szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A megfelelő szakemberek megtalálása a kulcspozíciókba, a foglalkoztatás terhei és a számítógépes fenyegetések jelentik az üzleti környezetben a fő kockázatot – vélik a PwC felmérésében szereplő cégvezetők, akik a globális folyamatokat biztatónak tartják.

Új lendületet vett a világgazdaság. Az Európai Unióban Brüsszel szerint az elmúlt tíz év leggyorsabb növekedése várható, a Nemzetközi Valutaalap pedig globálisan is 120 ország szinkronban lévő fellendüléséről értekezik. Mindeközben az IMF kisebb jelentőséget tulajdonít a globális kockázatoknak – az egyes államok pénzügyi sérülékenységének, a protekcionizmusnak és a geopolitikai tényezőknek –, mint tavaly. Holott sem a brit EU-kilépés folyamata, sem a szabadkereskedelmi megállapodások sorsa nem dőlt még el, és a migrációs feszültségek is alig enyhültek. A derűlátás ennek ellenére ragadós, mintha a cégvezetők világszerte azt szuggerálnák maguknak, hogy meglovagolhatják a kibontakozó növekedés hullámát.

Esélyek és veszélyek

„A vezérigazgatókat 2012 óta kérdezzük arról, hogy javul-e a világgazdaság helyzete. Most először válaszolta azt a többség, hogy erre számít” – nyilatkozta Bob Moritz, a PwC globális vezetője. Számokkal kifejezve ez annyit tesz, hogy egy év alatt csaknem megduplázódott azoknak a döntéshozóknak a száma, akik a következő 12 hónapban a világgazdaság bővülésére számítanak. Az ő arányuk 57 százalékra tehető – derül ki a PwC immár 21. alkalommal elkészített globális felméréséből. A kedvező konjunktúrában saját cégük esélyeit a legtöbben az észak-amerikai kontinensen ítélik javulónak, ott a megkérdezettek több mint fele számít az árbevétel növelésére. Kelet-Közép-Európában csupán 40 százalék reménykedik ebben. A magyarországi vezérigazgatók javítják a regionális átlagot: arra a kérdésre, hogy mennyire bízik cége bevételeinek növekedésében a következő 12 hónapban, 53 százalékuk válaszolta azt, hogy nagyon, 36 százalék pedig azt, hogy valamennyire. A középtávú kilátásokat kissé kevésbé optimistán ítélik meg, a bizakodók aránya a csúcsot jelentő, tavalyi 91-ről 86 százalékra mérséklődött. Némi változás a legfontosabb külpiacok rangsorában is feltűnik. Németország jelentősége tovább nőtt – már csaknem minden második cégvezető felvette saját hármas toplistájára –, a második helyre azonban Románia jött fel. A harmadik helyre sorolt USA megítélése alig változott, Nagy-Britannia fontossága viszont a Brexit ellenére is javult. A fő vesztes Oroszország, amely a tavalyi negyedik helyről a kilencedikre zuhant vissza.

©

A növekedés, illetve a profit elérése érdekében a magyarországi cégvezetők fele-fele arányban bővítenék a szervezetet, illetve hajlanak a költségek csökkentésére. Az eredményjavítás e hagyományosnak tekinthető módszerei azonban visszaszorulóban vannak, csakúgy, mint az egykor oly divatos kiszervezés. Új vonás, hogy a megkérdezettek egyre nagyobb aránya, most már 29 százaléka a vállalkozókkal és a startupokkal való együttműködéstől vár eredményt, egynegyedük pedig a fuzionálástól.

