Újra fellángolt a vita a hazai könyvpiac legellentmondásosabb viszonyában: kiadók és nagy terjesztők között. A régi problémákat, azaz a körbetartozást, az elszámolás pontatlanságait, a túltermelést sem sikerült egyelőre feloldani, s most újabb jött hozzájuk. Az egyik nagy terjesztő, a Libri hirtelen 60 százalékra emelné a nagykereskedelmi árrést. Ez sok. De még inkább: sokk a piacnak.
|
|
Az MKKE, amely sajátos módon egy szervezetbe tömöríti az ellenérdekelt feleket, reagált. A Napi Gazdaságban Zentai Péter László, az MKKE igazgatója azt mondta, a Libri által kezdeményezett egyoldalú szerződésmódosítás elfogadhatatlan, üzletileg lehetetlenné teszi a kiadók működését. Egyeztetésre hívják a könyvkereskedő ügyvezetését. Az egyesület nem az árrésről akar alkudozni, hiszen szakmai és érdekvédelmi szervezetként ebben a kérdésben nem is foglalhat állást, hanem a rendszer újragondolásáról.
A bizományosi rendszer a régi, még piacgazdaság előtti szisztéma összeomlása után alakult ki és merevedett meg. Hogy leváltható-e, nagy kérdés. A terjesztők számára csábító ugyanis, hogy nem kell az áruért azonnal fizetniük. A nagy boltok promóciós felületet adnak a kiadóknak, így spórolni lehet a reklámköltségeken. A kiadók pedig – miközben joggal panaszkodnak – az automatizmusokban azért bízhatnak, mert ha a terjesztő azonnal fizetne, meglehet, át sem venne bizonyos réteg-könyveket.
Ez bizonyosan nem volna jó a szerzőknek, fordítóknak sem. Ők még nem szólaltak meg a jelenlegi vitában, pedig a pénzükre általában ők várnak legtovább, s érdekérvényesítő erejük nekik a legkisebb. Érdekük elsődlegesen nem az volna, hogy „mindenhol” kapni lehessen a könyveiket, hanem, hogy ott, ahol azokat meg is veszik. Azaz leginkább intelligens könyvesbolti szolgáltatásban és okos könyvmarketingben, reklámban érdekeltek. Ezt a plázák nagyboltjai biztosan nem tudják nyújtani. Ehhez úgynevezett intelligens boltok kellenének, ahol a szegmentált igényekre szakosodnak.
Alexandra-bolt Könyvszentélyek, vagy túlméretezett beruházások? © Alexandra |
A jelen helyzet arra is indíthatja kiadókat, hogy létrehozzák ezeket a régóta emlegetett független boltokat - s ott ki is iktassák a nagy terjesztőt – legalább a nagyobb, egyetemi városokban. Egy ilyen hálózathoz azonban egész biztosan hitelekre volna szükségük. Ám, mint erre Kolosi Tamás rámutat, miközben a kedvezményes könyvszakmai hitelprogram kiterjesztésére volna szüksége a tőkehiányos szakmának, az idei keret még kis sincs hirdetve. Hiszen - s a kígyó itt harap önnön farkába - válság van.
A kiadókat most érzékelhetően a tűzoltás, az új feltételrendszer "elhárítása" köti le. Valamint a régi probléma, a körbetartozás felszámolására kidolgozott ötletek. Tény, a nagy terjesztők olykor késedelmesen fizetnek, a kiadók gyanúja szerint megforgatják a pénzt; legtöbben a Pécsi Direktre hivatkoznak ilyenkor, azaz az Alexandrára. A kiadók részéről van olyan elgondolás is, amely szerint egy pénzintézet közbeiktatásával lehetne a tartozásokat rendezni, azaz a banknak küldené meg a számlát a kiadó, s az hitelezne a terjesztőnek, amely neki törleszt.
Ötletekből nincs hiány. Csordás Gábor asztalt borított s a kiadók, most úgy tűnik, egységesen próbálnak fellépni, a nagy lobbierejű terjesztőkkel szemben a nyilvánosság eszközéhez is nyúlva. Akikről azonban nem sokat hallani a jelenlegi csatazajban, azok az olvasók, maguk a könyvvásárlók. Nem tudni, milyen árakat bírnának el még 2009-ben, csak annyit, a tavalyi stagnálás után az év első negyede a forgalomban visszaesést hozott.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#15)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#15)














http://konyves.blog.hu/2009/04/09/a_libri_60_szazalekos_arrest_szeretne<br>