetik az adókat, nem is keveset, támogatják a civil szervezeteinket, a sportot, és amennyire eljutnak hozzám a hírek, tisztességes, bejelentett munkát adnak a helyieknek” – tette hozzá Véh.

Szerettük volna megkérdezni az érintetteket is, ám a cégek internetes megjelenésénél feltüntetett telefonszámok egyikén értük el az egyik tulajdonos fiát, aki nem kívánt ez ügyben nyilatkozni, de ügyvédük számát megadta, visszahívásra várunk.

Hozzászólások