szerző:
MTI

L. Simon László kulturális államtitkár nyitotta meg a kulturális örökség napjait pénteken a Magyar Nemzeti Múzeumban. A programsorozat keretében mintegy 200 település 800 helyszínén tartanak programot szombaton és vasárnap.

Az idén a kulturális örökség napjai az Örökölt üzenet címet kapták. A mottó arra utal, hogy az épületek történelmi emlékek, "üzenetek" a múltból.

A rendezvényhez újonnan csatlakozott a fővárosban a brit nagykövetség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Budapesti Gazdasági Főiskola Lotz Terme, a Pálos Könyvtár és Papnevelő Intézet, a Magyar Kárpitművészek Egyesülete Kárpitműhelye, a kőbányai pincerendszer, a kelenföldi kocsiszín.

A vidéki helyszínek közül új Kecskeméten a Cifrapalota, Szegeden a vasútállomás felvételi épülete, Székesfehérvárott a Királykút-emlékház, Sopronban a Storno-ház, Kisjakabfalván a Konrád-ház, Golopon, a Vay-kastélyban az Ősi magyar címertár, Kisbéren a Kiskastély, Tatán a Bordó-ház, Gödöllőn a Testőrlaktanya.    

A két nap során száztizenöt sétaútvonalra várják az érdeklődőket. Gyerekeknek szervezik például a Vadlesen a Terézvárosban elnevezésű sétát, amelynek során az épületek homlokzatán lévő állatokat és a hozzájuk kapcsolódó történeteket ismerhetik meg a látogatók. Séta indul többek között a Pál utcai fiúk nyomában, a Corvinus Egyetem oktatási épületeiben, Újlipótváros szecessziós világában, Raoul Wallenberg védett házaiban, Zuglóban a Hermina úton, valamint a Wekerle-telepen és a kiskocsmák között Óbudán.

A ceremónián a kulturális államtitkár átadta az UNESCO szellemi kulturális örökség magyar jegyzékére felvett új elemek után járó dokumentumokat. Az idén a Kassai-féle lovasíjász-módszer, Sárköz népművészete, valamint a borsodnádasdi molnárkalács került fel a jegyzékre.

Bereczki Ibolya, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese a laudációkat ismertetve elmondta: a borsodnádasdi közösség ostyasütési szokása gyökereiben magában hordozza a szakrális jelleget, felhasználását tekintve azonban társadalmi szokássá, sajátos tárgyi-kézműves hagyománnyá vált. A molnárkalácssütés tárgyi emlékeit ma már múzeum is őrzi, az örökség gyakorlatát pedig évente ismétlődő rendezvény segíti továbbörökíteni - hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.    

Sárköz jellegzetes népművészete öt település összefogásából került fel a nemzeti jegyzékre. "A Duna mentén elterülő tolnai Sárköz az évszázadok során sajátos utat járt be: a természetföldrajzi és társadalmi folyamatok következtében alakult ki az a jellegzetes kultúra, amelynek ma meghatározó eleme többek között a hímzés, a gyöngyfűzés és a viselet" - fogalmazott Bereczki Ibolya.    

A Kassai-féle lovasíjász módszer komplex, összetett rendszere magában foglalja a lovasíjászat hagyományőrző, sport és szabadidős tevékenységét - hangzott el a laudációban. Bereczki Ibolya méltatta a módszer kitalálóját, Kassai Lajost, aki 16 országban tanít.    

L. Simon László megnyitóbeszédében kitért arra a péntek reggeli bejelentésére, amely szerint a létrehozandó Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ veszi át a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szinte valamennyi feladatát, és a szervezetbe a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is beolvad. Az államtitkár az átalakítást célszerű, tudatos folyamatnak nevezte. "Azok, akik a magyar örökségvédelem halálát vizionálták, tévedtek" - fogalmazott, bírálva a sajtóban megjelent cikkeket.    

Az államtitkár szerint a magyar értelmiség adós maradt az örökségvédelem lényegi kérdéseit érintő vitával, amelynek - mint hozzátette - szerencsés esetben az átalakítás elindítójának kellett volna lennie. Úgy vélte, hogy ilyen társadalmi vitákat a kormány nem tud elindítani, ez a szakma, illetve a sajtó feladata lenne.    

L. Simon László leszögezte: Magyarország nem engedheti, hogy az örökségvédelmet "maga alá gyűrje a gazdasági lobbi" vagy hogy a kulturális szempontokat felülírják a gazdaságiak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az örökségvédelemnek is tekintettel kell lennie a magyar gazdaság szempontjaira, a világ változása, fejlődésére.    

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: az örökségvédelem nemcsak munka, hanem hivatás, amellyel foglalkozni mindig "személyes ügy". Megjegyezte: nagyon fontos a nemzeti múltunkkal való párbeszéd, és a kulturális örökséget őrizni, védeni, gyarapítani kell. Úgy vélte, az örökségvédelem nemcsak a nemzet ügye, hanem az egész emberiségé.    

Az idén először díjazták a legaktívabb szervezőket. Díjat kapott Hövej község önkormányzata, a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter, a Magyar Nemzeti Bank, a brit nagykövetség és a tényői tájház szervezői.