szerző:
Prieger Zsolt

"A legnagyobb művész vitán felül Isten” - vallja a szombaton Amen zenekarával nagy visszatérésre készülő Pajor Tamás, akit halálbüntetésről, gyülekezete változásairól, az iszlámról és a rá gyakorolt szövegírói hatásokról is kérdezte zenésztársa, Prieger Zsolt.

hvg.hu: Amit csinálsz, valamiképpen keresztény programzene, ezért kérdezem: ez önkifejezés, mert kikívánkozik belőled, vagy igazából térítés-attitűdből születik, és a személyes meggyőződésednek toboroz hallgatóságot?

Pajor Tamás: Régebben tán kicsit kötelességszerűbben értelmezett küldetéstudattal - és persze egykori ideáljaimmal szembeni fricskaként is - úgy fogalmaztam volna, hogy "alkalmazott művész" vagyok, hiszen mindent, amit létrehozok, azt a hitem szolgálatába állítom. De ma már nem látok összeférhetetlenséget a művészet szabadsága, öntörvényűsége és a hitem alaptermészete között. Az alapinspirációt persze mindehhez a legjobb forrásból, a bibliai kinyilatkoztatásból nyerem, de ez nem azt jelenti, hogy minden szövegrészben formálisan is ez fogalmazódik meg, hanem hogy áthatja azok lényegét.

Pajor Tamás
©

hvg.hu: Tehát nem akarsz sulykolni.

P.T.: Pontosan! A didaktikus, buta sulykolás, a lényegétől fosztaná meg a költészetet, ami a kifejezés szabadságára épül. Ha a művészet fogalmát nem szűkítjük le a modern és posztmodern irányzatokra, akkor evidens, hogy maga a világ, amit tapasztalunk, a legnagyobb műalkotás. És a világnak is van alkotója, aki nem más, mint az élő Isten. A legnagyobb művész tehát vitán felül Isten, de mi, akik kicsi művészekként próbálunk alkotni, nem azzal szolgáljuk őt, hogy alárendelődünk valamiféle ideológiának, mert a Biblia, Isten szava, nem egy ideológia, hanem egy végtelenül kreatív, gazdag valóság, amiből minden származik.

hvg.hu: "Rokkant troll"-nak nevezed a műfajt a Fénykor című új Amen-lemezen. Követed az új zenéket, vagy a zene nálad csak aláfestése a mondandónak, alárendeltje a "kinyilatkoztatásnak"?

P.T.: A zene a gondolati, érzelmi, de sok esetben a szellemi tartalom egyik legintenzívebb kifejezője, sugárzója is. Maga a "rokkant troll" kifejezés persze egyfajta ironikus értékítélet a popkultúráról, de nem azt jelenti, hogy a zenét ne értékelném nagyra. Igyekszem figyelemmel kísérni a mai zenéket is, mert nem szeretnék anakronisztikus, lefutott dolgokat csinálni. Azért is nevezem például újabban "szózenének", amit csinálok és nem rap-nek vagy hip-hop-nak, mert szeretném megkülönböztetni például az amerikanisztikusan, "fekásan" artikulált zenéktől, ami az én számból pozőrség lenne. Amit én csinálok, az inkább zenei költészet, azt hiszem. Ráadásul ez bizonyos szempontból egy archaikus műfaj is, mivel benne a forma, maga is tartalommal bír.

hvg.hu: Szövegeid tartalmukban igen, de formai eszköztárukban nem sokat változtak. Mit szólsz ahhoz, hogy akár az orosz irodalom Gogol köpönyegéből, úgy a magyar popdal-szövegírók háromnegyed része meg a tiédből bújt ki?

P.T.: Én ennek a jelenségnek inkább csak átélője vagyok, hidd el, nem tehetek róla... Már amennyiben igaz persze, amit felvetettél. Mert én azért ezt túlzónak érzem.

hvg.hu: Nem te mondtad, hanem én...

P.T.: Jó. Szűkítsük le akkor a formabontó, némiképp alternatív szcénára, amely jelzők persze már nem azt jelentik, mint korábban, hiszen ez vált manapság fősodorrá, szóval erre a színtérre biztos hatással voltak a szövegeim. Ezt én is hallom, és néhányan szép karriert is ki tudtak kibontani ebből a fajta hangvételből. Ugyanakkor abszolút nem sajnálom ezt senkitől, mert én már rég belehaltam volna ebbe, ha akkor nem szállok ki, ezzel szemben pedig most azt élem át, hogy Isten megajándékoz és százszorosan kárpótol mindenért, amit Őérte valaha elhagytam.

©

hvg.hu: Hagyjuk akkor, ez egy kicsit zavarba hozó kérdés volt. Fordítsuk meg a kérdést, mert az is érdekel nagyon, hogy rád kik voltak nagy hatással? A pesti flaszter? A zsidó humor?

