Magyarországon mostoha helyzetben van a mindennapi design, a - régi kifejezéssel - ipari formatervezés. Ha a bútoripar, a textilipar, a kigészítők és háztartási eszközök ipara tetszhalott állapotban van; a tervezőknek sincs "hova" dolgozniuk. Ha a nagyipar nem is, a kisipar azért felvevőpiacot jelenthet - még ha szűköset is - a designszakemberek számára. A hazai design előrelépése érdekében hasznos volna lépést tartani a kortárs nemzetközi designművészet irányaival is. Az ehhez vezető út egyik állomása lehet a designtörténet megismerése és megismertetése - ha már évek óta vajúdik és még mindig csak a távoli jövőben látszhat megvalósulni egy

Tojásfotelek minimalista térben Arne Jacobsen terve © Budapest Galéria

 hazai design múzeum terve.

A Budapest Galéria most kamara-kiállításon mutatja be Arne Jacobsennek (1902-1971), a huszadik századi építészet és ipari formatervezés klasszikusának munkásságát.

A funkcionalizmus, a nemzetközi modern stílus és a skandináv architektúra Aalto, Asplund és Utzon mellett - ahogy a tárlat háttéranyaga írja - egyik legnagyobb alakja az építészet legkülönfélébb területein alkotott maradandót. Tervezett lakóházat (pl. Bella Vista-sorházak, Koppenhága), városházát, bankot (Dán Nemzeti Bank), szállodát (eredetileg Royal, ma SAS Hotel Koppenhága) és iskolát (pl. S. Catherine’s College, Oxford) is. Hírnevét mégis bútor- és ipari formatervezői tevékenységének köszönheti.

Meghatározó mértékben járult hozzá a ma már világhírű dán design olyan értékeinek kifejlesztéséhez, mint a hagyományos kézművességből eredő tartósság, az elegancia, az egyszerűség, és a természetes anyagok kreatív alkalmazása.

Egyike volt azoknak a tervezőknek, akik a legtöbbet tették a tradicionális tárgyformálás és esztétika, valamint a modern ipari termelés követelményeinek összeegyeztetéséért. Tárgy-remekei között tartjuk számon többek között a mind a mai napig gyártott Tojás és Hattyú fantázianevű foteljeit (1958), a Novo cég számára 1962-ben tervezett Hangya nevű rakásolható székét, magas háttámlájú Oxford székét (1964), „7” elnevezésű éttermi székét, a Cylinda Line néven forgalmazott (Stelton) rozsdamentes acél kávés és teáskanna készletet, a Royal nevű függőlámpát (1960, Louis Poulsen), és a Vola által gyártott fürdőszoba-szerelvényeit (1969). A kiállítás bemutatja Jacobsen építészeti alkotásait és leghíresebb tárgyait az említett bútoroktól a terítékekig és a világító testekig.

Budapest Kiállítóterem; V., Szabad sajtó út 5.
Január 13. -február 13.

Az északi design nagy márkái idehaza is mondanak valamit: Marimekko, Verner Panton, Nisse Strinning. Az Iparművészeti Múzeum "Skandináv design a mítoszon túl" című kiállításával most valóban hiányt pótol, a nagy márkákról végre fogalmat alkothatunk testközelből is.

A híres skandináv design cégek és műhelyek sora hosszú: Iittala, Georg Jensen, Fiskars, Lego és Tetra Pak csak néhány azok közül a vállalatok közül, amelyek a kiállításon képviseltetik magukat. A skandináv iskola termékei tömegkulturális ikonok is olykor: akár a hollywoodi

Élhetőbb, tisztább világ? Két design-tárlat Budapesten © Iparművészeti Múzeum

produkciókban is feltűnnek, egy gondtalan és tisztább világot ábrázolva és gyakran futurisztikus kontextusban jelenve meg (Hasselblads fényképezőgépet használnak az űrutasok). Közben a hétköznapi használatban is ott a nordikus stíl: skandináv tervezők közül sokan nemzetközi cégeknél, Skandinávia határain túl is dolgoznak, például a Magisnál, az Adidasnál és a Cappelininél. A kiállításon
öt évtized design ikonjai sorakoznak fel a legújabb skandináv tervezés oldalán.

S hogy a "magyar kapcsolat" is  megjelenjék: a kiállítás grafikai munkáját, csakúgy, mint a katalógust - derül ki a múzeum tájékoztatójából -  Palotai Gábor, művészeti igazgató és grafikus tervező készítette, aki magyar születésűként 1981. óta Stockholmban él. A Magyarországon és Svédországban is tanult Palotai Gábor széles körű tervezési tapasztalatokra tett szert. Nevéhez fűződik számos design kézikönyv, védjegy, honlap szerkesztés, szerkesztői munkák, információs rendszerek, csomagolás, könyvek, poszterek, kiállítások megtervezése és promóciós anyagok elkészítése. Több díjat is elnyert - legutóbb 2003-ban a Piros Pont Design Díjat kapta meg - és Skandináviában számos múzeumban bemutatták már műveit.

Iparművészeti Múzeum; IX.Üllői út 33-37.
Január 19.-március 6.