Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ ÉLET + STÍLUS \ KULT

A sötétség és ami mögötte van

2005. június 02., csütörtök, 09:00 • Utolsó frissítés: 2005. június 06., hétfő, 19:09
Szerző: hvg.hu


Fenyegető, fekete-fehér világ, egy nagyvárosi harctér képei. Bemutatták a hazai mozik - Londont is megelőzve - a Sin City című filmet. Ismét egy alkotás, amelynek előzménye egy kultikus képregény, ám nálunk előbb jelenik meg a moziváltozat, minthogy a nagyközönség megismerhetné a comics-füzeteket.

Marv szerepében Mickey Rourke.
Modellezett képregény plánok
© SPI
Asterix, Lucky Luke, Pókember, Batman vagy Blueberry. A moziipar számos képregényhősről (-ből) csinált már filmet. Ezeket a figurákat a magyar közönség is ismerhette a különböző füzetekből. A Sin City esetében viszonyt bizonyára sok néző először a feldolgozással találkozik, hiszen a képregény-változatból ezidáig egyetlen kötetben  jelent meg pár epizód magyar nyelven, márciusban a Fekete-fehér című antológiában, amely a műfaj felnőtt klasszikusaiból válogat.

Bayer Antal, az antológia szerkesztője a hvg.hu-nak beszélt a film és a képregény kapcsolatáról. "Az utóbbi 10-15 évben egyre nő a képregények filmes adaptációinak száma. Nem csoda, hiszen itt a filmipar már kész, ismert figurákat kap. Működő történeteket. A filmnyelv és a képregény nyelve, ami a beállításokat, kompozíciókat illeti, már a húszas-harmincas évektől kölcsönhatásban van."

A film noire közeli rokona.
Részlet a képregényből
© SPI
A filmváltozatoknak olykor meg kell küzdeniük az eredeti mítosszal; s ez nem mindegyiknek sikerül. Bayer bukott filmekre is emlékszik: "A hetvenes években elkészült két Pókember-film is, mind a kettő bukás volt. Nem beszélve a Captain America 1991-es filmes verziójáról." Ez a figura éppenséggel az amerikai comics egyik ős-hőse; a róla szóló új mozifilmet 2007-re ígérik. Van, amikor a film jelentősen változtat az eredeti történeten, de a rajongók mégis elfogadják. "A Batman első részében például meghal a gonosz ellenpólus, Joker. A rajongók mégis elnézték; kaptak egy nagyszerű Joker-alakítást Jack Nicholsontól."

Bayer szerint a Sin City mítosza épp annak köszönhető, hogy szakít az amerikai képregény-hagyományokkal. "Ebben a történetben nincs főhős, még csak állandó központi figura sem. Marv, Hartigan és Dwight egyformán főszereplők. Az is szokatlan, hogy ez a mű nem kötődik egyik nagy, amerikai képregény kiadó-monstrumhoz sem. A szuperhősök vagy a Marvel, vagy a DC tulajdonában vannak, s az újabb rajzolók lendítik tovább a végtelen történet-folyamokat. Frank Miller, a képregény rajzolója és a film társrendezője viszont kezdettől kiáll azért, hogy a mű az alkotóé."

Mindazt, ami a képregény-eredetiben rejtély, sötétség és titok, nyomasztó különösség, azt bravúros agresszióban oldja fel Rodriguez filmje. Nem csoda, hiszen a Sin City valamiféle akció thrillernek készült. Közben pedig a rajzolt, füzetekbe szerkesztett Sin City filmes párja inkább a film noire volna, európaibb, kicsit a lélektan felé is kalandozó krimi. Mindazonáltal minden megvan ebben a filmben, ami a szezon sikerévé tehetné. Ügyes vizuális effektek, egyszerű,  direkt hatásokra épülő képek, irónia és olyan mennyiségű vér, ami már az egészet az abszurd felé tolja el. Kevesebb van benne a dohány- és kávészagú, maró cinizmusból, valamint a személyiségből. Igen, személyiségről van szó, ugyanis az eredeti képregény minden kockájából Frank Miller beszél, a filmből azonban inkább az igyekezet, hogy megmozgassa, „mozisítsa“ valahogy mindezt.

Durva, mint egy darab smirgli »
Szabadtéri gálakoncert Ana María Martinezzel és Joseph Cellejával (x)
Szabadtéri gálakoncert Ana María Martinezzel és Joseph Cellejával (x)

Az idén harmadik alkalommal rendezik meg a szabadtéri operagálát a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.


A sötétség és ami mögötte van




  Másolat Önnek


    • A sikeres szerepjáték titkairól

      Első tengerentúli utam során ki nem hagytam volna programomból a MoMA kínálatát, különösen miután megtudtam: nemrég nyílt retrospektív kiállítása Cindy Shermannek, akinek életműve a XX.

    • Újabb festményhamisítási botrányok

      Még el sem ültek a Németországban az évszázad műtárgy-hamisítási botrányaként elhíresült „Jägers-ügy” hullámai, máris újabb, hasonlóan súlyos affér borzolja a műkereskedők és a műgyűjtők kedélyét.

HIRDETÉS
VIDEÓK
további videók »

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X