Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az amerikai mozikban már fut a harmadik Transformers-film, a Dark of the Moon - 3D-s változatban is -, melytől a forgalmazó az előző két film sikerére alapozva sokat remél. Min alapul a Transformers-robotok népszerűsége és hogyan lett a figurákból igazi akcióhős?
|
| Fotó: AP |
Az egész a Barbie babákkal kezdődött
1959-ben a Barbie baba megjelenése szakított az addig uralkodó szerepjáték-modellel. A kislányok már nem pelenkázásra szoruló babákkal játszottak, hanem érett nőket modellező figurákat vehettek kézbe, ami teljesen új környezetet teremtett a babázáshoz. A szerepjáték szabályai megváltoztak, a felnőttes élményt kínáló játékok pedig hamar népszerűek lettek a lányok körében. Hogy a fiúk se maradjanak le, 1964-ben megjelentek a G.I.Joe katonák. A második világháborúig a lányok babáztak, a fiúk gépekkel játszottak, ám a G.I.Joe megjelenésével a fiúk is babákat kaptak, noha ezeket már akciófiguráknak nevezték. A műanyag katonák viszont nem csak önmagukban gyűjthető tárgyak voltak, a gyerekek a karakterekkel készen kaptak egy egész világot, a minél teljesebb játékélményhez pedig több és több figurát, kiegészítőt kellett vásárolniuk.
A G.I.Joe-k köré épített világ több helyen is a hidegháborús helyzetre hajazott. A két szembenálló oldal kialakításánál a pozitív hősök erősen hazafias színezetet kaptak: a katonák ruhája, fegyverzete, a dobozok színvilága az amerikai háborús propaganda jegyeit hordozta, míg a gonosz oldalon, a Kobrák alakjaiban a hidegháborús ellenségkép bontakozott ki.
|
| Fotó: AP |
A modell bevált, a gyűjtögetésre épülő játékokat hamar elkapkodták a boltok polcairól, visszaesés csak a hetvenes évek olajár-emelkedése miatt következett be. A figurák méretét ekkor csökkentették 30 cm-ről 10-12 cm-re, az olcsóbb előállítás érdekében. Barbie és G.I.Joe sikerén felbuzdulva a mozikban hódító filmek (például a Csillagok Háborúja) és a továbbra is népszerű képregények főhősei is gyűjthető műanyag figurákként keltek új életre. A piac hamar telítődött az akciófigurákkal és a játékpiaci kiszorítósdiban alulmaradt Hasbro-nak valahogy meg kellett ismételnie Barbie sikerét. Így jutottak el a Transformers-hez, melyben minden addig bevált újdonságot sűrítettek össze.
„A gyerekek gyűjtőszenvedélyére próbáltunk hatni. Minél több robotod van, annál menőbb leszel. Aki a végén a legtöbb játékkal hal meg, az nyer” - emlékszik vissza Kirk Bozigian, a cég marketing menedzsere akkori stratégiájukra. A robotok jogait japán cégektől vásárolták, majd felépítették a Transformers ma is ismert világát, amiben autobotok és álcák vívják polgárháborújukat a Földön és a világűrben. A dobozokba viszont nem csak a játékrobotokat csomagolták, hanem részletes leírást a karakterről, egy-egy történetet a kiterjedt Transformers-univerzumból.
A másik jelentős újítás a robotok kinézte volt: a tetszés szerint variálható figurák puzzle-szerű elemet hoztak a játékba, a játékosra bízva, mit kezd a figurákkal. A variálható és összekombinálható akciófigurákkal sikerült beemelni a kreativitást a játékba, döntési lehetőséget adva a játékos kezébe. A robotok egyszerre voltak játékbabák és járművek: visszatértek a hatvanas évek óta hanyagolt autók, repülők, és az azóta megkedvelt katonás akciófigurákról sem kellett lemondaniuk a fiúknak.
Emellett a televízió is hozzájárult a sikerhez. 1983-ig az FCC (Federal Communications Commission – az amerikai NMHH) tiltotta a játékipar számára a termékeiken alapuló tévéműsorok gyártását, illetve a gyerekeknek szóló televíziós reklámok sugárzását. Csak a Reagan elnök hivatali ideje alatt létrehozott új médiatörvény nyitotta meg az utat a játékok számára a képernyő felé. Elsőként a Mattel-féle He-Man akciófigurák „kaptak” TV sorozatot, minden kezdeti várakozást felülmúlva: a rajzfilm hatására az akciófigurák eladásai az egekbe szöktek, 120 millió He-Man játékot vásároltak a fogyasztók a következő egy év alatt. Majd következett a Transformers, melynek akkori eladási rekordjait a mai napig nem tudta egyetlen márka sem megdönteni.
 |
Transformers 3. |
| További videók |
