Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az idén 17. alkalommal megrendezett Művészetek Völgye a mérleg szerint 200 ezer embert vonzott a Balaton-felvidékre. Ám ez a szám köszönő viszonyban sincs az eladott jegyek számával. Viszont idén is kongtak a vészharangok a fesztivál előtt, hogy kevés a pénz, s ha nem érkeznek meg a támogatások és pályázati pénzek, veszélyben a fesztivál.
Noha a Művészetek Völgyét rendszeresen segélykiáltások előzik meg a sajtóban, idén a szervezők úgy döntöttek, a pénzhiány ellenére sem fordulnak a médiához. Aztán mégse tartották magukat az ígérethez.
Nem jött össze a kellő pénz, hogy elindítsák a szervezést; így a fesztivált megelőző hetekben kénytelenek voltak felemelni a szavukat - magyarázza a hvg.hu-nak Hegedűs Miklósné, a fesztivál gazdasági igazgatója. Ekkor még úgy állt a dolog, hogy nem lesz pénz a rendezvényre, az utolsó pillanatban azonban nettó 13 millió forint szponzori pénz érkezett a számlájukra.
| Mi marad helyben? |
| Horváth Jenő, Kapolcs polgármestere elmondta: a falunak a közterületek bérbeadásából (200-400 forint/négyzetméter/nap), illetve a vendéglátó- és kereskedelmi egységek által fizetett iparűzési adóból (1000 forint/nap) van bevétele. Így a rendezvény után egyrészt csend és nyugalom, másrészt – csupán - 3-4 millió forint marad a településen. A polgármester szerint a Völgy, bár a kultúrába invesztált pénz megmozgatja a gazdaságot is, nem feltétlenül gazdasági előny számukra, de megjelenése óta egy határozott szemléletváltás jellemzi a helyieket. Vannak, akik az idegenforgalomra alapozva magánvállalkozásba kezdtek, szoba-, illetve sátorhelyek kiadásával jutnak bevételhez, mert „a helyi ember megtanulta nem csak kapával és kaszával megkeresni a pénzt”, hanem hasznot kovácsolni a lehetőségekből is. Kiderült azonban, Kapolcs még igen jól jár anyagilag, hiszen Monostorapáti polgármestere, Hárshegyi József arról számolt be, hogy az önkormányzat részére befolyt összeg – az előző évek tapasztalata szerint – nem éri el az 1 millió forintot. Nem kell tehát sokat gondolkodni, hogy mire költsék a pénzt, nincs mód nagyobb beruházásokra, marad például a helyi iskola újítgatása, karbantartása. |
A már elérhető adatok szerint messze nem adtak el annyi jegyet a fesztiválra, mint amennyi látogatóval számoltak; igen jelentős a különbség a 200 ezer fős nézősereg és a 15 ezer darab eladott napijegy között. A heti - és hétvégi jegyek pedig alig keltették fel a látogatók érdeklődését. Még akkor is jelentős a szakadék a két adat között, ha a szervezők szétosztottak 10-12 ezer tiszteletjegyet, a fellépőknek természetesen járt az ingyenes belépő és a helyiek (kb. 3 ezer fő) is ingyenesen látogathatták a programokat.
A Művészetek Völgye tehát sokak számára ingyenes szórakozási lehetőség. És ez az állítás nem feltétlenül csak azokra igaz, akik a belépő nélküli programokat látogatják.
A gazdasági igazgató elmondta: a tapasztalatok szerint sokan időzítik a Völgy idejére nyári szabadságukat s jegy nélkül, az ingyenes lehetőséget kihasználva szereznek kellemes kikapcsolódást maguknak.
Az egyik kereskedelmi rádióban a fesztivált megelőző napokban Gerendai Károly, a Sziget főszervezője és Márta István beszélgettek a finanszírozás gondjairól. Gerendai finoman megemlítette, hogy a nézők tömegei talán nagyobb részt vállalhatnának a Művészetek Völgye finanszírozásából. Vagyis jegyeket kellene vetetni velük és ellenőrizni kellene, meg is vették-e. Márta István inkább a támogatásokra, a szponzori pénzekre és a pályázatokon elnyert összegekre hagyatkozna – derült ki a beszélgetésből – s kissé ironikusan tartotta el magától a felvetést: a Szigeten megszokotthoz hasonló ellenőrzési rendszer kellene. Szerinte ez megoldhatatlan, hiszen öt falut nem lehet „lezárni”, nem vezethető be szigorúbb ellenőrzés.
Kinyomtatom
Elküldöm
