iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Kinyomtatom
Továbbküldöm
Hozzászólások (#15)
MegosztomÚjra fellángolt a vita a hazai könyvpiac legellentmondásosabb viszonyában: kiadók és nagy terjesztők között. A régi problémákat, azaz a körbetartozást, az elszámolás pontatlanságait, a túltermelést sem sikerült egyelőre feloldani, s most újabb jött hozzájuk. Az egyik nagy terjesztő, a Libri hirtelen 60 százalékra emelné a nagykereskedelmi árrést. Ez sok. De még inkább: sokk a piacnak.
|
|
|
A pécsi Jelenkor kiadó vezetője, Csordás Gábor borított asztalt. Levelét, amelyet szakmai köröknek szánt - a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) tagjainak-, a Litera.hu irodalmi portál tette nyilvánossá április 8-án: "...a nagyterjesztők, gazdasági erőfölényüket kihasználva, egyre képtelenebb követelésekkel állnak elő. Évek óta folyó esztelen beruházási versenyük árát most, hogy a forgalmuk csökken, a kiadókkal akarják megfizettetni. Miközben a környező országokban az árrés mindenütt 40 százalék alatt van, s a bizományosi rendszer sem kizárólagos, nálunk már jó ideje 50 százalék feletti árrésekről hallani. A nagyterjesztők, mivel egy fillért sem kell az áruba befektetniük, ész és felelősség nélkül túlnyomásokba hajszolják a kiadókat, és miután a könyveinket eladták, átlagosan további két hónapig forgatják a pénzünket."
A „nagyok” itt a négy legnagyobb terjesztőt jelenti: Libri, Alexandra (Pécsi Direkt kft.), Líra Könyv Zrt., Bookline. Az Alexandra és a Líra csoport kiadókat is magába foglal, s gyanítjuk, ha a terjesztő ott árrést emel, nemigen lesz ellenállás. A hvg.hu úgy tudja, a közelmúltban a Bookline is emelt, s az Alexandra is új feltételeket akar elfogadtatni a kiadókkal.
| Résvétel |
| Könyvkereskedelem válság idején. Összeállítás az arrés-háború nyomán a hazai könyvpaic jelenlegi állapotáról. Háttér, statisztikák és helyzetkép a HVG e heti számában! Olvassa el itt! |
A hvg.hu megkérdezte a Librit, miért emelik lényegesen - és önkényesen – az árrést? Walitschek Csilla, a cég ügyvezető igazgatója így válaszolt: "Nem az extra profit reményében. Padlón a világgazdaság. Ennek következményei minket sem kerülnek el. Nem függünk a pénzintézetektől, de költségeink legnagyobb része euróban jelentkezik. A fogyasztók pedig egyre inkább megnézik, mire költenek."
Mi, mennyi?
Kolosi Tamás, a kiadókat és terjesztőt is magába foglaló Líra csoport igazgatója a Litera.hu-n szólt hozzá a vitához. "A kis- és nagykereskedelmi árrés együttesen a normál könyvek esetében általában 45-52 százalék körül mozog Európában (Amerikában általában magasabb), a közoktatási tankönyveknél ez inkább 25-40 százalék, az alacsony jogdíjú, gyors forgási sebességű tömegárunál inkább 55-65 százalék. A teljes kereskedelmi árrésből a kis könyvesboltok esetében a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árrés aránya inkább 4:1-hez, míg a nagy kereskedelmi láncok általában a teljes kereskedelmi árrés 90 százalékát kapják (...)".
Az árrés-vita érzékeny piaci helyzetben robbant: csökken a forgalom és sok a cím. Az első negyedév egyértelmű csökkenést hozott tavalyhoz képest. Kolosi összességében 5-10 százalékos visszaesést emlegetett. "Tavaly még nem éreztük a forgalom visszaesését, az idei első három hónap viszont 10-15 százalékkal elmarad a várakozásinktól" - mondja a hvg.hu-nak Walitschek Csilla. "Mindezekhez társul a kínálat bővülése. Túltermelés folyik a kiadók részéről, annak reményében, hogy valamelyik próbálkozás átütő siker lesz; 14.400 db új cím jelent meg egy év alatt, a Libri tavaly összesen 42.000 címmel foglalkozott."
Túl sok könyvből túl sok példány?
Túltermelés van, amely válság felé mutat, ezt minden szereplő elismeri. Csak az okait látják másban. A kiadók szerint a terjesztő hajszolja bele őket a túlnyomásba. Azzal, hogy terjeszkednek a bolthálózatok, hatalmas felületen árulják a könyveket és mindenütt szinte mindent. Azaz túlméretezett és differenciálatlan a terjesztési rendszer. S mivel a terjesztő bizományban veszi át a könyvet, nem érdeke foglalkozni vele s rizikója sincs azzal, ha majd egy részét visszaadja: köszönjük, de nem fogyott el. A terjesztők szerint viszont a kiadók mérik fel rosszul, miből, mennyi adható el ma, Magyarországon.
A kiadók szerint a bizományosi rendszer idejétmúlt és versenyellenes. A bolti árat a kiadó szabja meg (mivel a bizományos áru a tulajdona marad), s így a terjesztők az árban nem tudnak versenyezni, csak az árrésben.
Illetve a kiadótól kapott kedvezmények segítségével, ami ismét csak torz árviszonyokat eredményez. Egyre többen kombinált rendszert sürgetnek: a biztosan eladható sikerkönyveknél maradna a bizomány, a nehezebben eladható könyveknél a megvétel és a differenciált forgalmazás. Ami pedig nem fogy el, azt a kiadó visszavásárolná. A külföldi gyakorlat sok helyen éppen a bizományos rendszer és a fix értékesítés kombinációja.
A Libri igazgatója nem tagadja, ők most "erőből" tárgyalnak. "Talán ez természetes is” – mondja - „hiszen más dimenzióban kell gondolkodnunk nekünk, akik közel 500 alkalmazottal, évente 1.8 – 2.0 millió vásárlót szolgálunk ki, közel 20.000 négyzetméteren, 5000 nm-es raktárbázissal, országos logisztikai hálózattal. Nem várhatjuk, hogy a mi helyzetünket átlássák, de az elengedhetetlen, hogy a kiadók eredményorientáltan gondolkozzanak és legyen válságkezelő programjuk a következő évekre."
A szédítő adatok mögött a nagy disztribútorok versenye zajlik. A Libri, vagy Alexandra-boltok reprezentatív helyek lettek (lásd: Boltháború - Betű, kávé, wifi: terjeszkedő könyves plazák; hvg.hu, 2006.09.12.), miközben a válság közepette lehet, hogy másféle modellek lesznek nyerők. A Bookline alapvetően interneten értékesít, s a boltok jobbára csak interface-ek, a személyes átvétel helyei.
laczko
CFO
Frakk
Lucas
http://konyves.blog.hu/2009/04/09/a_libri_60_szazalekos_arrest_szeretne<br>