Családi dráma félárván maradt lányokkal, futurisztikus romantika Párizsban, egy árva fiú kálváriája, és monumentális, világháborús film egy ló nyomában. Oscar-díj sorozatunk második részében a legjobb film kategóriában jelölt alkotásokat vesszük sorra.

The Artist - A némafilmes

Tíz Oscar-jelölést kapott Michel Hazanavicius fekete-fehér némafilmje, A The Artist, ami Mel Brooks legendás Bombasikere óta az első, kizárólag a szereplők testbeszédére és a látványra építő alkotás. Az 1920-as évek némafilmes korszakát idéző mozi a feltörekvő táncosnő, Peppy és a népszerű filmsztár, George Valentin alakuló kapcsolatát mutatja be egy új kor - a hangosfilm - hajnalán. Érdekesség, hogy a két főszereplőt alakító Bérénice Bejo és Jean Dujardin a látványos, táncos jelenetet öt hónapig gyakorolta, ugyanabban a stúdióban, ahol Debbie Reynolds és Gene Kelly készült az 1952-es Ének az Esőben című filmmusicalre.

Utódok

George Clooney idei nagy dobása a két lánygyermekével magával maradó apa, Matt King megformálása Alexander Payne családi drámájában , legalábbis tízből nyolc kritikus szerint. „Majdnem tökéletes, Alexander Payne a komédia mestere, Clooney pedig még sosem mutatott ennyit magából” - írta az amerikai Rolling Stone magazin. A brit Guardian egyszerűen csak édes, szomorú filmnek titulálta. A Time magazin kritikusa úgy fogalmazott: valóban lenyűgöző Clooney alakítása, de a film őt nem érintette meg. Akad, aki ennél sarkosabban fogalmazott: egyenesen borzalmasnak nevezte az új Payne-mozit. A legjobb férfi főszereplőnek járó Oscarért mindenesetre Clooney is versenyben van.

Rém hangosan és irtó közel

Tom Hanks és Sandra Bullock rajongói örülhetnek: a két szupersztár Stephen Daldry családi drámájában egyesül. Persze, nem szó szerint, a Hanks által játszott családapa ugyanis meghal a szeptember 11-i terrortámadásban. A történet ezután vesz igazán érdekes fordulatot, amikor a félárva fiú egy hátrahagyott kulcs, és persze egy családi titok nyomába ered. A rendező a New York-i terrortámadás tizedik évfordulójára szánta a filmet.

A segítség

Kényes témát dolgoz fel Tate Taylor filmje, a rasszizmus és elitizmus keverékére épülő A segítség. Megelevenedik a fekete házvezetőnők sorsa, akiket a hatvanas években olyannyira lenéztek, hogy bár gyakorlatilag ők nevelték fel munkaadójuk gyerekeit, külön fürdőszobát építettek számukra. Persze, nem a kényelmüket tartották szem előtt, hanem azt, hogy a hátsójuk véletlenül se érintkezzen a fehérek gondosan megtisztított vécédeszkájával. Hogy a történetet éppen egy fehér lány írta meg? Botrány. Az adaptáció Kathryn Stockett regényéből készült, aki a rendező gyerekkori jóbarátja. Az IMDb érdekességképpen megemlíti, hogy alakításáért a legjobb női mellékszereplő-díjára jelölt Jessica Chastain úgy szedett fel pár kilót a szerep kedvéért, hogy mikróban felolvasztott szójafagylaltot fogyasztott.

A leleményes Hugó

Idén a legtöbb Oscar-jelölést Martin Scorsese A leleményes Hugója kapta. A tizenegy kategóriában díjra esélyes alkotás a harmincas évek Párizsába vezet, ahol egy árva - pályaudvar falai között élő - fiú szeretné kideríteni, hogy mi történt elhunyt apjával. A leleményes Hugó Scorsese első 3D-s filmje, James Cameron - az úttörőnek számító Avatar alkotója - pedig úgy nyilatkozott róla, hogy igazi mestermű, a legjobb háromdimenziós mozi, amit valaha látott, beleértve persze saját filmjeit is. Az sem mellékes, hogy 12 éve ez az első nagyvolumenű Scorsese-film, melyben nem játszik Leoardo DiCaprio. A rendező egyébként úgy forgatott, hogy 3D-s szemüveget viselt.

Éjfélkor Párizsban

A korai Woody Allen-filmek rajongóira mostanában rájár a rúd, a mester ugyanis egyre fogyaszthatóbb közönségfilmeket készít. A Férfit látok álmodban után jött az  Éjfélkor Párizsban, ami amellett, hogy eddig több mint 100 millió dolláros bevételt hozott, még a francia elnök, Sarközy nejének színészi képességeit is felcsillantja. A már-már klasszikus, amerikai romantikus moziból persze nem hiányozhat az allenes beütés - jelen esetben ez az időutazás Párizs dicső évtizedeibe az irodalom nagyjainak bemutatásával. Allen 2006-ban akarta elkezdeni a forgatást Párizsban, de túl drága lett volna, azért a munkálatok csúsztak. Amikor a férfi főszereplőt keresve Owen Wilson neve felmerült, a rendező „testre szabta” Gil karakterét. A női főszereplő kiválsztása egyszerűen ment: Allen elmondása szerint forgatókönyvírás közben végig Rachel McAdams járt a fejében, de nem a szokásos csinilány-szerepbe képzelte, hanem egy hisztis, akaratos dögnek álmodta meg. McAdams el is játszotta.

Pénzcsináló

Brad Pittel, és persze a baseballal nem lehet mellényúlni. Pitt akkor is vászonra kívánkozik, ha nem a szívtipró, hanem a magányos hős szerepét bízzák rá. A Pénzcsináló menedzsereként Billy Beane azon fáradozik, hogy egy oaklandi baseballcsapatot - ami mellesleg 25 lúzerből áll - az élvonalba repítsen. Az igaz történeten alapuló film operatőre eredetileg Adam Kimmel lett volna, ám ő kiesett a csapatból, miután a rendőrség szexuális zaklatás, valamint tiltott fegyver- és robbanóanyag birtoklásának vádjával letartóztatta. Pittet alakításárt Oscar-díjra jelölték, és többek között jóbarátjával, George Clooneyval versenyez majd a szoborért.

Az élet fája

Még egy Pitt-film, ami Oscar-jelölést kapott idén: Terrence Malick fantasztikus drámája, Az élet fája egy család történetét mutatja be. A múltidézés - a legidősebb fiú szemszögéből - az ötvenes évekig nyúlik vissza, Brad Pitt pedig csodák csodájára nem macsó, hanem apaszerepben tűnik fel. Eredetileg Heath Ledger játszotta volna a szerepet, de halála után Pitt kapta meg.

Hadak útján

Steven Spielberg első digitálisan vágott filmje, a Hadak útján világháborús dráma, de nem a megszokott klisékkel: egy brit fiúról, Albertről és elválaszthatatlan barátjáról, Joeyról szól. Az állat - merthogy Joey egy ló - az első világháború kitörése után a harcmezőre kerül, a fiú pedig nekivág Európának, hogy megtalálja. A forgatáshoz összesen 14 lovat használtak, ám a legtöbb jelenetben a rutinos Finder szerepel: ő már a 2003-as Vágta című filmben is feltűnt.