Az 57 éves sanghaji születésű Wong Kar-wai három esztendeig készítette elő A nagymestert (ami a tavalyi berlini filmfesztivál nyitófilmjeként debütált). A kínai kung fu-legenda, Ip (más források szerint: Yip vagy Jip) Man sajátos biográfiai mozijához sorra járta az ország harcművészeti iskoláit, archív felvételek (például: Ip Manról a halála előtt néhány nappal készült fekete-fehér mini-film) tanulmányozása mellett az életbölcsességekkel átitatott „testművelés” ma élő nagyjaival beszélgetett, hogy harci művészetüket tanulmányozza. Wong Kar-wai hosszú hónapokon át treníroztatta filmjének főhőseit, előbb kellett megtanulniuk a pást küzdelmi meneteinek minden csínját-bínját, mint a szöveget.

Talán ez az egyébként professzionális és igen látványos külcsín vált A nagymester rovására. Az éji esőben, vagy a havas vonatpályaudvaron zajló párbajok jó ideig lekötik a figyelmet, de ahogy történet a főhős Ip Man életrajzának követése mellett a vaskos életbölcsességekre, a kínai bel- és külpolitikai harcokra és szerelemi szálra erősít, a néző figyelme lankad. A film az 1930-as évektől - a Fosan városbéli indulásától kezdve a hongkongi emigrációig, majd végleges letelepedésig - Ip Man 1972-ben bekövetkezett haláláig kalauzol bennünket.

Kínában azonban nem csupán a testet vetik be harci eszközként. A távol-keleti (majd: amerikai) filmekből is ismeretesek a kardforgató, a szimpla ugrást repüléssé változtatni képes hősök történetei. Ennek tradicionális gyökere pedig az úgynevezett wuxia, vagy magyar átiratban: vu-hszia (a wu „harcit” jelent, a xia pedig kóborló lovagot). A wuxia eredetileg egy irodalmi műfaj a kínai kultúrában, a hős harcművészek kalandjait meséli el. A wuxia ottani „lovagjai” – az úgynevezett youxia – nem azonosak az európai lovagokhoz. Nincs kötődésük semmilyen társadalmi csoporthoz és ranghoz, így nem kötik őket társadalmi szabályok és törvények sem, számukra a legfontosabb a becsület, a hűség és az egyéni igazság. Az originálisan írott műfaj utóbb kiterjedt a filmművészetre, sőt a képregényekre, az operára és a videojátékokra.

A filmművészetben a nyugati kultúra számára olyan filmek ismertették meg a wuxiát, mint a Tigris és sárkány, a Hős vagy A repülő tőrök klánja. S mint ahogy írtuk, a modern wuxia-filmek jellemző eleme a „repülő kardforgató” (például: a Hős című filmben Zhang Ziyi és Jet Li „kaptak szárnyra”).

A nagymester

Bár harcművészeti mozikat a világ minden táján forgatnak, a filmtípust Bruce Lee bemutatkozása óta mégis a hongkongiak dominálják. A műfaj iránti érdeklődés az 1990-es évekre megcsappant, ám a 2000-es évek óta e téren komoly reneszánsz tapasztalható, nem csupán Ázsiában, hanem Amerikában és Európában hasonlóképp. Utóbbi elsősorban olyan alkotóknak és alkotásoknak köszönhető, mint Quentin Tarantino és a Kill Bill 1-2., valamint a Wachowski testvérek (Andy és Larry, nem-váltó műtéte után: Lana) Mátrix-trilógiája.

Ugyan számos nem ázsiai rendező jegyez harcművészeti, vagy azt részben hasznosító alkotást, a rajongók elsősorban az olyan távol-keletieket kultiválják, mint például Stephen Chow, Tsui Hark, Takeshi Kitano, Ang Lee, John Woo és Zhang Yimou. A nagymesterével hozzájuk csatlakozott Wong Kar-wai, aki filmes pályája során első alkalommal nyúlt a harcművészeti témákhoz (régebben: Vadító szép napok, Csungking expressz). Bár Kar-wai korábbi alkotásaival az európai fesztiválok meghatározó alakjává vált – Édes2kettes (Cannes, 1997, legjobb rendező), Szerelemre hangolva (Európai Filmdíj, 2000), 2046 (Európai Filmdíj, 2004), My Blueberry Nights – A távolság íze (Cannes, Arany Pálma-jelölés, 2007) –, most elsődlegesen a harcművészet szerelmeseinek kedvez, nem a kritikusoknak.

