Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Furcsa dolog a kulturális figyelem. Ahogy egy térség, ország művészeti, kulturális termésére egyszer csak nyitottá, kíváncsivá válik a világ. A kilencvenes évek vége a kínai művészet nagy felfutását hozta. Aztán a Balkán jött divatba. A tavalyi Velencei Biennále pedig - a megakiállítás talán legizgalmasabb részét produkálva - „beexponálta” Afrika művészetét. A kétezres évek első felének felfelé ívelő trendje mára robbant be: India az új hype.
Shilpa Gupta: Cím nélkül, 2006 © Műértő |
Furcsa dolog a kulturális figyelem, mert olykor meg is szünteti tárgyát, amelynek irányába fordul. S nemigen lehet tudni, a gazdasági mozgások befolyásolják-e mindeközben, vagy fordítva? India gazdasági fejlődése robbanásszerű, s ezzel egy időben az indiai befektetések is sokasodnak szerte a világban. A gazdasági felfutással párhuzamosan a kulturális érdeklődés is Indiára kezd fókuszálni: a képzőművészetben mindenképp, de ezzel együtt mozog a film és az irodalom, s mintha a Nyugat magára ismerne a kontinensnyi ország művészei által mutatott képben.
A nemrégiben Budapesten is hosszabb időt töltő művész házaspár, a narratív grafikai sorozatokat és képregényeket is készítő indiai Sarnath Banerjee és a pakisztáni videoművész Bani Abidi is érzi a hullám felhajtóerejét. Banerjee a Műértőnek így kommentálta a jelenséget: „Meghívtak a Sao Paoló-i biennáléra, Banit pedig Gvandzsuba, amely talán a legfontosabb ázsiai biennále. Kiállított Londonban, közben az én munkáim Bázelbe utaztak, hogy aztán egy csoportos kiállítás után majd Londonban is megjelenjenek, a Zoo Art Fairen. Szóval a térségbeli művészek most ezzel a felfokozott érdeklődéssel találkoznak, zaklatottan élünk. Ez alapvetően pozitív, de épp a művészi munkának nem kedvez; nincs idő az elmélyülésre.”
Mint mondja, aki új indiai művészetet akar látni, annak manapság nem Indiába kell mennie, hanem Nyugat-Európába, s lassanként a művészek is többet tartózkodnak arrafelé. De hozzáteszi, van, akit a lokális kontextus izgat igazán, s itt egy magyar nevet említ.
Az említett felfokozott nemzetközi érdeklődést mozgató műkereskedők közül talán valóban Peter Nagy volt az első, aki New York-i galériáját át is telepítette Delhibe. A nyolcvanas évek New York-i színterén működő, East-Village-i Nature Morte galéria (http://www.naturemorte.com/) társtulajdonosa nem most, hanem 1993-ban költözött India fővárosába, 1997-ben pedig ott nyitotta újra a Nature Morte-ot. Beleásta magát a szcénába, és sokat tett a nemzetközi sikerért, például azzal, hogy 2005-ben Velencében Gordon Knox és Julie Evans társaságában a biennáléról korábban hiányzó India bemutatkozásának volt kurátora.
Kinyomtatom
Elküldöm
