A Sátán képviselőjének gondolták a leghíresebb magyart

A Sátán képviselőjének gondolták a leghíresebb magyart

Utolsó frissítés:

Bodnár Zsolt Szerző:

Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt

A magyar származású szabadulóművész, illuzionista életének fontos tárgyait mutatja be az a kiállítás, ami jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban látható, de hamarosan már a márciusban nyíló, Houdini House nevű bűvészettörténeti központ gyűjteményét gazdagítja. Harry Houdini egy budapesti rabbi fiaként valósította meg az amerikai álmot, a "Bilincsek Királya" New Yorktól Moszkváig minden nagyváros közönségét elbűvölte halállal dacoló mutatványaival, miközben a század elején virágzó mozi világába is belekóstolt.

Bár 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonja legnagyobb sztárja a Bogányi Gergely-féle csodazongora volt, és maga az expón való részvételünk is inkább a botrányok miatt marad meg az emlékezetünkben, kint mutatkozott be a 90 éve elhunyt, magyar származású illuzionista ikon, Harry Houdini életében fontos szerepet játszó tárgyakból álló kiállítás is. Mielőtt az egész gyűjtemény egy állandó, a magyar bűvészettörténet előtt tisztelgő helyre kerülne, egy hónapon keresztül az Országos Széchényi Könyvtárban tekinthető meg a tárlat.

A magángyűjtemény gondozója a szakma egyik legismertebb kortárs képviselője, David Merlini, aki a tervek szerint március végén nyíló budapesti Houdini House-ról is beszélt a hvg.hu-nak. „Olyan állandó tárlatot álmodtak meg a készítők, amellyel Houdininek méltó emléket tudnak állítani. Nemcsak az eredeti relikviáit és a Houdini című 2014-es amerikai tévéfilm kellékeit állítjuk majd itt ki, hanem egy olyan interaktív művészközpontot szeretnénk létrehozni, ami platformként szolgál a bűvészet iránt érdeklődő fiatal tehetségek számára”.

©

Ugyan Houdini nevét viseli a korszellemet is megidéző központ, de Merlini szerint más nagyságok előtt is tiszteleg majd: „Houdini nagyon nagy név, de ne felejtsük el, hogy Magyarországnak volt egy Rodolfója, volt egy Tolnai Simonja, tehát számos olyan nagy kaliberű személyisége, akik számára méltó lenne egy állandó tárlatot bemutató intézményt biztosítani”. Reméljük, hogy a Houdini House-ban látható gyűjtemény gazdagabb lesz, mint az OSZK-ban jelenleg látható válogatás, az ugyanis nagyjából kimerül néhány bilincsben, filmes kellékben, plakátban és egyéb papírban.

Houdini hírneve a mai napig nem kopott meg, ami már ahhoz képest is hihetetlen teljesítmény, hogy bár erősen látványközpontú hivatás művelője volt, munkásságát mégis – nyilván a kor technikai korlátai miatt – alig-alig örökítették meg. Történelmi fontosságát több korszak több képviselője hangoztatta: George Bernard Shaw egyenesen a világ három legismertebb neve közé sorolta (Jézus Krisztus és Sherlock Holmes mellett), de 2011-ben a Life is díszes társaságba helyezte – a magazinnál a legfontosabb magyarok listáján kapott helyet, olyanok mellett, mint Puskás Ferenc, Bartók Béla, Soros György vagy épp Cicciolina.

A népszerű illuzionista még Weisz Erik néven,

Budapesten született 1874. március 24-én, még ha életében ezt többször is próbálta leplezni:

amerikai pályafutása során leginkább ausztriai származásáról beszélt, míg európai körútjai alatt a Magyarország utáni első lakhelyét, a négyéves korában otthonává lett wisconsini Appletont nevezte szülőhelyének. A VII. kerületi otthonukból az Egyesült Államokba távozó családot egy jiddis anyanyelvű rabbi, Mayer Sámuel Weiss, felesége, Steiner Cecília, valamint hat fiú- és egy lánygyermek alkotta.

 

©

Erik már igen korán, nyolcévesen belekóstolt a munka világába, a cipőpucolásnál és az újságárusításnál azonban jobban érdekelte a cirkusz és a bűvészet – először artistaként lépett fel otthonában, majd egy vándortársulat előadásaiban, később pedig már pénzre is váltotta szenvedélyét: kártyatrükkökkel szerzett egy kis kiegészítést szegénységben élő családja számára. A közvetlen rokonság kisegítése egész gyermekkorát végigkísérte: 14 évesen édesapjával New Yorkba költözött, ahol együtt vállaltak munkát, majd amikor már futotta nekik saját lakásra, a család többi tagja is csatlakozott hozzájuk.

