Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám

Fogták magukat és leszerveztek maguknak egy európai turnét, és életük élményét köszönhetik annak az intenzív egy hónapnak. A Run Over Dogs zenekar ezúttal már egy vadiúj nagylemezzel indul az európai klubokba, mivel azt vallják, ez az album már kint is simán megállja a helyét. Új lemezük megjelenése után, még a pesti lemezbemutató előtt beszéltünk az ígéretes rockzenekarral, akiknek továbbra is a Queens of the Stone Age az etalon, és a pálinka a titkos fegyver.

2014-ben már látszott, hogy a Run Over Dogs nem épp az hazai zenei életben bejáratott utat akarja végigjárni. A pesti klubok-Petőfi Rádió-sikeres vidéki koncertek ív helyett gondoltak egyet, és leszerveztek maguknak egy tizenöt koncertes európai turnét. Nem lettek világhírűek, volt, ahol csak kevesen mentek el a koncertjeikre, de azóta is azt mondják, hiba lett volna kihagyni a londoni, párizsi vagy berni fellépéseket. Ahogy Gál Máté, a banda basszusgitárosa fogalmaz, rengeteg szívás, kényelmetlenség volt a turné előtt és aztán útközben is, de órákig tudnának jóízűen sztorizni az élményeikről. Ezért pedig simán megérte.

„Anyukám az első videó felénél hívott fel, hogy ez azért már durva”

Miután ez a kijelentés akkor hangzott el, amikor a zenekar tagjai már lassan egy órája egymás szavába vágva idézték fel a turné legdurvább, vagy legviccesebb pillanatait, nem úgy tűnt, hogy mindez csak felvett póz lenne a részükről. Elég csak belepillantani a turnét dokumentáló videónaplóba, hogy erről meggyőződjünk. Nehéz megmondani, hogy az Eiffel-torony lábánál, a turnébuszban közös Tapló Télapó-nézés, a londoni klub hangmérnökének kissé félelmetes bepálinkázása, vagy a liverpooli junkie-klub a legjobb epizód a történetben, de az sokat elárul a turnéról, hogy a zenekar hangsúlyozza, a YouTubre felpakolt verzió már a vágott verzió. „Anyukám az első videó felénél hívott fel, hogy ez azért talán durva” – meséli Vilczek Áron, a banda gitárosa.

Balról: Vilczek Áron és Juhász Tamás
©

A koncertek többsége nagy siker volt, ennek jele az is, hogy a Run Over Dogs idén három klubba is visszatér. Az egyik helyen például a hangmérnök a koncert után azt mondta nekik, ő még nem látott abban a klubban olyan ismeretlen zenekart, amely a nézők közül ott tudott tartani tíz-húsz embert is.

Nyugati minőséget akartak

De miért inkább külföldön próbálkozik egy magyar zenekar? Miért nem itthon akarnak kiépíteni egy szélesebb rajongói bázist? A kérdésre a legegyszerűbb válasz az, hogy a valahova a Queens of the Stone Age és az Arctic Monkeys sivatagi korszaka közé belőhető stílus csak egy szűk réteget érdekel itthon. Lehetne járni a szokásos köröket a rádióknál, fesztiválszervezőknél, klubtulajdonosoknál, angol nyelven, ebben a stílusban korlátoltak a hazai lehetőségek.

„Nézd meg, még Budapestre is alig jut el egy ilyen stílusú zenekar. 2005-ben a Kasabian teltházas anglia satdionkoncertek  után párszáz ember előtt lépett fel a Pecsában, a Queens of the Stone Age elmaradt, a Black Rebel Motorcycle Club vagy a Black Keys pedig általában megáll Bécsnél a turnéjával” – mondja Czeglédi Szabolcs, a Run Over dogs énekes-gitárosa, aki hozzáteszi, nekik például a Blahalouisianával szemben kompromisszum lenne a magyar nyelvre váltás. "Jóban vagyunk velük, és az ő zenéjükben szerintem abszolút működik a magyar szöveg. Az új albummal viszont az volt a célunk, hogy úgy szóljon, olyan minőséget képviseljen, mint egy nyugati rocklemez.”

Balról: Gál Máté és Czeglédi Szabolcs
©

A Cold Sweat of Lust címre hallgató album valóban más lépték az előző, 2013-ban megjelent Noxious Foodies-hoz képest. A frontember szerint azt az első nagylemezt kicsit összecsapták: „miután megnyertük az R33 tehetségkutató fődíját, egy nagylemez-felvételt, hamar ki akartunk jönni vele a sikeren felbuzdulva. A tehetségkutatón még hat saját számunk volt, a lemezre végül tíz szám ment fel. Volt köztük a poptól kezdve a blueson keresztül a punkig minden. Ezért nem is érezzük azt a lemezt annyira magunkénak. Ez a lemez már sokkal inkább tükrözi, hogyan is akarunk megszólalni.”

„A Queens of the Stone Age még mindig etalon”

A Cold Swet of Lust érezhetően még „sivatagibb”, még sötétebb, még dögösebb elődjénél. A Queens of The Stone Age és az Arctic Monkeys párhuzam vitathatatlan, de a Run Over Dogs közelebb lépett saját hangjának megtalálásához. Már a lemez első felén érződik (My Brain Dressed in a Parachute, Got No God)  érződik a QOTSA-frontember, Josh Homme másik projektjére, a Them Crooked Vulturesre jellemző elszálltabb, sűrű váltásokkal élő hangzás.