P.T.: Ez is, az is. Annak ellenére, hogy roppant módon tisztelem a magyar irodalom azon nagyságait, akik zsigerileg vértől és bútól áztatott drámai tónusban verselnek és teszik mindezt nagyon hitelesen, tőlem ez idegen lenne. Mert rám kisgyerekkoromtól egészen máig a pesti zsidó humor gyakorolta a legnagyobb hatást, Rejtő Jenőtől Efraim Kishontig, de persze a nyugatos költők is kihagyhatatlanok e helyen. Emellett a kuplészövegek, a filmbetétdalok, a bravúros régi slágerszövegek is mindig közel álltak hozzám. Seress Rezső, Zsüti bácsi, Szenes Iván zsenik voltak, akik a sztereotípiaként ható, könnyen memorizálható szófordulatokba gyakran filozofikus mélységű üzeneteket építettek be. Tőlem persze nem lenne hiteles egy Aradszky László-féle sláger, de nem vitatom el az olykor ilyenekben is megcsillanó költészetet. Egy biztos, a sötét tónusú szövegek még a sötét korszakomban sem voltak rám jellemzőek. Kafkát például nagyon szeretem, de rá leginkább akkor gondolok, amikor az autóbiztosításomat kell intéznem, és már a huszadik munkaórát áldozom az értelmetlen bürokráciára.

hvg.hu: Mondjuk Max Brod szerint Kafka igazából látomásos, zsidó misztikus, aki a világ purgatóriumjellegéről vall egyfajta furcsa megváltásigénnyel.

P.T.: El tudom képzelni, hogy igaza van. Mert a megváltás keresése elidegeníthetetlen a zsidóságtól. És Kafka agyában azért ott visszhangozhatott ősei hite. A zsidó és a keresztény hit számára a lét nem egy megállíthatatlan körforgás, hanem valami olyan, aminek van célja, eleje, vége. Amikor a zsidóság ateista, akkor is a megváltáson tűnődik, így volt ez Marxtól, Hannah Arendt-en át Lukács Györgyig. Ez a messianisztikus hit bibliai gyökerek nélkül viszont egyértelműen vakvágány. Ezt bizonyította a történelem.

hvg.hu: Te voltaképpen zsidóként is hazataláltál a Hit Gyülekezetében, nem?

P.T.: Igen, maximálisan. Keresztényként vagyok zsidó és zsidóként vagyok keresztény. Röviden, definitív jelleggel ennyit tudok erről mondani.

hvg.hu: Mi a szereped a Hit Gyülekezetében? Te vagy az egyház "dalosa", médiuma, vagy van egyéb dolgod, szereped a gyülekezet irányításában, munkájában?

P.T.: Több feladatom van a gyülekezetben, prédikátorként, és sokszor különböző kreatív munkákkal segítek. Én itt jutottam hitre, itt kapok újra és újra szellemi táplálékot, támogatást Németh Sándor szolgálata által. Vezetek egy gyülekezetet is, a kalocsait, ezen kívül sok helyen hirdetem az evangéliumot Magyarországon és országhatárokon túl is.

hvg.hu: A földalatti státuszból induló Hit Gyülekezete nagy változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben, ez közben módosított a politikai partnereken is. Ti változtatok vagy a világ?

P.T.: A Hit Gyülekezetében az élet minden szegmensében a bibliai igazságokat tekintjük irányadónak. Ezt igyekszünk követni, élni, tanítani. Másrészt a gyülekezet nem pártokat céloz meg a kommunikációjával, hanem az embereket, a társadalmat. A pártállami időkben a gyülekezet megfigyelt-státuszban volt a titkosrendőrség részéről. Ekkor szükségszerűen talált rá, mint partnerre, a demokratikus ellenzékre. A gyülekezet aktívan részt vett a párttá válásban, én is ott voltam a Jurta Színházban, amikor megalakult az SZDSZ...

©

hvg.hu: Konteók alapján ez sosem jöhetett volna létre nélkületek.

P.T.: Ez igaz, már csak matematikai alapon sem lett volna másképp párt az ellenzéki csoportosulásból. Tehát megszavaztuk és ez akkor fontos és jó lépés volt. De közben a világ változott és persze az egyháznak is van egy fejlődéstörténete. Mi akkor sem rejtettük véka alá, hogy biblikus alapokon állunk. Persze a fogalmakat lehetne pontosítani, hogy ez konzervatív vagy éppen ellenkezőleg, hipermodern, hovatovább forradalmi attitűd-e valójában, de a lényeg, hogy ragaszkodunk a bibliai világnézethez, erkölcsi alapelvekhez, például a homoszexuális jogok, az eutanázia, az abortusz vagy éppen a drogliberalizáció kérdésében. Nem ezek kötöttek össze bennünket, hanem az alapvető szabadságjogok, a demokratikus berendezkedés, a vallás, a sajtó- és szólásszabadság elfogadása. Ez egy a rendszerváltás nemes, történelmi léptékű korszakára szerveződött érdekközösség volt és sosem terjedt ki az élet egészéről vallott elvekre. De a liberalizmus mára már nem a 19. századi szabadságeszméről szól sokszor, hanem a gyakran természetjoggal is szembenálló propagandákról.

