Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ KULTÚRA

Sokk és árháború a könyvpiacon

2009. április 15., szerda, 12:00 • Utolsó frissítés: 2009. június 05., péntek, 11:25
Szerző: Nagy Gergely (hvg.hu)


Címkék: ár; Nagy Gergely; könyvpiac; Libri; Jelenkor;

Újra fellángolt a vita a hazai könyvpiac legellentmondásosabb viszonyában: kiadók és nagy terjesztők között. A régi problémákat, azaz a körbetartozást, az elszámolás pontatlanságait, a túltermelést sem sikerült egyelőre feloldani, s most újabb jött hozzájuk. Az egyik nagy terjesztő, a Libri hirtelen 60 százalékra emelné a nagykereskedelmi árrést. Ez sok. De még inkább: sokk a piacnak.

Az MKKE, amely sajátos módon egy szervezetbe tömöríti az ellenérdekelt feleket, reagált. A Napi Gazdaságban Zentai Péter László, az MKKE igazgatója azt mondta, a Libri által kezdeményezett egyoldalú szerződésmódosítás elfogadhatatlan, üzletileg lehetetlenné teszi a kiadók működését. Egyeztetésre hívják a könyvkereskedő ügyvezetését. Az egyesület nem az árrésről akar alkudozni, hiszen szakmai és érdekvédelmi szervezetként ebben a kérdésben nem is foglalhat állást, hanem a rendszer újragondolásáról.

A bizományosi rendszer a régi, még piacgazdaság előtti szisztéma összeomlása után alakult ki és merevedett meg. Hogy leváltható-e, nagy kérdés. A terjesztők számára csábító ugyanis, hogy nem kell az áruért azonnal fizetniük. A nagy boltok promóciós felületet adnak a kiadóknak, így spórolni lehet a reklámköltségeken. A kiadók pedig – miközben joggal panaszkodnak – az automatizmusokban azért bízhatnak, mert ha a terjesztő azonnal fizetne, meglehet, át sem venne bizonyos réteg-könyveket.

Ez bizonyosan nem volna jó a szerzőknek, fordítóknak sem. Ők még nem szólaltak meg a jelenlegi vitában, pedig a pénzükre általában ők várnak legtovább, s érdekérvényesítő erejük nekik a legkisebb. Érdekük elsődlegesen nem az volna, hogy „mindenhol” kapni lehessen a könyveiket, hanem, hogy ott, ahol azokat meg is veszik. Azaz leginkább intelligens könyvesbolti szolgáltatásban és okos könyvmarketingben, reklámban érdekeltek. Ezt a plázák nagyboltjai biztosan nem tudják nyújtani. Ehhez úgynevezett intelligens boltok kellenének, ahol a szegmentált igényekre szakosodnak.

Alexandra-bolt
Könyvszentélyek, vagy túlméretezett beruházások?
© Alexandra

A jelen helyzet arra is indíthatja kiadókat, hogy létrehozzák ezeket a régóta emlegetett független boltokat - s ott ki is iktassák a nagy terjesztőt – legalább a nagyobb, egyetemi városokban. Egy ilyen hálózathoz azonban egész biztosan hitelekre volna szükségük. Ám, mint erre Kolosi Tamás rámutat, miközben a kedvezményes könyvszakmai hitelprogram kiterjesztésére volna szüksége a tőkehiányos szakmának, az idei keret még kis sincs hirdetve. Hiszen - s a kígyó itt harap önnön farkába - válság van. 

A kiadókat most érzékelhetően a tűzoltás, az új feltételrendszer "elhárítása" köti le.  Valamint a régi probléma, a körbetartozás felszámolására kidolgozott ötletek. Tény, a nagy terjesztők olykor késedelmesen fizetnek, a kiadók gyanúja szerint megforgatják a pénzt; legtöbben a Pécsi Direktre hivatkoznak ilyenkor, azaz az Alexandrára. A kiadók részéről van olyan elgondolás is, amely szerint egy pénzintézet közbeiktatásával lehetne a tartozásokat rendezni, azaz a banknak küldené meg a számlát a kiadó, s az hitelezne a terjesztőnek, amely neki törleszt.

Ötletekből nincs hiány. Csordás Gábor asztalt borított s a kiadók, most úgy tűnik, egységesen próbálnak fellépni, a nagy lobbierejű terjesztőkkel szemben a nyilvánosság eszközéhez is nyúlva. Akikről azonban nem sokat hallani a jelenlegi csatazajban, azok az olvasók, maguk a könyvvásárlók. Nem tudni, milyen árakat bírnának el még 2009-ben, csak annyit, a tavalyi stagnálás után az év első negyede a forgalomban visszaesést hozott. 