A PwC kutakodása alapján globálisan azoknak a veszélyeknek az ereje nőtt, amelyeket a vezérigazgatók nem tudnak befolyásolni; ilyen a terrorizmus, a geopolitikai bizonytalanság, a számítógépes fenyegetettség. Ezzel szemben a magyarországi döntéshozók többsége a honi piacon fedezi fel a fő növekedési akadályokat. A kilátásokat veszélyeztető gazdasági, politikai, társadalmi és környezeti tényezők közül a legtöbben a munkaerő változó demográfiai jellemzőit emelték ki, ez újonnan mért jelenség. Vagyis a pályára lépő fiatalok beillesztését, képzését, megtartását nem látják egyszerűnek. Ezt az új keletű félelmet a túlszabályozottság már-már hagyományos kockázata követi – a globális felmérésben évek óta ez a listavezető –, s a magyarországi válaszadóknak több mint a fele említette a populizmust és a protekcionizmust is. Az euróövezet jövőjétől a cégvezetők 12 százaléka tart nagyon, 37 százalék pedig némileg, és ugyanennyien nem nagyon, illetve egyáltalán nem látnak ebben a cég fejlődését blokkoló kockázatot. Csitul az árfolyamok ingadozásától és az adóterhek esetleges emelkedésétől való félelem is, ami néhány éve még kiemelt figyelmet kapott. A cégvezetői válaszok alapján Magyarországon nincs különösebb ok a társadalmi instabilitás, sőt a terrorizmus és a klímaváltozás miatti aggodalomra sem, olcsó tőkéhez pedig a megkérdezettek döntő többsége különösebb gond nélkül hozzájuthat.

Üzleti kockázatok

A magyarországi cégvezetők a legmarkánsabb üzleti természetű kockázatnak az alapvető fontosságú szakemberek megszerzését látják; csaknem 95 százalékuk tart vagy nagyon tart attól, hogy ez gondot okoz. Nagy többség, 90 százalék szerint a munkaerő képzésének kormányzati prioritásnak kellene lennie – csakúgy, mint a világos, stabil és hatékony adórendszer megteremtésének vagy a munkára foghatók megfelelő egészségi állapota megőrzésének, jó közérzetének. A megkérdezettek közel négyötöde így vagy úgy aggódik a növekvő munkavállalói juttatások és nyugdíjköltségek miatt. Az egyre súlyosabb munkaerőhiány, az alkalmazottak erős alkupozíciója alapján ez teljességgel érthető, annak ellenére, hogy a foglalkoztatást terhelő járulékok csökkentése – legalábbis elvileg – a markáns béremeléseket némiképp ellentételezi.

A cégvezetők fele tart számítógépes fenyegetéstől, új piaci belépőktől és gyors technológiai változástól. Látványosan kevesebb aggodalmat kelt bennük a nyersanyagárak, az energiaköltségek alakulása, az üzleti életben megmutatkozó bizalmatlanság, és csekély esélyt adnak arra is, hogy az üzleti életet etikai botrányok uralnák el.

©

Bár világszerte egyre több jel utal a protekcionizmus erősödésére, a magyarországi cégvezetők a globalizáció elszánt hívei. Stabilan 97 százalékuk tartja kedvezőnek a tőke, a személyek és az információ szabad áramlását, 92 százalékuk az internethez való általános hozzáférést, és több mint négyötödük üdvözli a jogharmonizációt. Az is a realitás iránti fogékonyságukat jellemzi, hogy úgy látják, a globalizáció nem nagyon járult hozzá a gazdagok és a szegények közti szakadék mérsékléséhez. Ezt a nemzetközi szervezetek is felismerték, valósággal ontják azokat a tanulmányokat, amelyek a szélsőséges pártok és mozgalmak megerősödését a növekvő egyenlőtlenséggel hozzák összefüggésbe; az általuk újabban javasolt inkluzív növekedés lényege éppen az, hogy a gazdasági növekedés áldásaiból minél szélesebb rétegek részesüljenek.

©

Piaci zavarok: vélelmek és félelmek

Miközben a világgazdaság a növekedés motorja lett, az egyes piacokat számos fejlemény felkavarhatja. A következő fél évtizedben valószínűsíthető zavaró tényezők közül a magyarországi cégvezetők a legnagyobb arányban a gyártási és szolgáltatási technológiákban bekövetkező változásoktól tartanak, többen, mint a globális felmérés alanyai. A mesterséges intelligencia, a robotika, az elektronikus pénzek kezelésére alkalmas technológia, vagyis a blockchain a kevésbé beavatottak és az informatikában kevésbé jártasak számára valóban fenyegetésként hathat. Sokkal inkább, mint az olyan hagyományos piaci fejlemények, mint az ügyfelek viselkedése, az elosztási csatornák változása vagy a versenytársak körének bővülése. Az utóbbi három tényező miatt globálisan nagyobb arányban aggódnak a döntéshozók, mint Magyarországon.

