Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#21)
Felvonásvég. Talán ezzel, a színházi zsargonból vett szóval jellemezhető a színházfinanszírozási rendszer jelenlegi helyzete. Budapesten kiderült: fenntarthatatlan a támogatási struktúra, és recseg-ropog alatta az intézményi szerkezet is. Egy hosszú felvonásnak - úgy látszik - vége. Még nem tudni azonban, mit hoz az új. A darab ugyanis most íródik.
A fővárosi pénzelvonások bejelentése óta színházi emberek, egyre többen - és talán kultúrpolitikusok is? - mostmár ki merik mondani: új szerkezet kell. "Időszerű és elodázhatatlan egy tiszta, világos, mérhető rendszer megteremtése" - mondja például a Színház című folyóirat friss számában Szirtes Tamás, a Madách igazgatója. Ha azonban tiszta, világos és mérhető lesz a finanszírozás szisztémája, ugyanilyennek kell lennie az intézményi szerkezetnek is.
| Verseny közpénzen? |
| "Teljesen új helyzetet kell teremteni. Két-utas megközelítést javaslok. A valóságból és egy elméleti megközelítésből kell kiindulni. Egy közgazdasági kérdést kell legelőször tisztázni: a közpénz és a piac viszonyát. Amikor tiszta piaci helyzet van, akkor a verseny pozitív dolog. De közpénzen nem lehet versenyt finanszírozni. Én e percben nem tudom a választ, de azt látom, hogy Magyarországon a kultúrában most amerikai típusú, szabadpiaci versenyhelyzet van közpénzen. Ami pazarló." |
A szöveg szakanyag, meglehet csak a "hardcore" színházrajongók fogják azonnal rávetni magukat. Bár, szemléletében újszerű, ezért másoknak is érdekes lehet. Közgazdász-intézményvezetői logikával készült, egy, a színtéren jártas jártas kulturális menedzser szemével tekinti át a rendszer egészét.
A kulturális "policy", azaz a kulturális stratégia, a kulturális országkép és az ehhez tartozó intézményi és pénzügyi struktúra modernizációra szorul Magyarországon. A hvg.hu nem kívánna egyetlen koncepció szószólója sem lenni. Vitát azonban szeretnénk; ez pedig egy vitairat. S egyben úgy érezzük, maga a probléma rímel mindarra, amiről jelenleg az országban vitatkozunk, a kórházi struktúra ügyeitől az állam és a piac viszonyának újragondolásáig.
A koncepció a fővárosi kulturális szolgáltatási minimum meghatározásából indul ki. Mit, milyen műfaji spektrumot kell nyújtania egy európai nagyvárosnak a kétezres években? Ehhez aztán hozzárendelhetők az ingatlanok. A szerkezethez pedig a garantált támogatás. A fennmaradó kulturális célú ingatlanokra pedig - állítja a közgazdász alapképzettségű szerző - új konstrukciók találhatók ki, a privatizációtól az új profilok meghatározásáig.
Itt, alább tehát letölthetővé tesszük ezt az anyagot (A budapesti színházi élet struktúraváltásának egy lehetséges útja), amelyhez a a terveink szerint hozzászólókat is felkérnénk a közeli hetekben. Ön színházba járó? Olvassa el Ön is és szóljon hozzá. Jó gondolkodást!
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#21)
hudi
Kortárs londoni aukciós helyzetkép »
Meghalt Balázs Gábor, a Stúdió 11 tagja »
Osztrák film vitte el az Arany Pálmát »
Megint arattak a románok Cannes-ban »
Erre kell válaszolnunk, hiszen (higgyétek el!) az illetékeseknek, és bizonyos szereplőknek, és persze a közönség egy részének még az sem egyértelmű, hogy kell változás!<br><br>Amennyiben itt és más fórumokon felmutatható egy számottevő igény, akkor hozzájárultunk a megérett változásokhoz. Ha nem, akkor hagyjuk, leledzünk tovább, az idő úgyis dolgozik.<br>