„Nemrég sokat beszélgettem Nóvé Somával (a Middlemist Red énekese,a Cold Sweat of Lust borítójának tervezője) azokról a zenekarokról, akik inspirálják mostanában a dalszerzésben. Ő  felsorolt vagy tíz együttest, nekem viszont  tíz éve a QOTSA az etalon” - meséli nevetve Szabolcs. Juhász Tamás dobos az új lemez inspirációját csak egyetlen példával illusztrálja: „amikor az album hangmérnöke, Nóniusz Gábor megkérdezte, milyen dobokat szeretnénk, akkor bevittem neki a Them Crooked Vultures lemezt.”

Kecskemét lett a bázis

A banda Kecskemétre vonult el, hogy összerakja és felvegye az új lemezt. Szabolcs és Máté Budapestre költözésük előtt Kecskeméten nőttek fel, így sok szálon kötődnek a városhoz. Máténak ráadásul van egy berendezett próbaterme és stúdiója Kecskeméten, így aztán itt jóval könnyebb és felszabadultabb volt a kreatív munka.

„Eleve adta magát, hogy Kecskemétre vonuljunk le, mivel olcsóbb volt, mint kibérelni egy pesti próbatermet. Itt nem kellett folyton az óránkat lesni, hogy mennyi időnk van. Másrészt itt tényleg csak mi voltunk. Hetente két-három napra vonultunk le. Minden helyben volt, hiszen a próbák után itt vehettük fel a dalokat is.” Az összezártság, és az összecsiszolódás miatt ezúttal a dalszerzés során is több volt a közös ötletelés. Általában Szabolcs hozta a szöveget és az alapot, a többiek pedig ehhez tették hozzá a saját elképzeléseiket.

A teljes új lemez a Spotify-on: (Aki a Deezert preferálja, az itt találja a Cold Sweat Of Lustot)

Pete Doherty menedzsere is ott lesz a koncertjükön

Az első vélemények egyelőre kedvezőek az új lemezről, igaz, a lemezbemutatón még sok múlhat. „Van, aki szerint ezzel a lemezzel új kapuk nyílhatnak meg előttünk és jövő nyáron már a Budapest Parkban léphetünk fel, de azért ahhoz még szerintem nagyon sok meló kell” – vallja a zenekar énekese, aki szerint a külföldi kommunikációra is sokkal tudatosabban figyelnek, mint korábban.

©

„A tavalyi turnénkat még úgy szerveztük, hogy kluboknak írtam, és aki válaszolt, azzal nagy eséllyel meg is tudtam egyezni. Idén már promótercsapatokat is felkerestünk, mert ők jutnak el olyan zeneipari szakemberekhez, véleményformálókhoz, akiket mi igazán le akarunk csábítani egy-egy külföldi koncertünkre. A csehországi Rock For People fesztiválon találkoztunk Pete Doherty (a The Libertines frontembere, aki szólóban is jelentetett meg több lemezt - a szerk.) menedzserével, aki viccesen mondta, hogyha egyszer a városában, Hastingsben koncerteznénk, biztos eljönne megnézni minket. Most úgy alakult, hogy lesz koncertünk ott, szóval reméljük állja a szavát” – osztja meg a közeljövő terveit Szabolcs.

Felmerül persze a kérdés, más magyar zenekar miért nem csinálja meg ugyanezt? Áron szerint egy ilyen saját szervezésű turné erősen kimozdít mindenkit a komfortzónájából, sokan ezért nem merik meglépni. „Miért is mennének ki, ha olyan szintre jutottak, hogy kényelmesen elélnek itthon a koncertezésből?”

Szabolcs azonban azt vallja, az európai turnéban semmi vagányság sincsen, a vagányság a kiköltözésben lenne. „Felmerült már többször is a kiköltözés gondolata a zenekaron belül, és még fel is fog merülni, ebben biztos vagyok. De most inkább arra koncentrálunk, hogy ezt a lemezt minél több emberhez eljutassuk, és minél jobb koncerteket adjunk. Amúgy is elég érdekesen csapódnak le itthon a magyar zenekarok külföldi próbálkozásai. Sokszor hallani azt is, hogy minek próbálkozunk Angliában, amikor ott minden gyerek gitárral a nyakában születik. Lehet, hogy így van, de mi öt nap alatt láttunk vagy tizenöt zenekart, abból kettőre kaptam fel a fejem. A többi még a budapesti underground életben sem számítana nagy dobásnak. De említhetném a berlini koncertünket is, ahol nem volt kint a zenekar neve mellett a HU felirat, és a fellépésünk végén megkérdeztem a közönséget, hogy szerintük honnan jöttünk, és mindenki nagyban kiabálta hogy UK. Aztán amikor elmondtuk, hogy Budapest máris enyhült a lelkesedés.”

©

Szabolcs szerint a külföldi kitöréshez olyan országos szintű, átgondolt menedzselés kellene, mint amit Belgiumban, Hollandiában vagy már régóta Svédországban lehet tapasztalni. Ott komoly pénzt és energiát ölnek a tehetséges produkciók turnéztatásába, támogatásába. „Ott van például a Birth of Joy esete. Még csak Hollandiában voltak ismertek, amikor az A38-on koncerteztünk velük. Azóta úgy kinőtték magukat, hogy folyamatosan Németországban, Franciaországban lépnek fel. A Hollandiához hasonlóan gondolkodó országokban felismerték, hogy a jó zenekarok is építhetik az országimázst” – érvel Szabolcs.

Rajtuk azonban nem fog múlni ezúttal sem az országimázs. A házi pálinka, amely oly sok szakai kapcsolat kiépítésében segített, már bekészítve, a dátumok, a helyszínek is megvannak. Egy hónap múlva már kiderül, hozhat-e áttörést a zenekar életében az új lemez és az újabb európai turné.

A Run Over Dogs magyarországi lemezbemutató koncert szeptember 23-án lesz az A38-on.