Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Cikkünkben a krimiirodalom hazai kedvelőit - Keresztesi Józsefet, a Jelenkor szerkesztőjét, H. Nagy Péter irodalomtörténészt, Varga Bálint könyvkiadót, Ligeti Nagy Tamás főszerkesztőt, Szélesi Sándor krimiszerzőt -, valamint egy magyar származású magándetektívet, Augustine Papayt és Jeremiah Healyt, a Krimiírók Nemzetközi Szövetségének elnökét kértük arra, mondják el, ki a kedvencük, és miért.
|
|
|
|
A neve: Philip Marlowe. Ha mégsem, akkor: Kutyaházi Szaniszló. Lakóhelye Los Angeles, ahol a legjobb időpont fél 11, teljesen mindegy, hogy A.M. vagy P.M., közlekedési eszköze egy nagytestű, lomha autó, biztonságosan vezet, továbbá a jelentőségteljes parkolás nagymestere. Nem úri detektív, nem proli, nem csibész, hanem egy férfi nem létező múlttal és semmilyen jövővel. Magánnyomozó Engedélye van, de csak azért, hogy bevonhassák, a rendőrökkel nincs jóban – mert ahhoz, hogy jóban legyenek, túl jól ismerik egymást. Kuncsaftjai a jómódú polgárok, vagy akik annak akarnak látszani, és megfizették 25 dolláros tiszteletdíját plusz a költségeket. Ez nem kis pénz az ötvenes években, ám a kísértés, a kíváncsiság, és az eltűnési viszketegség, a megúszás vágya mindig erősebb a költségeknél.
Marlowe 1000 cinikus és csalódott férfiből 1000 kedvenc detektívje: abszolút férfi műfaj, de sosem macsó, de az azért jó, ha a pohár, két dupla skót viszkivel és a telefon kézközelben van. A telefonszexet jobb híján neki találták ki, de csak jobb híján. Senki nem annyira magándetektív, mint ő. Kizárólag a saját törvényei szerint - és persze: magányosan - él, csak a maga ügyességében és filozófiájában bízik, és rosszul, nagyon rosszul érzi magát, ha három napig senki nem hívja fel, nem üti meg vagy nem kéri meg, hogy ne túrja bele az orrát olyan ügybe, ami nem rá tartozik. Marlowe természetesen halhatatlan, a nekrológja mégis régen elkészült – Raymond Chandler néhány könyvben hozta nyilvánosságra, és ezek a regények olyan jól sikerültek, hogy amikor például a Hosszú álomból filmet csináltak, a forgatókönyv megírására csak William Faulkner érzett magában a tiszteleten kívül erőt és bátorságot is.
Ligeti Nagy Tamás, a Wan2 magazin főszerkesztője
Kinyomtatom
Elküldöm