És most jöjjön a lista!

Top 10 távol-keleti harcművészeti film

1. Hős

A 2002-es hongkongi-kínai misztikus-történelmi akciófilmet Yimou Zhang rendezte (és részben írta). A műfaj rajongói főképpen Jet Li játékáért méltatják. Kína históriájának egyik legvéresebb korszaka, amikor a birodalom hét királyságra szakad, és a különböző uralkodók évszázadok óta vívnak elkeseredett küzdelmet a hatalomért. A hét királyság közül a Csin birodalom a legerősebb, királya az egész országot meg akarja hódítani, hogy ő lehessen a Kínai Birodalom első császára. A többi uralkodó orgyilkosok seregét küldi ellene. A merénylők közül senki nem jelent akkora veszélyt, mint a király ellen szövetkezett három legendás harcos: Törött Kard (Tony Leung), Repülő Hó (Maggie Cheung) és Végtelen Ég (Donnie Yen). Csin királya (Daoming Chen) hatalmat, tonnányi aranyat és személyes meghallgatást ígér annak a harcosnak, aki legyőzi három félelmetes ellenfelét, csakhogy ez szinte lehetetlen feladat, tíz év alatt senkinek sem sikerült. Ezért amikor egy titokzatos idegen, Névtelen (Jet Li) érkezik a palotába a legyőzött harcosok legendás fegyvereivel, a király türelmetlenül várja, hogy hallhassa az összecsapás történetét. Az anonim harcos elbeszélésére a király egészen más, jóval bonyolultabb és szövevényesebb történettel áll elő, az ő meséje fókuszában a Névtelen, a magányos farkas és Csin király, a nagyhatalmú uralkodó áll – köztük mindössze tízlépésnyi a távolság. Ezen a tíz lépésen belül bontakozik ki az örökérvényű történet szerelemről, tiszteletről és kötelességtudatról.

2. Tigris és Sárkány

Az Oscar-díjas Ang Lee (Pi élete) 2000-es (amerikai–tajvani–hongkongi–kínai) harcművészeti kalandeposza a 2001-es Oscar-díjak közül a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerésben részesült (plusz szobrot kapott az operatőri munkáért, a látványtervezésért és a zenéért). Illetve Golden Globe- és BAFTA-díjakkal és a torontói filmfesztiválon szintúgy honorálták. A Vudan-hegy szerzeteseinek tanítványai a fegyverforgatás fortélyaiban legyőzhetetlenek, csodás képességeiket messze földön félik és tisztelik. Ám Li (Chow Yun-Fat) hátat akar fordítani a folytonos harcnak, és elajándékozza híres kardját, a Zöld Végzetet. A fegyvert azonban elrabolják. Li úgy érzi, az ő feladata, hogy ne engedje illetéktelen kezekbe jutni a legendás kardot. Társnője, a testőr Shu Lien (Michelle Yeoh) kíséretében indul a rabló nyomába, aki – legnagyobb meglepetésükre – méltó ellenfele a Vudan-hegy neveltjeinek. S még nagyobb meglepetésükre: nő (Ziyi Zhang).

3. A Sárkány közbelép

Bruce Lee utolsó, befejezett filmje 1973-ban készült amerikai és hongkongi koprodukcióban. A filmet Michael Allin írta és Robert Clouse rendezte, természetesen a harcjenetek koreográfiája Lee-t dicséri. A történet középpontjában Lee (Lee) áll, akit a harcművészetek szakértőjeként felkérnek arra, hogy épüljön be egy kábítószer-kereskedő hálózatába. Részt kell vennie egy meghívásos, zártkörű és illegális kung fu versenyen, amit egy eldugott sziget erődítményében rendeznek. A verseny szervezője a bűnhálózat feje, Han (Kien Shih), egy félkezű drogbáró. Lee-nek a gazemberek elleni küzdelme arra is alkalmat ad, hogy húga haláláért elégtételt vegyen.

4. A szamuráj

A japán film- és médiaguru Takeshi Kitano nem csak a főszerepet játssza, de rendezte és Kan Shimozawa regénye alapján írta is (no meg vágta) ezt a filmet. Zatoichi (Kitano) csak látszatra vak vándor, az álarc mögött egy zseniális kardforgató mester rejtőzik. Útja során egy eldugott hegyi városkába ér, amit Ginzo (Ittoku Kishibe) bandája tart a hatalmában. Naná, hogy vériszamos konfliktus pattan ki, amiben a vak kardbajnokot fiatal barátja (Gadarukanaru Taka) és két gyönyörű, de halálosan veszélyes gésa (Yuuko Daike és Yui Natsukawa) segíti a bűnszervezet félelmetes roninja, Hattori (Tadanobu Asano) ellenében.

