2010. január 20., szerda, 06:05
• Utolsó frissítés: 2010. január 21., csütörtök, 10:11
Szerző: hvg.hu
A Ruhr-vidéki Essennel és a török fővárossal, Isztambullal együtt 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa. De mit is jelent ez? Milyen előnyökkel jár a hangzatos cím és mit kínálnak az érintett városok a kulturális csemegékre éhes közönségnek? Kitekintés.
Pécs, Essen és Isztambul: egy évig e három városon a világ - de leginkább Európa - szeme. Kulturális mámort, pezsgő-pergő és színes kavalkádot ígérnek a szervezők, mindent, mi szemnek, szájnak és persze fülnek ingere. Mégpedig azért, hogy minél több turistát csábítsanak magukhoz, ha lehet, hosszú távra. Ami az isztambuli és esseni kínálatot és igyekezetet illeti, valószínűleg nem csúszik hiba számításaikba. A több mint tízmillió lakosú Isztambulba évente egyébként is hétmillió turista látogat, idén megcélozták a tízmilliós álomhatárt, a félmilliós Essen pedig azzal, hogy a Ruhr-vidék nagyobb városaival karöltve szervezi a programokat, szintén jól pozicionálta magát. Pécsre egymillió látogatót várnak a szervezők. A programsorozat azonban - a rendelkezésre álló források ellenére - valljuk be, nem túl acélos.
 Bajnai Gordon és Páva Zsolt. Nagy lehetőség, áhítat. © MTI - Szigetváry Zsolt |
Az
Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat büdzséje a tervek szerint tokkal-vonóval összesen 50 milliárd forintra rúg majd, a legfontosabb beruházásokra - infrastrukturális fejlesztésre: útépítésre, épület- és szállodarekonstrukcióra - közel 35 milliárd forint megy el (85 százaléka uniós támogatás). Ehhez jönnek még a kommunikációs és reklámköltségek, összesen mintegy 9 milliárd forint. Szép summa. Négy nagyberuházást irányoztak elő a szervezők: a közel ezer fő befogadására alkalmas Pécsi konferencia- és koncertközpont kialakítását, a Zsolnay kulturális negyed rendbetételét - 11 milliárd forintból -, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont létrejöttét, valamint a közterek és parkok helyreállítását, modernizálását. A helyzet viszont az, hogy a program indulásáig a beruházások többsége - a parkok, közterek rendbetételét leszámítva - nem fejeződött be. Pedig novemberben az Európai Bizottság megállapította, hogy Pécs készen áll a kulturális maratonra, ezért - Esennel egy időben - meg is kapta a frissen létrehozott, 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjat (a kezdeményezés és a díj elnevezése is a görög kulturális miniszter nevéhez főződik). Ez az összeg háromszorosa a korábbi támogatásnak, amit addig
Európa Kulturális Fővárosai a felkészülés finisében kaptak.
|
Az EU Tanácsa 1985-ben indította útjára a programot, melynek elnevezése 1999-ben lett Európa Kulturális Fővárosa. 2004. december 31-ig 11 magyar város pályázott a 2010-es címre: Budapest, Debrecen, Pécs, Eger, Miskolc, Kecskemét, Győr, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém és Kaposvár. A befutó Pécs lett.
2006. március 11-én kiderült, hogy 2010-ben Essen és Isztambul mellett (noha utóbbi nem EU-tagállambeli város) a baranyai megyeszékhely is megkapja a címet. Először, 1985-ben Athén töltötte be ezt a posztot, egy évvel később Firenze, 1987-ben Amszterdam, 1988-ban Nyugat-Berlin, 1989-ben Párizs, 1990-ben pedig Glasgow. 2009 decemberében Linz és Vilnius búcsúzott a címtől, 2011-ben pedig Turku (Finnország) és Tallinn (Észtország) veszi majd át a stafétabotot. |
A nagy dérrel-dúrral beharangozott január 10-ei hivatalos megnyitón - 80 milliót kóstált -, a Széchenyi téren becslések szerint 10 ezer ember vett részt. Bajnai Gordon kormányfő, Hiller István kulturális miniszter és Páva Zsolt pécsi polgármester is felszólalt a tömeg előtt, a címmel járó kiváltságokat - Európa ránk figyel, használjuk ki a kedvező helyzetet - hangsúlyozó beszédeket és az azt követő műsort élőben közvetítette a Magyar Televízió. Pár nappal később a pécsi polgármester tévesen értelmezve a nézettségi adatokat, lelkesen közölte, hogy a lakosság 59 százaléka látta a közvetítést, noha a felmérést készítő Nézőpont Intézet szerint a megnyitó másnapján, 500 (!) ember megkérdezésével végzett telefonos közvélemény-kutatás során mindössze a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy nézte a Magyar Televízió műsorát (vagy annak legalább egy részét). A félreértelmezett, később kimagyarázott nézettségi adatok ellenére a több napos programsorozatra látogatók egy része nem volt elragadtatva a látványtól és a műsor színvonalától (az 50 milliárd mégiscsak 50 milliárd, ugye, és fölmerül a kérdés, hogy milyen megnyitóra telik belőle). Az ünnepségen közösen is éneklő magyar hírességek: Demjén Ferenc, Kandech Evelyne és Lang Györgyi fellépése - és a város történetét bemutató kortörténeti felvonulás - nem durrant akkorát, mint a tűzijáték petárdái Essenben, ahol a megnyitón a fagyos idő ellenére is százezer ember vett részt, többek között José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Horst Köhler államfő. Igaz, ami igaz, Pécs lakossága - közel 160 ezer fő - harmada Essenének.
Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
