Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Mészáros András, a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programiroda vezetőjének menesztése is azt jelzi, a város és a kormány is elégedetlen a dolgok állásával. Az biztos, hogy sem egységbe fogni, sem kommunikálni nem sikerül egyelőre, mi történik az EKF ügyében. Pécs Brüsszelben mutatkozott be hét másik leendő vagy volt kulturális fővárossal együtt.
A norvégiai Stavanger, az idei év Liverpool melletti másik kulturális fővárosa nem aggódik, hogy nagy beruházása, a hangversenyközpont végül is csak évek múlva készül el. A jövőnek szóló ajándék – intézte el egy félmondattal a dolgot Mary Miller, a Stavanger 2008 projekt igazgatója, aki Brüsszelben beszélt a norvég kulturális fővárosi évről.
A Zsolnay-gyár és egy látványterv. Negyedében-harmadában |
| A menesztés körülményei |
A pécsi közgyűlés felmentette posztjáról Mészáros Andrást, a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program (EKF) főigazgatóját csütörtökön. A testület nagy többséggel fogadta el Tasnádi Péter polgármester előterjesztését, aki a lépést a Mészáros András iránti bizalomvesztéssel, a beruházások késlekedésével, szponzorációs bevételek elmaradásával indokolta. A főigazgatói poszt megszűnik, Mészáros András helyét ügyvezető igazgatói minőségben Ruzsa Csaba, a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. pénzügyi igazgatója veszi át. |
Stavanger semmi egyebet nem tett, mint hogy a széles és lenyűgöző norvég tájat megtöltötte egyetlen alkalomra szóló rendezvényekkel, tömeges élménnyé téve a kultúrát a városlakóknak. Volt tájalakító land art, a világítótornyokat újrahasznosító művészeti projekt és kortárs táncfesztivál a havas hegyoldalakon extrém sportosok közreműködésével. Stavangerben senki nem akart – mint Miller asszony mondta – pénzt temetni a falakba.
Az ausztriai Linzben sem, ahol operaházat építenek majd, de amely jövőre lesz kulturális főváros Vilniusszal együtt. Programját az évtizedes linzi sorozat, a technológia és művészet kapcsolatáról szó Ars Electronica sikerére építve teljes egészében a friss, innovatív kortárs művészetre alapozta. Hogy miért, azt Ulrich Fuchs, programigazgató-helyettes a hvg.hu-nak így magyarázta: „Linz híján van igazi kulturális tradícióknak. Ám ez azt is jelenti, hogy a kultúra merev értelmezése sincs jelen, azaz, hogy szép ruhát húzunk és feszengünk egy nézőtéri székben. Így evidens volt, hogy az új, progresszív művészetre építsünk.” Időszerű városi kérdésfeltevésekkel csalogatják a művészeket: városi terek újraértelmezése, akusztikai környezetszennyezés, jövővíziók, demokrácia és művészet szerepelnek a témák között. A politikusok éppenséggel nyitottak voltak a koncepcióra – fejtettek ki Fuchs -, mert az Ars Electronica világhírét ők is felismerték. Akiket nehezebb volt meggyőzni Linzben, azok a vállalati szponzorok, ezért az egyes projektekhez külön-külön igyekeztek támogatókat keresni, részletesen megismertetve a corporate-világ embereit a kulturális fővárosi év művészeti tartalmával.
Hozzányúltak az iparváros történetének érzékenyebb pontjaihoz is. Adolf Hitler és Albert Speer egykori víziójához, amely Európa „kulturális fővárosává” tette volna a Führer egyik kedvenc városát. A hitleri látomást és az 1938–1945 közti éra hétköznapi kulturális életét bemutató kiállítás már megnyílt Linzben.
Kinyomtatom
Elküldöm
