Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A MODEM-ben különlegességszámba menő, rendkívül érdekes kiállítás látható - de egészen más, mint amire a kommunikáció alapján számíthatunk. E tárlat tanulságai is sürgetik a szakmai vitát arról, mely szempontoknak kellene dominálniuk egy-egy hazai kiállítás marketingjében és PR-jában. Elég sok jelentős projekt jött létre az utóbbi években ahhoz, hogy ezeket mind bel-, mind pedig külföldi összehasonlításban értékelni lehessen.
Repülő gépezet az előcsarnokban © Balogh Tibor |
A debreceni szervezők az új fantáziacímmel is jelezték: nem a csekély számú rendszeres múzeumjáró a célcsoportjuk. A davincsizés több, mintha Santiként emlegetnénk Raffaellót vagy Vecellióként Tizianót, és mindenki számára hátborzongató. Azoknak is, akik olvasták a művet vagy látták a filmet (Műértő, 2006. január), és azoknak is, akik csak sejtik, hogy Dan Brown a reneszánsz polihisztor alakját obskúrus tanok mágusává degradálta. Irodalmi párhuzamot keresve azt mondhatnánk, Leonardo valahogy úgy viszonyulhat a Kódos Da Vincihez, ahogyan Dr. Jekyll Mr. Hyde-hoz. De tény, hogy Dan Brown sokszorta nagyobb érdeklődést keltett Leonardo da Vinci alakja iránt, mint a művészettörténészek generációi együttvéve. Ez pedig óriási esélyt jelent a különféle szaktudományok művelőinek arra, hogy segítsenek a Da Vinci-őrülteknek Leonardo-rajongókká válni.
Az Európa Tanácsot is ez a felismerés vezette, hogy 2006. évi kiállítása témájául éppen Leonardót válassza, és a megatárlatok trendjével szemben kiállítássorozattal mutassa be a reneszánsz uomo universale típusának legismertebb képviselőjét. Az Universal Leonardo összefoglaló címmel Firenzében, Milánóban, Münchenben, Londonban és Oxfordban rendezett kilenc tárlat egyike, a La mente di Leonardo érkezett most Debrecenbe. A hazai kommunikáció nem említi a projektet, holott éppen az szolgálhatott volna a kiállítás nagyobb dicsőségére, hogy a Martin Kemp és Martina Wallace programigazgatók nevével fémjelzett nagyszabású nemzetközi tudományos vállalkozás része.
A látogatónak rá kell döbbennie, hogy kiállítás műfaja jóval többet jelent történeti emlékek vagy műalkotások bemutatásánál: a mi terünket és a mi időnket használó szemléltetési mód, amely sem írással, sem képi reprodukciókkal, sem virtuális médiumokkal nem helyettesíthető. A mechanikai szerkezetek működőképességét a megépített rekonstrukció meggyőzőbben bizonyítja, mint a 3D-animációk, de Leonardo optikával kapcsolatos felfedezéseit is személyes észlelés alapján értjük meg, nem monitorok közvetítésével. Ilyen élményekért kell elmenni most a MODEM-be - vagy a firenzei tudománytörténeti múzeumba, amelynek igazgatója, Paolo Galluzzi volt a debreceni tárlat főkurátora.
Jelen sorok szerzője pár éve tapasztalhatta, hogy a Museo Nazionale di Storia della Scienzában a nagyszerű kiállítások ellenére igen kevés - bár annál elszántabb - látogató fordul meg, ezért kiváló ötlet volt a La mente di Leonardo színhelyéül az Uffizit választani. Egyrészt a művész itt látható alkotásait a tematikus tárlat folytatásaként, a festészeti írások szemléltetéseként lehetett értelmezni, másrészt a képtár bejáratánál sorban álló turisták, akik életükben talán csak ez egyszer zarándokoltak el ide, sejthetően a Leonardo találmányairól szóló időszaki kiállítást sem hagyták ki. Ez is kellett a látogatói rekordhoz.
Kinyomtatom
Elküldöm