©

Hirtelen változó, zavaró tényezőként az iparági szabályozást most 10 százalékponttal kevesebben említették, mint négy éve, így minden második magyarországi cégvezető lát ebben fenyegetést. Globálisan pedig háromból kettő. A magyar válaszokban bizonyára az is tükröződik, hogy eltünedeztek a médiából a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos hírek és riadalmak – például az USA és az EU közti alkudozásról –, amelyek kiterjednének a szabványok, eljárások egységesítésére is.

Növekvő nyomás nehezedik a vállalatukra, hogy az üzleti eredményeket egyre rövidebb idő alatt érjék el – ezt a cégvezetők nagy többsége érzékeli. Ami bizonyára úgy is érthető: a tulajdonosok minél nagyobb hozamot, minél gyorsabb megtérülést óhajtanak látni. A bizalom azonban nemcsak a döntéshozók személye iránt kulcskérdés, hanem a dolgozók és az ügyfelek hűségét is ki kell érdemelni. A vezérigazgatók négyötöde azt tartja saját magáról, hogy a munkavállalók bizalmának megnyerése érdekében világossá teszi számukra, hogyan járulnak hozzá a teljes vállalati eredményhez, megismerteti velük a vállalat értékeit, a javadalmazás összetevőit, átláthatóvá teszi a munkaerő-stratégiát.

©

Jobban megoszlanak a vélemények arról, miképp lehet az ügyfelek bizalmát elnyerni – a legtöbben úgy vélik, ebben a jótékonykodás segíthet a legtöbbet. A megkérdezettek több mint 70 százaléka nagymértékben vagy valamennyire fontosnak tartja az üzleti stratégia és az ügyféladatok kezelésének átláthatóságát, továbbá az együttműködést az oktatási szférával és a politikai döntéshozókkal a  munkaerőgondok megoldása érdekében. Hajszálnyival kisebb jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy pótlólagos beruházásokkal erősítsék meg a kiberbiztonságot. Kétharmados többség tartja fontosnak a sokszínűség és a befogadás támogatását. Ugyanakkor a klímaváltozás elleni küzdelemhez és a környezeti problémák megoldásához való hozzájárulásban Magyarországon nem látnak bizalomerősítő eszközt – igaz, ezekben túl nagy kockázatot sem vélnek felfedezni.

©

Hiányzó szakértelem

A növekedés egyik legfőbb eszköze a létszámbővítés, erre a következő egy évben a cégvezetők több mint fele készül; egyharmaduk pedig azt tervezi, hogy változatlan állománnyal működik tovább. A szakképzett munkaerő toborzására és megtartására különösen széles skálán mozgó eszközöket vetnek be: egyebek mellett képzési programokkal, a javadalmazási csomagok fejlesztésével, a munkakörnyezet (például digitális) korszerűsítésével igyekeznek ezt elérni. A munkafolyamatok kiszervezését viszonylag kevesen tekintik megoldásnak, azt pedig csak minimális számban látják alternatívának – mintha idegenkednének tőle –, hogy oda települjenek, ahol akad még megfelelően képzett munkaerő.

Magyarországon különösen nagy hiányosságok mutatkoznak digitális készségekben – legalábbis a megkérdezettek 72 százalékában él ilyen kép. Ezzel szemben csak 51 százalékuk tart attól, hogy a saját cégének munkavállalói nem birtokolnak megfelelő digitális tudást, a felső vezetésben pedig mindössze 33 százalék lát ilyen veszélyt. Ez annak fényében nem is csoda, hogy a megkérdezettek 90 százaléka azt válaszolta, használja a digitális médiát, kétharmaduk pedig maga kezeli közösségimédia-fiókját; többségük linkedinezik, facebookozik. Félő azonban, hogy a digitális ismeretek ebben ki is merülnek. Az alaposabb informatikai tudást igénylő műveletekre – programozásra, interakcióra a mesterséges intelligencia által vezérelt eszközökkel – ugyanis csak a töredékük képes.

A cikk a HVG 2018/10. számában jelent meg.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!