hvg.hu: Voltak itt még viták az állammal, hiszen például Hack Péter akkoriban azért nem lehetett a baloldali-liberális kormány igazságügyminisztere, mert a Hit Gyülekezete tagjaként és annak hivatalos álláspontját képviselve halálbüntetéspárti.

P.T.: Őt azért is tartom egy nagyon hiteles embernek, mert az elvhűség fontosabb volt számára, mint a politikai karrier. A halálbüntetésről pedig szintén azt gondoljuk, mint a Biblia, és ebben sok akár magát jobboldalinak valló ember meggyőződésével is szemben áll a felfogásunk. De Istennél, aki a szeretet Istene, ne akarjunk humánusabbak lenni. Például az iszlámban a politika és vallás sosem volt szétválasztva, és ebben a felfogásban maga a szabadság fogalma is ismeretlen, úgyhogy lépten-nyomon halálbüntetéseket ró ki aktuális ideológiájának megfelelően. A Biblia azonban nemcsak Izraelre, hanem az összes nemzetre is érvényes parancsot tartalmaz ez ügyben már nagyon régóta: "Aki ember vért ont, annak vére ember által ontassék ki".

hvg.hu: Ez azért annyira nincs szinkronban a jézusi elvekkel, vagy szerinted igen?

P.T.: Jézus azt mondja egyhelyütt, hogy aki fegyvert fog, az fegyver által fog elveszni, ezt azért ne feledd. A halálbüntetés mint isteni törvény még a noé-i időkből való, mint univerzális parancs, tehát nem csak Izraelre vonatkozik. Bibliában hívő emberként nem is mondhatnék mást, minthogy a valóban gonosz szándékkal előre kitervelt módon elkövetett gyilkosságért, ha ténylegesen és egzakt módon bebizonyosodik a megtörténte, akkor indokolt a legsúlyosabb büntetésnem kiszabása is. Ez indokolt szigor és nem fasizmus, ahogy azt sokan szeretnék látni, hanem elrettentő erő, ami pontosan inkább védelmezi az emberi életet. A muszlim gyakorlat nem ezt célozza, és nem ezt eredményezi, és az iszlám soha nem tudott integrálódni más kultúrába.

hvg.hu: A magyar-török viszony, meg a közös emlékmű ötlete nem erről beszél.

P.T.: Ez mindennek az arculcsapása, Szulejmán emlékmű Szigetváron, ez felháborító! A 150 éves török megszállásnak egy ilyen mementót állítani hasonlatos ahhoz, mintha Anna Frank és Eichmann egy szoborcsoportban szerepelne egy új emlékművön. Ez a történelem meghamisítása, teljes abszurditás, a mai álhumanista lózung-politizálás jelképe.

hvg.hu: Olyan mély meggyőződés sugárzik belőled, hogy valóban gondolkodóba ejt: vajon neked nincsenek megingásaid, elbizonytalanodásaid?  Egész életed egy nagy vágta az üdvösség felé?

P.T.: Soha nem kapnak el alapvető kétségek, például Isten létezésével, vagy a Biblia igazságával kapcsolatban. Nyilvánvalóan nekem is vannak rossz napjaim vagy lelkiállapotaim, vívódásaim, de ezek nem érintik a hitem legbenső magvát, és ez az újjászületésből következik. Ez az ajándék az igazi fundamentuma ugyanis az újszövetségi hitnek, amivel Isten beírja a törvényt a szívedbe, a kísértések ettől kezdve jórészt kívűlről ostromolnak, és nem belülről kell megküzdened az ellenséggel. Az egyház, történelmi útján elvesztette az újjászületésről való látását, nem képviselte ezt az igazságot és átmenetileg zátonyra futtatta a kereszténységet. Ez azonban a múlt, én pedig abban hiszek, hogy az igazi bibliai jövő még csak most következik.

Névjegy
Pajor Tamás 1963-ban született, budapesti dalszerző-prédikátor, a nyolcvanas évek meghatározó underground zenekara, a Neurotic frontembere, a korszak súlyos drogfüggőségtől szenvedő, lázadó ikonja. 1987-ben legendássá vált pálfordulása során megtér, a Hit Gyülekezetének tagja lesz és megalakítja a zenéjével keresztény értékeket hirdető, máig töretlen sikerrel koncertező Ámen együttest.
Cikk megosztása
Címkék