szerző:
MTI

A milói Vénusz, a párizsi Louvre leghíresebb görög művészeti kincse több hónapos restaurálás után ismét méltó helyen áll a világ leglátogatottabb múzeumában. A csaknem kétszáz éve Franciaországba érkezett antik nőszobor néhány titkát is feltárta, miközben gondosan megtisztították a múlt porától.

A milói Vénuszt, amely a Szamotrakéi Szárnyas Győzelem nőalakja és a Mona Lisa mellett a Louvre három leghíresebb alkotásának egyike, egy külön számára berendezett teremben helyezték el, hogy az évente előtte elvonuló hatmillió látogató a lehető legkedvezőbb körülmények között csodálhassa meg szépségét. A klasszikus görög művészetnek (Kr. e. 450 - Kr. e. 30) szentelt egész részleget átszervezték a múzeumban, hogy megfelelően irányíthassák a remekmű felé áramló tömeget.

A Kr. e. 120-ra datált szobrot az égei-tengeri Ciklád-szigetekhez tartozó Mélosz-szigeten 1820-ban fedezte fel egy földműves. Görögország abban az időben török uralom alatt állt, Franciaország 1821-ben vásárolta meg a mindmáig az antik szépség megtestesítőjének tekintett nőalakot a konstantinápolyi francia nagykövet közbenjárásával. A Louvre annak idején egy hatalmas, több mint 200 négyzetméteres teremben állította ki, ahol 1848-tól 1934-ig "fogadta" a látogatókat. Ma újra ezen a helyen látható.

©

"Mielőtt áthelyeztük volna, megvizsgáltuk a struktúráját" – magyarázta Jean-Luc Martinez, a görög, a múzeum etruszk és a római antikvitások részlegének igazgatója. A szobrot utoljára 1964-ben mozdították meg, akkor André Malraux kulturális miniszter Japánba engedte egy reprezentatív kiállításra. Az utazás során elmozdult a szobrot alkotó két tömb. Most gammagráfiát készítettek a torzóról, ez a gammasugarakkal végzett vizsgálat azt mutatta, hogy biztonságosan áthelyezhető. Ugyanakkor felső része – a fej, a vállak, a hát – nagyon törékeny, mivel a szobor feltehetően igen hosszú időn át állt a szabadban.

Az idő múlásával a milói Vénusz "bepiszkolódott és egyre barnábbá vált" – mondta el Martinez. Olaj-, szappan- és gipsznyomok maradtak rajta, miután még a 19. században másolatot készítettek róla. Ezek az anyagok is öregedtek, az évek pora pedig rájuk tapadt. A Louvre ezért úgy döntött, hogy eltávolítja az összes gipsztömést, "megtisztítja az ízületeket" és a teljes felületet. Az Anna Martinotta által végzett restaurálás 2009 novemberétől 2010 áprilisáig tartott. A művelet során a nőalak jobb melle alatt lévő gipszpótlásban egy kis papírdarabot találtak, amelyre felírták, hogy ezt a szépészeti beavatkozást 1936-ban végezték.

A gipszből készült orrot a restaurálás idejére eltávolították. Mint arról Martinez beszámolt, "elborzadva fedezték fel", hogy a Lange nevű szobrász, akit a szobor Franciaországba érkezésekor bíztak meg a nőalak restaurálásával, átszabta Vénusz orrát, hogy márványból illeszthesse hozzá a hiányzó részt. Végül akkor gipszből készült el a híres orr. A restaurálást felügyelő bizottság ezúttal is ezt a megoldást választotta. Vénusz első restaurálása, amelyre 1822 és 1824 között került sor, heves vitákat váltott ki. Kezdetben Lange a hiányzó karokat is pótolni akarta, el is készítette mindkettőt, de a polémia szerencsére megakadályozta, hogy azokat fel is helyezzék a torzóra.

A Szamotrakéi Szárnyas Győzelem szobra ugyancsak bepiszkolódott, restaurálását 2012-re vették tervbe. Ami Leonardo da Vinci remekét, a Mona Lisát illeti, „ő” már évekkel ezelőtt új termet és különleges, golyó- és vakuálló üveget kapott a párizsi Louvre-ban.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Kult

„Az évszázad lelete” hevert a Yale Egyetem pincéjében?

Vélhetően Diego Velázquez spanyol festő eddig ismeretlen művére bukkantak az amerikai Yale Egyetem pincéjében, szakértők máris az "évszázad leletéről" beszélnek. A vallási ihletésű mű a La educación de la Virgen (A szűz nevelése) címet viseli, és ez idáig úgy vélték, a spanyol iskola egyik mestere festette - számolt be csütörtökön az El País című spanyol napilap.