Bömbölnek a porondon, pörögnek a rúdon, csinálják a cirkuszt

Akrobaták, erőművészek, artisták, idomárok és bohócok jöttek össze Budapesten: február 2-án kezdődött a 9. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál. Ott jártunk.

Lélegzetelállító kötéltáncos és légtornász produkció kecses, apró termetű lányoktól, ütemes dobpergésre csatasorba álló, kicsinosított pudlik, lángoló karikán átugró oroszlán, lobogó hajú lovas zsonglőr, na meg a saját lábában - hatalmas cipőjében - orra bukó bohóc. A laikus, cirkuszba ritkán járó, vagy azt inkább tévéközvetítésekből ismerő közönség lelki szemei előtt ezek a képek villannak fel, ha szóba kerül a cirkusz. Függöny nincs. Fények.

Varázslat? Fotó: Stiller Ákos

Zsúfolásig megtelt a Fővárosi Nagycirkusz a 9. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál nyitó előadásán (az esemény két programja közül az „A” műsor debütált). Az már a fellépők listáját tanulmányozva kiderült, hogy a produkciók jellege az évek folyamán sokat változott, az arány eltolódott, jóval több az akrobatikus- és erőművészszám, mint korábban. A Mambo No. 5 című slágerre vékony rúdon szaltózó kubai fiúk, az akrobatikus adadzsót bemutató - valójában a tánc és az akrobatika elemeit lassú, romatikus zenére ötvöző - finn pár, és persze a korlátokon egyensúlyozó, látványos nyújtó akrobatikát bemutató orosz csapat elismerő felkiáltásokat csalt ki a közönségből.

Egyszer fent, egyszer lent. Kubai rúddobó akrobaták Fotó: Stiller Ákos

Aki látott már diabolóval - zsinegen pörgő, forgó tengellyel - zsonglőrködő fiatalokat a városban, valószínűleg nem lepődik meg, hogy a „hobbit” olyannyira tökélyre lehet fejleszteni, hogy még önálló cirkuszi produkció is kijön belőle. A kínai rúd már kicsit zavarba ejtőbb. Az oldalról gondosan kifeszített eszközön a belga művész gyakorlatilag mindent bemutatott, ami felfelé és lefelé haladva lehetséges volt - leszámítva a kézenállást. A húszméteres kókuszpálmára egy perc alatt felkúszó bennszülött gyümölcsszedő produkciója ehhez képest semmi. A röhnrádról - a kapaszkodókkal ellátott hatalmas kerékről - a New Yorkban dolgozó magyar Rolling Wheel-csapat bebizonyította, hogy nem csak egyemberes eszköz: a két lány és egy fiú megoldotta, hogy legyen olyan pillanat, amikor mind a hárman felveszik a ritmust.

Állandóan pörögnek. A magyar Rolling Wheel formáció Fotó: Stiller Ákos

Míg régebben a bohócok betoppanásával a közönség egyből tudta, hogy a humoros negyedóra következik - kacagás vagy székbe süppedés a félelemtől, nehogy a bohóc esetleg a porondra citáljon -, addig a műfajba tartozó produkciók mára igencsak sokrétűek lettek. Bohócokból nem volt hiány - az olasz Sterza zenebohóc család még a fűrészből is dallamot csiholt, igaz, a produkció annyira hosszúra nyúlt, hogy az izgalmas melódiák elsikkadtak -, ám a klasszikus, bőröndöt cipelő, pirosorrú kolléga estére kimenőt kapott. Volt viszont komikus emelőszám - az orosz pár női tagja rongybabaként hajlott, alakult párja kezében -, és humoros kutyaszám: az okos eb túljárt német idomárja eszén. És még a pingponglabdát is megtartotta orrán.

Többet is bevállalt. Az amerikai Becky Hoops Fotó: Stiller Ákos

A vizuális humoristákkal viszont nem nagyon tudott mit kezdeni a laikus, ugyanis már a műfaj behatárolása is komoly fejtörést okozott. Nos, mint kiderült, a vizuális humorista a közönségre épít, illetve egy önként vállalkozóra, aki vakon követi instrukcióit. A cirkuszban már rég nincsenek beépített emberek, akik spontánnak tűnő, valójában előre begyakorolt poénokkal reagálnának a művész ugratására - tudtuk meg egy bennfenntestől. Az ok az emberek exhibicionizmusa: elképesztően szeretnek szerepelni. Jelen esetben banánnal a kezükben táncolni több mint ezer ember előtt, vagy a négy hulahopkarikát is profin tekerő amerikai lánnyal csípőt rázni. Elsősorban a férfiak vevők az ilyen mókára - szól a fáma. És valóban.

Mindent egy banánért. Kirk Marsh amerikai vizuális humorista Fotó: Stiller Ákos

Nincs cirkusz nagymacskák nélkül. A leopárdokról és tigrisekről szóló előzetes hírek - szépek, nagyok és már jóval a fesztivál kezdete előtt megérkeztek - alaposan felcsigázták a közönséget: a szünetben két kislány azt találgatta, vajon hány „cica” lesz. Az orosz idomárpár, Andrey és Nataly Shirokaloff a párducok mellett öt tigrist ültetett fel a speciálisan kialakított, 5-10 méteres állványokra. A hatást csak a produkciót megelőző színpadépítés gyengítette, mialatt a műsorvezető dalra fakadt. Na meg a tény, hogy a zsűri elnöke, és egyik tagja, Kristóf István - a honlapon feltüntetett információ szerint -, a fesztivál művészeti vezetője betegség miatt lemondta a részvételt. De ez már egy másik történet. Függöny.

Fotó: Stiller Ákos