szerző:
BI
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint az öt új múzeummal felturbózott Liget nemcsak jó kulturális, hanem megtérülő gazdasági befektetés is, az új épületekkel pedig nem fog csökkenni a Városliget zöld területe. A városvédők szerint viszont az egész terv rossz, nem hoz pénzt, és elpusztítja a város legnagyobb közparkját.

A lapunkban nemrég megjelent Baán László-interjú után több városvédő keresett meg minket a tervezett Liget-projekt és az annak részeként tervezett Múzeumi Negyed ügyében. Azt mondják, a miniszteri biztos állításaival szemben a mintegy 150 milliárdos fejlesztés nem „megmenti Budapestet, hanem elpusztítja a város legnagyobb, a világ első közparkját!”.

Nem a múzeum a turisták célja

A Szépművészeti Múzeum igazgatója lapunknak úgy fogalmazott, a projekt „nem egyszerűen egy kulturális fejlesztés, hanem egy jelentős gazdasági befektetés is, amely többletbevételt hoz majd az országnak”. Baán szerint néhány éven belül akár évi egymillióval megnövelheti a Budapestre látogató külföldiek számát. Garay Klára városvédő, a Városligeti Hírmondó szerkesztője szerint mindez csak feltételezés, amit alá kellett volna támasztani a turisztikai világtrendek vizsgálatával, ám ez nem történt meg.

Interjú Baán Lászlóval
"Budapest megmentését várják az új Városligettől

Több olyan vezetőre volna szükség, aki kormányzati ciklusoktól függetlenül is folytathatná a munkáját – véli a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Baán László biztos abban, hogy a 150 milliárdos Liget Budapest-projekt nem jut a meg nem valósult tervek sorsára, már csak azért sem, mert belátható időn belül be fogja hozni a ráfordított pénzt. Az MMA tulajdonába került Műcsarnok is a múzeumi negyed szerves része lesz, Fekete Györgyék a pályázati bíráló bizottságokban is ott vannak."
Az interjú itt olvasható

Baán a hvg.hu-nak adott interjújában egyébként elismerte, hogy hatástanulmányok nem, csak „megalapozott becslések” készültek a projektről. Pedig ilyen hatástanulmányok elkészítésére is jogszabály kötelezi a beruházókat.

Garay azt is hozzáteszi, hogy a jelenlegi tapasztalatok szerint az évente megrendezett futóversenyekre, fesztiválokra sokkal többen érkeznek a fővárosba, mint amennyit a múzeumok vonzanak. Éppen fordított tehát a helyzet: a fesztiválozók, futók és hozzátartozóik szabadidejükben ellátogatnak a múzeumokba is.

MUT: nem a Városligetet kellene terhelni

A Múzeumi Negyed ötletpályázatának bíráló bizottságába bevonták volna a Magyar Urbanisztikai Társaságot (MUT) is, amely azt visszautasította. Körmendy Imre, a MUT elnöke ezt azzal indokolta, kész tények elé állították őket, amikor a kormány döntött, hogy a helyszín csak a Városliget lehet.

A társaság ugyanis nem ért egyet a városi szintű közparknak a további terhelésével, s elhibázottnak tartja a város egy már frekventált, az idegenforgalomban ismert helyének erősítését. Az urbanisták megítélése szerint – ha valóban új múzeumok szükségesek az országnak – azokat a város elhanyagolt területeinek értéknövelésére célszerű felhasználni, lehetőleg funkcióvesztett objektumok újrahasznosításával. Ennek is teljesen ellentmond az a kormányzati szándék, hogy a koncentrált múzeum negyed és családi szabadidő-eltöltési lehetőség „Európa első számú city-break állomásává” teheti Budapestet.

Itt a zöld, hol a zöld?

A városvédők és a környezetvédő szervezetek leginkább a zöld területek csökkenése miatt aggódnak. Garay Klára rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint egy közpark legnagyobb beépítettsége három százalék, a Városliget jelenlegi beépítettsége már most is több ennél: öt százalék körül van. Tehát – mint fogalmazott – „ha a Városligetbe egy kutyaólat építenek, azzal is megszűnik a hivatalos, építészetileg meghatározott közpark státusza”. A közparkba ráadásul nem lehet 7,5 méternél magasabb épületet emelni – folytatja Garay, s ennek nemigen tudnak majd megfelelni az építendő múzeumok.

Baán László ugyanakkor lapunknak is kiemelte, hogy „az átalakítások miatt összességében nem csökkenhet a zöldfelület, sőt nőnie kell”. Erről a városvédő az úgynevezett „biológiai aktivitás értékkel” (BA) való trükközést említi. A BA megmutatja ugyan, hogy egy adott terület zölddel borított-e vagy sem, ugyanakkor nem számol azzal, milyen vastagságú a növényzet. „Zölddel borított tehát egy focipálya és egy háromszintes erdő is, ahol a fűfélék fölött cserjék és a lombkorona zöldje is vastagítja a zöld réteget. A környék élhetősége, hő- és vízháztartása szempontjából nagyon nem mindegy, hogy egy gyepszőnyeg vagy egy erdő van a területen” – mondja Garay.

Tervek a Városligetre
©

A tájépítőknek sem tetszik

Mindenesetre beszédes, hogy az építészkamara táj- és kertépítő tagozata is kinyilvánította: a városligeti helyszín nem megfelelő a célra. Mint írták, „a Múzeum-Liget koncepció súlyosan veszélyezteti a főváros egyik legnépszerűbb városi parkjának zöldterületi jogi státuszát, és megengedhetetlen mértékben terhelné tovább az amúgy is túlterhelt és túlépített közpark zöldfelületeit”.

A tagozat vezetése aggályosnak tartja a turisztikai fejlesztések ilyen mértékű koncentrációját, ami óhatatlanul a Városliget több évszázados, ma is nagy jelentőségű rekreációs, ökológiai, valamint építészeti, városszerkezeti és tájépítészeti értékeinek csorbulását okozhatja. A kamarai vezetés ezért arra kérte az építészeket, hogy „a pályázaton a fenti indokok mérlegelése után, saját erkölcsi belátásuk szerint fontolják meg részvételüket”.

Az ötletpályázatra ennek ellenére 47 pályamű érkezett, amiből 12-t díjazott a bizottság.

©

Alkotmányellenes projekt

A Liget Projekt ellenzői kifogásolják az építkezés tervezésének módszereit is, sőt egyesek szerint az eljárás egyenesen alaptörvény-ellenes. „Egy olyan beruházást, amely tízezrek, sőt bátran mondhatjuk, hogy az egész főváros lakosságát (sőt az ide látogató nem budapestieket is) érintik, a nyilvánosság kizárásával, félrevezetésével lebonyolítani, egyszerűen sérti a közügyekbe való részvétel és beleszólás Alaptörvénybe foglalt jogát.

Másrészt az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi-lelki egészséghez és „e jog érvényesülését Magyarország… a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő” – sorolja Garay Klára.

A Liget-projekt mindenesetre a miniszteri biztos számításai szerint 2018-ra be is fejeződhet: akkor adhatnák át a múzeumi negyedet és a Liget Budapest-projekt egyéb, új elemeit. Ha megvalósul, akkor az után néhány évvel kiderül, valóban megtérül-e gazdaságilag a befektetés vagy sem. Ami azonban a Városligettel történik majd, azt rögtön látni fogjuk.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!