Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#7)
„…mintha Budapest egy gyümölcspóker zajára pulzáló, fröccs - és linóleumszagú kocsma lenne” – mondja érzékletesen Poós Zoltán. Elvégre íróról van szó. A többkönyves szerző másik életéről keveset tudni. De most elindította cikksorozatát, a Nagyvárosi rezonőrt. A sokat szenvedett főváros esztétikai sebeit veszi szemügyre: a bűnronda portálokat, a kapualjakat, amelyekben fémbódé áll, az aluljárók dantei mélységű bugyrait.
Visszafogott akcionista. Blogja (vagy inkább cikksorozata?), a Kultúrpart weboldalon olvasható Nagyvárosi rezonőr Budapest elképesztő slendriánságait ostorozza. Azt a bizonyos slamperájt, amelyben élünk. Amit éppen mi okozunk? Poós Zoltán költő-író kettős életet visz. Olykor festékkel kijavítgatja a belvárosi házfalakat. Battonyai, de Budapestbe szerelmes. Kétségbeesetten. Alig hisz abban, hogy valaha valami is megváltozik. Mégis, ha egy bérpalotát végre felújítanak, pezsgőt bont. Nem tud nem bizakodni: "Ma már a városvédelem olyan divatos beszédtéma lett, mint a Villányi borokról szóló kötelező locsogások." Budapest vőlegénye - mondanánk, ha nem volna foglalt a kifejezés, ezért inkább őrangyalt mondunk.
Battonya, Angyalföld, Terézváros az író útja
hvg.hu: Könyveidből tudható, hogy életed fontos helyszíneihez erős, szenvedélyes viszony fűz. Budapesthez is. Honnan ez a viszony?
Poós Zoltán: Mindenki, aki Magyarországon él, valamennyire budapesti is. Hisz olyan túlsúllyal szerepel a médiában a főváros, hogy azok is, akik több száz kilométerre nőttek fel a várostól, a híradók vágóképei alapján – melyek az évtizedek alatt a retinánkba égtek – el tudnak menni gyalog a Deák térről az Oktogonra. Szóval, nekem is természetes volt Budapest. Úgy valahogy, ahogy szinte az utolsó Los Angeles-i parkolót is ismered a filmekből, hisz az amerikai mozik kétharmada ott játszódik. Így, amikor egyszer Los Angelesben jártam, permanens déja vu érzésem volt. Amikor gyerekkoromban a hetvenes évek ifjúsági filmjeit néztem, sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy én is filmben vagyok, épp bemutat a tanárnő egy budai osztálynak, hogy gyerekek, fogadjátok szeretettel az új osztálytársatokat. Ki mellé ülhet? Persze, a szülővárosom Battonya ugyanolyan fontos – ha nem fontosabb – számomra, mint Terézváros, ahol tizenhárom éve élek.
hvg.hu: Városvédőként eddig Ráday Mihályt ismerte a közvélemény - a médiából. "Városvédő" vagy, a szó Ráday-féle értelmében? Vállalod a meghatározást?
P.Z.: Ráday Mihály életműve, munkássága senkiével nem mérhető össze Magyarországon. Ő a klasszikus értékeink védelmében korteskedik, szerencsére többé-kevésbé mérhető hatásfokkal. Én a városi vizuális jelenségekre reflektálok, ronda kirakatokra, utcabútorokra, mindenre, ami elcsúfítja épített örökségünket. Más korosztályhoz tartozom, de ugyanúgy a Monarchia korabeli házak eredeti arculati elemeinek visszaállítását óhajtom, ahogy ő. Talán az alapállásomat azzal tudnám érzékeltetni, hogy a belvárosban magam is kandeláber-párti vagyok, és olyan újságos bódékat látnék szívesen, hogy ha visszaküldené a Jóisten a Földre Kosztolányi Dezsőt, hogy vegyen egy Élet és Irodalmat, ne feszélyezze magát a stand előtt.
hvg.hu: Foglalkozol a cikkeid utóéletével? Illetve tudsz-e arról, hogy egy cikk nyomán valami megmozdult?
P.Z.: Amikor az Erzsébet körúti Spar mintaszerű felújításáról írtam, sok levelet kaptam, még maga a cég is megköszönte. Persze, illúzióim nincsenek, de ha beleszólhatok, vagy részben tematizálhatok egy-egy diskurzust, az már komoly eredmény. Az első lépésnél tartunk. Ma már a városvédelem olyan divatos beszédtéma lett, mint a Villányi borokról szóló kötelező locsogások. Nem egyszer fordult elő, hogy amikor látták, hogy leszedem a vadplakátokat – ez nálam kötelező egészségügyi gyakorlat –, akkor mások is nekiálltak, és ők is letéptek egy-egy ereszcsatornára kiragasztott lakáshirdetést. Nem mérlegelhetsz, hogy van-e hatása a munkádnak. Teszed, ami belülről jön. Ez lehet életforma is, csak kicsit sűrűbben mos az ember kezet, mert a plakátok tépkedésétől és a szemét összeszedésétől állandóan piszkosak az ujjaim.
hvg.hu: Terézváros lakója vagy. Jobban ki vagy hegyezve az ottani problémákra. Vagy olvashatunk tőled hamarosan valamit Kőbánya, Újpest jelenéről is?
P.Z.: Egyelőre a belvárosi kerületeket térképezem fel, Terézvárosban, vagy éppen Erzsébetvárosban is annyi a vizuális környezetszennyezés, hogy egy életre elegendő munícióval szolgál – sajnos. De persze, járok sokfelé, és rengeteg tippet kaptam – „na ezt írja meg, írókám” – jeligére.
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#7)
enoci
blogajánló
Ma2
Jánosík
putripest-et az irígy, egyszerű vidékiek szerkesztik.<br>