Bejelentkezés  

Hétezer művészt csapott arcul a kormány

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: művész; petíció; megszűnik; Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány; MAOE; Bauer István;

Továbbra sem tudni, melyik nonprofit gazdasági társaság veszi át az elvileg április 30-ától megszűnő Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány feladatait. Az érintett művészek tiltakoznak.

„Tiltakozunk a művészek munkája révén létrejött vagyon most tervezett, a polgári demokráciában elfogadhatatlan módon történő újra államosítása ellen” - olvasható abban a neten is közzétett petícióban, melyet Veszélyben a művészvagyon címmel indítottak március 28-án, és eddig több mint 1200-an írták alá.

A harmincöt, az előző kormány által létrehozott alapítvány és közalapítvány 2011. április 30-án való megszüntetéséről a Magyar Közlöny december 27-ei számában megjelenő kormányhatározat döntött. Ennek értelmében vége a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnak (MAK) is, amely a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), ezzel együtt pedig az egyesület hétezer tagjának vagyonát kezeli. A közalapítvány helyébe egy nonprofit gazdasági társaság lép, a vagyon egyben marad és továbbra is az eredeti célokat fogja szolgálni – tájékoztatta Gál András Levente államtitkár a MAOE-t és a közalapítvány kuratóriumát április 8-án.

Azóta azonban érdemi előrelépés nem történt, sem a művészek, sem az egyesület elnöksége nem tudja, mire számíthatnak. Egyelőre csak találgatni lehet, melyik gazdasági társaság kezelheti majd a közalapítvány vagyonát. Lehetséges „utódként” felmerült a Nemzeti Kultúráért Egyesület (NEK) neve - elnöke Bogányi Gergely zongoraművész, alelnöke Csányi János Jászai Mari-díjas színész, gazdasági alelnöke Drégelyi Zoltán -, amely december 22-én tartotta alapító fórumát a Parlamentben.

„Csütörtökön összehívunk egy választmányi ülést, ahol eldől, hogy a kormány képviselői által eldöntött kérdést – a közalapítvány megszűnését – tudomásul vesszük-e vagy sem, és milyen lépéseket teszünk a jövőben” – válaszolta megkeresésünkre Bauer István festőművész, a MAOE elnöke, hozzátéve, hogy ő nem hajlandó elfogadni a kialakult helyzetet. Szerinte ugyanis anélkül döntöttek több ezer művész sorsáról, hogy kikérték volna a véleményüket vagy legalább késznek mutatkoztak volna az egyeztetésre. Ahogy Bauer István fogalmazott: noha néhány érintett úgy érzi, hogy kész tényeken nem lehet változtatni, ebben a helyzetben is van megoldás.

A Magyar Alkotók Házának homlokzata

Fotó:

Nemzetközi kapcsolatainkat is fel tudjuk használni az ügy érdekében, bíróságra is mehetünk – vázolta a lehetőségeket Bauer, hozzátéve, hogy ugyan ki tudná vinni a művészeket a Kossuth térre tüntetni, ecsettel, szobrászkalapáccsal és pennával felfegyverkezve, ám semmit nem érnének el, mert ezután is le kellene ülniük valakivel - aki átlátja a helyzetet -, hogy megbeszéljék, hogyan tovább. Az egyesület elnöke ezért személyes találkozót kért Orbán Viktortól, bízva abban, hogy 7 ezer alkotóművész sorsa megér egy egyeztetést.

„Egy alapítványt azért nem olyan egyszerű megszüntetni” – tette hozzá Bauer István, megemlítve, hogy jelen állás szerint még májusban is működni fog a MAK, hiszen nem tisztázták a leendő utódszervezet feladatait, és a szükséges anyagi háttér sem biztosított. „Ez nem egy olyan vagyon, ami azonnal hozza a pénzt, egy alkotóház fenntartása költségekkel jár” - hívta fel a figyelmet Bauer.

A közalapítvány vagyonának részét képezik többek között az alkotóházak - Szigligeten, Zsennyén, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon, Galyatetőn, Balatonföldváron és Kecskeméten -, műteremlakások, a jelenleg is több vidéki és egy fővárosi galériát működtető Képcsarnok - korlátolt felelősségű társaság -,  valamint az 1200 négyzetméter alapterületű Magyar Alkotók Háza (volt Olof Palme Ház), amely 2008 óta az egyesület bázisa.

Esterházy-kastély, a szigligeti bázis

Fotó:

„El lehet majd adni a vagyon egyes elemeit. Az államnak pillanatnyilag nincs pénze a működtetéshez, ha kiszervezik a feladatokat, az is sokba kerül. Félő, hogy ha rájönnek, hogy pénzt kellene beleölni, inkább apránként eladogatják” - fogalmazott Bauer István.

A MAK 2009-es közhasznúsági jelentéséből kiderül, hogy két éve az állami költségvetésből nyugdíjsegély és egyéb segély címen a kapcsolódó működési költségekkel együtt körülbelül 1,3 milliárd forint ment el a MAK művészeinek nyugellátására, 99,2 millió forint a saját üzemeltetésű alkotóházak működtetésére, 86 millió a Szentendrei Művésztelep beruházására, 60 millió forint pedig a MAK Központi Igazgatóságának közvetlen költségeire. A vezető tisztségviselőknek - kurátoroknak, a Műteremlakás Bizottság tagjainak, és a felügyelő bizottság tagjainak - nyújtott juttatások összköltsége 9 millió 660 ezer forintot tett ki.

A vágy tárgya

A Magyar Alkotók Háza eredetileg Műcsarnoknak épült, mégpedig az 1885. évi Országos Kiállításra, észak-olasz reneszánsz stílusban, Kauser Gyula és Pfaff Ferenc tervei alapján. 1907-ben  ez lett a Fővárosi Múzeum, a két világháború idején pedig hadikórházként működött.

 

1954-ben alakult meg a Művészeti Alap, ettől kezdve szobrászművészek dolgoztak az épületben. A rendszerváltás után kezdte meg működését a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 1994-ben pedig létrejött a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, amely az épületet 1998 szeptemberétől bérbe adta. A Magyar Alkotók Háza 2008 májusától a MAOE székhelye.

Május elsejétől - a március 31-én megjelent kormányrendelet értelmében - a közalapítvány művészei a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapják járandóságukat (nyugdíj, özvegyi, árvasági vagy rokkantsági ellátások). Azok a művészek is jogosultak lesznek a nyugdíjra, akik 1992-ben betöltötték 40. életévüket, de nem tudtak legalább tíz év tagsági időt szerezni és nincs társadalombiztosítási nyugellátásuk - erről tájékoztatta az érintetteket a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az indoklás szerint azért van szükség átszervezésre, mert az állam a közalapítványon keresztül eddig több mint 15 milliárd forintot fordított a nyugdíjsegélyekre.

Noha a MAK kivégzésével a MAOE jogilag nem szűnik meg, gyakorlatilag fel fogja számolni önmagát. Ha nem lesz működőképes, döntési helyzetben lévő érdekvédelmi szervezet, akkor nem lesz, ami a szétszóródott művészeket összefogja. Az egyesület tagjai számára eddig biztosított kedvezmények - üdülés, kulturális rendezvényeken való ingyenes részvétel – megszűnnek.

A közalapítvány vége Bauer István félelmei szerint ráadásul elmérgesítheti az egyesületi tagok eddig békés viszonyát: egymásnak feszülhetnek azok, akik elfogadják a kormány döntését, és azok, akik nem.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X