Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ ÉLET + STÍLUS \ KULT

Sorstalanság: vegyes, de inkább bíráló fogadtatás

2005. február 10., csütörtök, 10:17 • Utolsó frissítés: 2005. február 10., csütörtök, 10:51
Szerző: MTI/hvg.hu


Szép, méltóságteljes, de nem több történelmi tablónál - így összegezhetők az első kritikák Koltai Lajos filmjéről, amelyet a Szemle zárónapján mutattak be. Az Index és a Népszabadság keményebb, a Népszava megengedőbb a filmmel és alkotójával. Összeállításunk az eddigi reakciókból válogat.

"Koltai Lajos elfogadta a meglevő, a rég létező, a másoktól használt filmnyelvet." - írja kritikájában Bikácsy Gergely a Népszabadságban (Pokol nélkül; NSZ, február 10.). Véleménye szerint a film épp abba a hibába esik, amelyet Kertész Imre precízen fogalmaz meg esszéjében. "Auschwitz előtti nyelven, az Auschwitz előtti fogalmakkal akarják rekonstruálni Auschwitzot - írja megvetően Kertész Imre A száműzött nyelv című esszéjében." - idézi Bikácsy a Nobel díjas írót.

Hősies vállalkozás
Jelenet a filmből
© Intercom
A kritikus így ír: "Koltai Lajos - több nyilatkozatából is tudjuk, de a film is bizonyítja - méltánylandó erőfeszítést tett, hogy elkerülje a sablonokat. Nagy művészi érzékkel és elképesztő (belső) szerencsével találta meg a lineáris elbeszélésmód egy lehetséges filmnyelvi módját, a pátosz elfojtását: e rövid, epizódsort adó, nem drámai elsötétedések, kiviláglások dedramatikus szerkezetet sejtetnek. Általában, ahogy elmegy a jelenet belső csúcsáig, de ott visszafog, megáll (...) - ezek a film saját, igazi szépségei és eddigi holokauszt-narrációtól részben eltérő sajátságai. (...) A Sorstalanság filmrendezője nem akarta azonban, meg sem próbálta szétzúzni vagy gyökeresen elvetni a filmnyelv másoktól is használt, hagyományos kliséit."

A kritikus "hősies vállalkozásnak" nevezi Koltai filmjét. Szerinte "az eleve lehetetlent - fikciós film Auschwitzról - ő sem bírta legyűrni, de minden tehetségével kísérletet tett rá."

Sztankóczy András a Magyar Hírlap február 8.-i számában keményebben fogalmaz: "Koltai Lajos első rendezése mérhetetlen tisztelettel követi Kertész Imre Nobel-díjas regényének a cselekményét, a könyv minden fontos jelenete benne van a filmben. Csak éppen a lényeg sikkad el: a stílus, a szemlélet, amely a regényt naggyá tette." Sztankóczy is kiemeli, mennyire nehéz - és problematikus - a regény nyelvét, majdhogynem a nyelvi dekonstrukció felé haladó mondatait képi eszközökkel megjeleníteni.

A kritikus összevetésre is vállalkozik: "(...) a filmben elcsigázott foglyok nehéz cementeszsákokat cipelnek, Köves Gyuri összeesik a teher alatt, a náci felügyelő talpra rángatja, megfenyegeti, és ő botorkálva, könnyezve tovább dolgozik. Kegyetlenség és szenvedés. De miként van ez a könyvben? '…a cementhordást minden kommandó, s szerintem teljes okkal (…), még magunk közt is alig-alig bevallható örvendéssel fogadhatja. Az ember lehajtja fejét, valaki nyakára helyez egy zsákot, azzal elballag a teherautóig, itt másvalaki leveszi róla, aztán egy szép nagy kerülővel (…) viszszabandukol, s szerencsés esetben még sorakoznak is előtte. (…) Már-már szinte biztatást, hogy ne mondjam, büszkeségfélét láttam a (német tiszt) arcán, s bizonyos szemszögből el kellett ismernem, végre is joggal: (…) kitartottam (…) mégpedig anélkül, hogy egyetlen újabb zsákot is elejtettem volna, s végső soron ez – be kellett látnom – végtére őt igazolta.' Ebből nem ad vissza semmit a film, helyette végigvezet azokon a tragikus paneleken, amelyek – remélhetőleg – már a tudatunkba égtek."

Sztankóczy, cikke végén így összegez: "A film alapján senki sem fogja érteni, miért kapott a könyv joggal Nobel-díjat."

Ellentmondó vélemények: Népszava, Index »
Szabadtéri gálakoncert Ana María Martinezzel és Joseph Cellejával (x)
Szabadtéri gálakoncert Ana María Martinezzel és Joseph Cellejával (x)

Az idén harmadik alkalommal rendezik meg a szabadtéri operagálát a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.


Sorstalanság: vegyes, de inkább bíráló fogadtatás




  Másolat Önnek


APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
    • A sikeres szerepjáték titkairól

      Első tengerentúli utam során ki nem hagytam volna programomból a MoMA kínálatát, különösen miután megtudtam: nemrég nyílt retrospektív kiállítása Cindy Shermannek, akinek életműve a XX.

    • Újabb festményhamisítási botrányok

      Még el sem ültek a Németországban az évszázad műtárgy-hamisítási botrányaként elhíresült „Jägers-ügy” hullámai, máris újabb, hasonlóan súlyos affér borzolja a műkereskedők és a műgyűjtők kedélyét.

HIRDETÉS
VIDEÓK
további videók »

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X