szerző:

90 éves vitát vett elő a Délmagyar. 1926-ban a mérnökök szívükhöz kaptak, amikor kiderült, Vörösmarty nem azt írta, hogy "hiában onta vért". A legalábbis kétséges idézet mégis maradt a Fogadalmi templom tornyán, ami Móra Ferencnek is köszönhető.

Szívükhöz kaptak a mérnökök 1926-ban, amikor kiderült, Vörösmarty Mihály nem pont úgy fogalmazta meg a Szózatot, ahogy azt felvésték a szegedi dóm, azaz a Fogadalmi templom homlokzatára.

A templom két tornyán a következő felirat fut végig – idézi fel a Délmagyar: "Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiában onta vért 1914-1918". A bevésett felirat éppen abban a magasságban van, ahol 1914-ben 9 évre abbahagyták az építkezést.

A fehér párkány és a verssor ötlete Foerk Ernő építészé volt, ő adta az építők kezébe a hibás Szózat-idézetet is. (A feliratot a Délmagyar fotóján ellenőrizheti.)

©

A Délmagyar 1926-ban írta meg: a szegedi városháza mérnöki irodájában filológiai vitát váltott ki, hogy Vörösmarty kéziratában "hiába" és nem "hiában" szerepel. Tankönyveket is előkerestek a döntéshez, de egyik így írta, a másik úgy. Addigra a kőfaragók persze már végeztek a fehér párkánnyal és a rajta futó felirattal.

Végül megkérdezték Móra Ferencet, aki azt mondta, Vörösmarty ugyan egyféleképpen írta, de egy időben a másik változatban terjedt el, ezért nem eldönthető a kérdés. Ezért végül maradt a kézirattól eltérő változat a dóm tornyain.

1940-ben a Délmagyarország egyébként újra felfedezte magának a hibát, de akkor nagyobb problémák is voltak a világban.