Mozart Don Giovannijában majdnem három évtizeddel ezelőtt már „érdekelve volt” Fischer Iván. Az Erkel Színházban 1982 őszén Jurij Ljubimov rendezte az előadást, és a fiatal karmester vezényelte a produkciót – nem saját, éppen szerveződő zenekarát, hanem a dalszínházét. Akkor több szenzációval szolgált az előadás. Most, a Művészetek Palotájában Fischer Iván nem csupán a karmesteri pálcát fogta.

Mozart: Don Giovanni
Karmester és rendező: Fischer Iván
február 24. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ahogy előbb-utóbb a karakteres dirigensek, Fischer Iván is elkezdett érdeklődni a zenés színpad iránt. Pontosítsunk: a színház iránt, hiszen gyakran találkozhatunk vele prózai premiereken, és az elmúlt harminc évben, ha operán, vagy operarészleten dolgozott, progresszív személyiségeket választott munkatársnak, hogy a hazaiak közül csak Ascher Tamást vagy Halász Pétert említsük. Glyndebourne-ban a három da Ponte-librettóra írt Mozart-mű közül a Così fan tuttét vezényelte Nicholas Hytner rendezésében, és szokás szerint európai turnéra vitte. Elhozta Budapestre is az előadást, most már a Budapesti Fesztiválzenekarral, majd a Figaro házasságát játszotta el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, végül a Don Giovannival tette teljessé saját da Ponte-trilógiáját 2010 februárjában.

A Figaro házasságában a színpadon helyezte el a zenekart, amely körülölelte az egyszerű dobogókból álló játékteret, színes, árnyalt és összehangzó zenekari tónust biztosítva. Most is dobogók adják a cselekmény keretét, a zenekar pedig az árokban kapott helyet. Méghozzá nagyon határozottan kettéosztva, a húros hangszerek a dirigenstől balra, a fúvósok jobbra: ez a nézőtér felől nem mindig (főleg a lírai jelenetekben nem) hallatszott jól. Elfogadhatjuk azonban koncepciónak, ha azt célozza, hogy minden dolce szín helyett érdes árnyalatok hangsúlyozzák a drámát.

©

Jó ötletnek bizonyult a tetőtől-talpig befestett, szoborszerűre maszkírozott színművészeti egyetemisták néma együttese: ők a fekete dobogók között változatos és látványos csoportokba rendeződve, eleven díszletként funkcionáltak. Don Giovanninak, véli Fischer Iván, afféle Mórickaként, mindig „azon” jár az esze, mindenütt melleket és combokat lát. A báli jelenet „Viva la libertá!”-jának diadalmas felkiáltása is inkább a szexuális szabadosságot élteti, semmint a felvilágosodás gondolatait. E felfogást persze lehet vitatni, Mozartot sajnos már nem kérdezhetjük meg… Egy biztos: sem a zene, sem a színpadi történés nem tolakodott a másik elé, nagyjából egyensúlyba került. Bár a professzionális rendezői segítség egy-egy ponton elkelt volna, néha „lukas” maradt a kép.

Bevált partnereket választott Fischer Iván az előadáshoz, melynek egyik fontos értéke, hogy mindenkinek jól érthető a szövegmondása. Hogy ez mennyire alapvető európai standard, azt a Masettót játszó budapesti Don Giovanni, Molnár Levente igazolta. A müncheni Staatsoper jelenlegi közalkalmazottja hangban, figurában, szövegben, mozgásban egyaránt remekbe formált alakkal aratott megérdemelt sikert. Kevésbé bársonyos hangot is lehet (kell) szépen formálni, ahogy a címszerepet éneklő Tassis Chrystoyannis tette. Orgánumából, fizikai alkatából egyaránt hiányzik az a varázs, ami primer magyarázatot adna, mivel vesz le a lábáról minden nőnemű lényt, ám kiélt, rutinos kalandorként bevált. Megyesi Zoltán Don Ottavio második felvonásbeli áriájával excellált, a bécsi verzió számára komponált „Dalla sua pacé”-t Fischer Iván nem játszatta. Sunhae Im korábban René Jacobs keze alatt formálta meg Zerlinát, nála szerzett tudása integrálta a sztárszereposztásba, amelyet Laura Aikin (Donna Anna), Juliane Banse (Donna Elvira), Kristinn Sigmundsson (Kormányzó) és José Farhilda (Leporello) neve jelzett.

Albert Mária
Gramofon zenekritikai műhely

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!