« vissza az első oldalra

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

15 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2009. április 21., 21:59 emmer

http://konyves.blog.hu/2009/04/09/a_libri_60_szazalekos_arrest_szeretne<br>

2009. április 19., 07:49 laczko

CFO: es mi volna, ha osszeallnanak a kiadok egy igy csinalnak meg a koizvetlen elarusito bolthalozatukat? <br><br>A netes ertekesites nem rossz - magam is hasznalom, de tenyleg van olyan, hogy be akarok ulni egy boltba es lapozgatni. A nagy terjesztok boltjaival ugyanis nem az a gond, hogy sok van beloluk (vevokent mondom), hanem az, hogy nem kapok annyira jo es gondos szolgaltatast. Nem azert jarok Pesten az Irok Boltjaba, mert azokat a konyveket nem kaphatnam meg masutt (olyan is van...), hanem alapvetoen azert, mert "konyvesboltszeru" hangulata van, nem "plazaszeru", mint a ket sarokkal odebb levo Alexandra boltnak. Nem rossz az sem, csak nagyon mas, es nekem ott tovabb tart megkeresni az engem erdeklo dolgokat, mert a kinalat nagy resze mas. <br><br>Intellektualis igenyekrol, azaz reteg-igenyekrol beszelek, persze. Ha mondjuk a husz ilyen tipusu kiado osszeall, nem hinnem, hogy ne erne meg megcsinalni, mondjuk hat boltot az orszagban, nagyobb egyetemi varosokban. <br><br>Aztan regi gond, hogy a kifuto keszleteket miert nem kaphatom meg olcsobban? Miert nincs igazi arverseny? Hova mesz ha (bocs) New Yorkban akarsz jo konyevket venni? A Strand-be, mert olcsobbak a konyvek (pedig Manhattan kozepen van), egyszeruen figyelik, hogy mi fut ki, es megkapod ketharmad, vagy fele aron.<br>www.strandbooks.com/ <br>Nalunk ehhez kulvarosi diszkontokba kell(ett) menni...<br>

2009. április 18., 11:11 CFO

Számos kiadónak vol boltja korábban, ám ezek csődbe mentek, mert a vevők inkább a nagyobb boltokba, vagy a Tescoba mennek könyvet venni.<br>A megoldás valóban az internet. Ugyanakkor nagy butaság egy kiadótól ha akár bolttal akár internetes érusítással (közvetlen kisker) foglalkozik, mert ez nagyon drága - bérek, készletkezelés, raktározás, stb. A kiadók így is rosszul gazdálkodnak az átlagosan kis méretük miatt. <br>Viszont ott van pl. a bookline, aki erre koncentrál, és jól is csinálja - néhány év alatt a legnagyobb forgalmazók közé került.<br>Végül még egy dolog. Ha a kiadókat szervezeti szempontból nézzük, akkor szinte nincs "nagy" kiadó. A sikerkönyveket és a rétegkönyveket is ugyanolyan struktúrájú, néhány alkalmazottal dolgozó kiadók jegyzik.<br>

2009. április 17., 20:27 Frakk

Dehogynem lehet Interneten könyvet értékesíteni! Ha nem lehetne, a Libri is becsukta volna az e-boltját. Ez az üzletág önállóan is nyereséges hiszen vannak kifejezetten virtuális könyvesboltok. Akinek nagyon kell a könyv (kötelező olvasmány, szakkönyv), látatlanban is megveszi. Aki meg a könyvesboltban nem csak nézelődik, és nincs annyi türelme, hogy megvárja a másnapot, amikor (bizonyos értékhatár fölött) ingyen kiviszi neki a futár az árut, az fizesse meg az extra költségeket.<br>

2009. április 17., 15:58 Lucas

Sajnos interneten keresztül nem nagyon lehet értékesíteni könyvet, kevés a megrendelő, kis hazánk még mindig elmaradott az internethasználat terén. Vagy épp a bizalom hiányzik. És azt is sokan mondták már, hogy csak úgy vesznek könyvet, ha előtte belelapozhatnak, érezhetik az illatát stb... Így ez sem megoldás.<br>

További 10 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Sokk és árháború a könyvpiacon




  Másolat Önnek



AJÁNLJUK MÉG
    • Az Ismeretlen Kézműves sírja

      „Az emlékművek királyok, vallások, hősök és dogmák tiszteletére épülnek, de az emlék, amit végül megőriznek, az készítőik emléke” – idézi az 1974-ben elhunyt polihisztor Jacob Bronowskit...

    • Egy kitalált művész karrierje

      „Hirstöt tulajdonképpen könnyű volt megragadni: brutálisnak, cinikusnak lehetett ábrázolni, vagy akár lázadó művésznek (aki azért gazdag is), ráadásul volt az arcában valami tipikusan angol...

HIRDETÉS
VIDEÓK
további videók »

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X