Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
"Mi a különbség a haditudósító és miden más egyenruhás között? A haditudósítónak több pia, több csaj, több fizetés és nagyobb szabadság jut, mint a katonáknak..." - írta önmagáról Robert Capa. A Milicista halála című fotóját szinte mindenki ismeri a világon, a novemberi fotóhónap kapcsán ismét szerepelnek képei az Ernst múzeum kiállításán és az utóbbi időben két könyv is megjelent róla.
Robert Capa Keresett egy újabb hadszínteret |
Capa Friedmann Endreként született Budapesten és egyáltalán nem készült fotósnak. Ez is érdekelte, de már kamaszkorában is leginkább a kíváncsiság hajtotta újabb és újabb kalandok és nők felé. Berlinben kezdett el fotózni, kölcsön és ajándék kamerákkal, elsősorban pénzkereseti céllal, nem pedig a magas művészet érdekében. Később Párizsban egy barátnőjével kitalálja a menő amerikai fényképészt: Robert Capat. A nevet - Kincses Károly Capáról szóló könyve szerint - gimnáziumi becenevéből, a cápából kreálja, amit "nagy szája és rámenős természete" miatt kapott. Az „új” személyiség bejött, egymás után érkeztek a felkérések, Capa képei befutottak. A spanyol polgárháborúban kezdődött haditudósítói karrierje s A milicista halála meghozta számára a világhírt. Ahogy az lenni szokott, azóta többen kétségbe vonták a kép eredetiségét, de számos bizonyíték alapján ma elfogadjuk, hogy Capa ott és akkor készítette, amikor azt a bizonyos katonát éppen eltalálta a golyó.
A milicista halála Spanyolország, 1936 |
| (M)érték |
| "Vaskos közhely, hogy a két világháború közti időszak meghatározó fényképészei között több magyar is jelentős szerephez jutott az egyetemes fotográfia történetének alakításában. Mint ahogy köztudomású az is, hogy a fent nevezett fényképészek hazájukat ilyen-olyan okok miatt elhagyva, emigránsként érték el sikereiket, miközben a Magyarországon maradt, hasonlóan tehetséges fotográfusokat szinte senki sem ismeri. (...)" Az Ernst Múzeum (M)érték című kiállítása öt, világhírű magyar fotográfus munkáiból válogat. Brassai, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi fotói a Magyar Fotográfiai Múzeumból még január 17-ig láthatók az Ernst Múzeumban. |
A világháború vége után volt egy rövid epizódja Hollywooddal - és Ingrid Bergmannal - akkor született ez a könyv is. Majd villámlátogatás itthon, néhány gyönyörű kép a szétbombázott Budapestről, aztán elindult háborút keresni és mindig talált is. 1953. május 25-én már túl közel ment, aknára lépett és meghalt, ezzel gondoskodott legendája fennmaradásáról.
Kádár Mónika
Kinyomtatom
Elküldöm