5. A repülő tőrök klánja

Yimou Zhang 2004-es kínai-hongkongi akció-alapvetése történelmi indíttatású. A hajdan virágzó Tang dinasztiára sanyarú idők járnak. Egymást követik a lázadások, miközben a korrupt kormányt teljesen lefoglalják a szabadcsapatok elleni harcok. Mind közül a legjelentősebb a Repülő Tőrök klánja. Két ifjú parancsnok, Jin (Takeshi Kaneshiro) és Leo (Andy Lau) azt a feladatot kapja, hogy ejtsék foglyul a klán ismeretlen vezérét. Jin magányos harcosnak adja ki magát Szél álnéven, és megmenti a börtönből Meit (Ziyi Zhang), a vak forradalmárlányt, elnyeri bizalmát, és elkíséri a titkos szervezet főhadiszállására.

6. Tomboló ököl

Wei Lo 1972-es hongkongi akciófilmje (a harci szcénákért felelős társ-forgatókönyvíró: Bruce Lee) az 1908-as Sanghajba kalauzol. Az itteni harcművészeti iskola mesterét meggyilkolják, az általa vezetett intézményt terrorizálják. Chen, a néhai mester legtehetségesebb tanítványa (Lee) a rivális japán iskolát gyanúsítja, s mivel a rendőrség a támadók oldalán áll, bizonyítékokat gyűjt, majd elhatározza, hogy megmenti az iskolát, és igazságot szolgáltat.

7. A pofonok földje

A 2004-es kínai-hongkongi akcióvígjátékot Stephen Chow írta (részben), rendezte és játszotta a főszerepét. A pofonok földje a bőségesen adagolt komikus elemeket látványos harci jelentekkel vegyíti, ez adja meg sajátos báját és hatását. A történet szerint a Szutyok közben lakó link és bolondos bérlők (akik folyamatos harcban állnak a penetráns házinénivel) a rettegett Baltás banda ellenében kell, hogy felvegyék a kesztyűt, vagy bármit, ami a kezük ügyébe akad. A felsülő banda a kisstílű tolvajt, Singet (Chow) állítja csatasorba, miszerint hátha. De nem.

8. Ong-bak – A thai boksz harcosa

A Prachya Pinkaew írta-rendezte 2003-as thaiföldi akció-mozi során egy a falujából ellopott mágikus Buddha-szobor visszaszerzése miatt érkezik Bangkokba a falusi legény, Ting (Tony Jaa), aki nem mellesleg a félelmetes muay thai boksz bajnoka. A nem túl bonyolult történetet Jaa parádés megmozdulásai – amik során sokszor trükköket gyaníthatunk, de nem: a döbbenetes mutatványokat tényleg tudja – teszik felejthetetlenné. Hiába Tony Jaa szemkápráztató ügyessége, a két folytatás korántsem aratott akkora nézettséget, mint az első darab.

9. A Sárkány útja

A harcművészeti filmek kezdetének nevezhető 1972-es hongkongi akciófilmben – amit Bruce Lee írt és rendezett – egy szép étteremtulajdonos-nő, Chen (Nora Miao) a római maffia elleni harcában az ifjú harcművészhez, Tang Lunghoz (Lee) fordul védelemért. A bűnbanda vezére az ütős fiatalember ellenében amerikai élharcost importál (Chuck Norris).

10. Részeges karatemester

Wong Fei-hungot (Jackie Chan) apja alkoholista nagybátyjához küldi, hogy tisztességet tanuljon, és harcos váljon belőle. A bácsika brutálisan bánik a tanítványaival, Fei-Hong ezért elhatározza, hogy elszökik kegyetlen kínzójától. Távozását követően nem sokkal elkapják, embertelenül megalázzák, és szinte holttá verik. A bosszúvágytól fűtött, megszégyenített, mindenre elszánt fiatalember megfogadja, mostantól tanulni fog és nemsokára visszavág ellenségeinek. A több folytatást megért hongkongi akcióvígjáték 1978-ban készült, Woo-ping Yuen rendezte, és útjára indította – a Bruce Lee örökösének is tartott – Chan filmkarrierjét.