Az Ehrie becenév hamar Harryvé változott, majd mikor 17 évesen összeállt barátjával, hogy bűvészduót alakítsanak, felvette a Houdini művésznevet, a csodált francia bűvész, Jean Eugène Robert-Houdin után – igaz, a csodálat nem volt örökkévaló. 1908-ban ugyanis Robert-Houdin leleplezése címmel írt könyvet, amelyben csalónak és hazugnak nevezte egykori idolját, amiért az több, már korábban is létező találmány kiötlőjének nevezte magát. Eleinte a kártyatrükkökre alapozta bűvészkarrierjét, de az elmaradó sikerélmények hatására elkezdett kacérkodni a szabadulóművészettel.

1893-ban, egy előadás estjén ismerkedett meg Wilhelmina Beatrice Rahnerrel, vagyis Bess-szel, akivel egy éven belül össze is házasodott, és aki szép lassan kezdte átvenni Houdini testvére, a Dezső néven anyakönyvezett Dash helyét a Houdini testvérek duóban. 1894-ben már csak A Houdinik néven lépett fel az új duó: Harry és Bess. A nő hithű keresztény édesanyja nem örült túlzottan lánya kapcsolatának, a magyar származású illuzionistát ugyanis egyenesen a Sátán képviselőjének tartotta, ezért hosszú évekre megszakított minden kapcsolatot a házaspárral.

 

©

A századfordulón „A Bilincsek Királya” néven vált ismertté, miután a Scotland Yard bilincséből való kiszabadulásával sikerült lenyűgöznie egy befolyásos londoni színházigazgatót. Az új évszázad első éveit egy európai turnéval töltötte: Hollandiában, Franciaországban, Németországban és Oroszországban is sikerrel verte át a helyi rendőrséget, Moszkvában például egy Szibériába induló rabvonatból sikerült szabadulnia, kevesebb mint egy óra alatt. 1907-ben visszatért Amerikába, de a gyorsan szaporodó imitátorok miatt egy évvel később úgy döntött, maga mögött hagyja a bilincses mutatványát, és kibővíti a repertoárját.

Legismertebb mutatványai azért arattak hatalmas sikert – megalapozva máig töretlen hírnevét –, mert azok során látszólag a halállal dacolt a szabadulóművész. 1913-ban mutatta be először talán leghíresebb szabadulását, a Kínai Vízi Kínzókamra nevű szerkezetben: egy vízzel töltött acél-üveg dobozba zárva több mint három percen keresztül kellett visszatartania a lélegzetét, miközben fejjel lefelé azon ügyködött, hogy kijusson belőle.

Az évek során aztán a legkülönbözőbb helyekről szabadította ki magát: vízzel töltött tejeskannából, kényszerzubbonyból, ládából, és az Élve Eltemetve című mutatvány során még a föld alól is. De nemcsak szabadulásaival ámította el a közönséget: 1918-ban a New York-i Hyppodrome-ban végrehajtotta az addigi legnagyobb eltüntető mutatványt, amikor egy felnőtt elefántot tett láthatatlanná az idomárjával együtt. Houdini egyszerre volt elnöke az Amerikai Bűvészek Társaságának, a Londoni Bűvészek Klubjának, valamint az Egyesült Államok legrégebbi bűvészeti társaságának, a Martinka & Companynak.

A bűvészet mellett a mozi világa is vonzotta Harryt, aki maga is szerepelt 5 filmben, de két rendezői munka is fűződik a nevéhez, és produkciós cége, valamint új technológiákkal próbálkozó filmlaboratóriuma is volt.

 

©

Nem is feledkezett meg róla Hollywood: 1953-ban Tony Curtis alakította az illuzionistát a Houdini című mozifilmben, míg az elmúlt húsz évben három nagyobb alkotás is készült róla. 1998-ban Houdini – a halál cimborája címmel mutattak be egy Emmy-díjas tévéfilmet, 2007-ben egy ausztrál mozifilmben örökítették meg (a Houdini, a halál mágusában Guy Pearce játszotta a címszereplőt), a 2014-es, Magyarországon forgatott Houdini című kétrészes minisorozatban pedig Adrien Brody keltette életre a mágust.

A mutatványok szerelmesét természetesen a hivatása vitte a sírba: 1926-ban a montreali McGill egyetem hallgatóinak tartott egy előadást a spiritualizmusról, amikor azt mondta a diákoknak: olyan erős hasfallal rendelkezik, hogy azon nem lehet sérülést ejteni. Az egyik fiatal ekkor váratlanul két ütést is mért Houdini hasára, az 52 éves szabadulóművész pedig ugyan nem érzett fájdalmat, de egy orvosi vizsgálat során kiderült, hogy az ütések a vakbele környékén érték, amely ennek hatására szétrobbant, méreganyagokat árasztva szét a testében. Bár vakbelét megoperálták, az életét már nem sikerült megmenteni.

A Houdini! című kiállítás egy hónapig, 2016. január 27-től február 27-ig látható a Budavári Palota F épületében, keddtől szombatig 9 és 20 óra között.

Hozzászólások