Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám

Majdnem három évtizedig húzódott, számtalan változáson esett át, sokszor alig hittek benne, hogy valaha elkészülhet: lehet, ilyen sors dukál a hitről és a kételyről szóló mozinak? A XVII. században játszódó Némaság először elborzaszt, hogy aztán egyre nehezebb kérdéseket szegezzen a nézőnek, hogy végül egy nagyon talányos befejezéssel tegye fel a pontot Martin Scorsese pályájának egyik legfontosabb művére.

„Kételyekkel teli hívő vagyok. De ezek a kételyek csak arra sarkallnak, hogy tisztább képet kapjak arról a valamiről, amit úgy is hívhatunk: Isten.”

Akár film előtti mottóként is szerepelhetett volna ez a Martin Scorsese-vallomás a Némaság, a rendező több évtizede húzódó „ügye” előtt, amely előbb jogi, majd pénzügyi problémák miatt sokáig úgy tűnt, nem szerelem-, hanem gyötrelemprojekt lesz – azaz, sohasem valósul meg (erről bővebben a keretes írásunkban). De nézőként mégis jól jártunk azzal, hogy Scorsese nem a nyolcvanas évek végén, Endó Súszaku azonos című könyvének első olvasása után, hanem már hetvenen túl, egy minden ízében kultikus rendezés (A Wall Street farkasa) után vágott bele karrierje talán legnehezebb kalandjába. Elnézve a film tempóját, képeit, stílusát, ehhez a vízióhoz lehet, hogy egyszerűen ennyi idő és tapasztalat kellett.

Scorsese a forgatáson
©

A Némaság ugyanis az évtizedek alatt felhalmozódó kételyek filmje, amely szándékosan idézi Krisztus szenvedéstörténetét. Nem nehéz észrevenni a rendező életének stációit sem ebben a történetben, hiszen nem titok, hogy Scorsese-nek régóta ellentmondásos a viszonya az egyházzal. Tizenévesként még papnak készült, ám hanyagsága miatt eltanácsolták, később pedig, már befutott rendezőként a Krisztus utolsó megkísértése miatt gyűjtött néhány ellenséget a katolikus egyházon belül. A drogfüggőségének véget vető halálközeli élmény miatt azonban Scorsese visszatért a spiritualitáshoz, olyannyira, hogy idős korában sem hagyja nyugodni az a végső kérdés: vajon tényleg meghallgattatnak-e az imák, vagy a rengeteg vallási vita, szenvedés és háború csak a semmiért történt. Még egyszerűbben: ha Isten létezik, hall-e minket?

A Némaság azonban egyáltalán nem csak a hívőket érintheti meg, mert voltaképp az emberi lélek határait feszegeti, azt, hogy meddig vagyunk képesek elmenni egy ügyért, akár súlyos áldozatok árán is.

A Némaságban ezek a súlyos áldozatok a 17. századi keresztényüldözés elől bujkáló japán „kirisitanok”, akik kénytelenek titokban gyakorolni az Európából származó vallást. A kereszténységet veszélyes vallásnak minősítő japán inkvizíció ugyanis a legkülönfélébb kínzómódszerekkel próbálja meg őket hitük feladására kényszeríteni. Nekik ad új reményt a történet szerint a két Japánba utazó, portugál jezsuita szerzetes, Rodrigues (Andrew Garfield) és Garupe (Adam Driver), akik egykori tanítójukat, a pletyka szerint hitét megtagadó Ferreirát (Liam Neeson) akarják megtalálni. Eredeti küldetésük hamar mellékessé válik, amikor ráébrednek, a maradék japán kereszténységnek ők jelentik az utolsó reményt.

Adam Driver és Andrew Garfield a Némaságban
©

A Némaság első felét uraló kínzások aprólékos bemutatása ugyan néhány néző gyomrának sok lehet, mégis fontos céllal történik: csakis így érthető meg a film más hangnemet megütő második fele, amely már a börtönben magára maradó Rodrigues őrlődésére koncentrál. Ami ugyanis a film első felében még értelmetlen kegyetlenségnek tűnik, az a második részre már a nézőben sem tisztán csak elítélendő, értelmetlen tetté változik.

Egy ponton túl ugyanis Scorsese már nem hősként követi a magát néha önző módon krisztusi fényben látó Rodriguest, hanem teret ad a másik félnek, a kereszténységet túl énközpontúnak és arrogánsnak tartó japán elöljáróknak is. Az például egy egészen finom húzás a történetben, ahogy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy míg a japánok a maguk néha megmosolyogtató módján elsajátították a portugál nyelvet (ami a filmben természetesen az angol), addig az országukba érkező hittérítők alig vagy egyáltalán nem beszélik a japánt.

Ahogy egyre jobban megismerjük a két legizgalmasabb japán karakter Inoue (Issei Ogata), a főinkvizítor és a japán-portugál tolmács (Tadanobu Asano) indítékait, úgy mélyed el a kételyben Rodrigues, és a vele addig szimpatizáló néző is. Szembenállásuk lényege, hogy míg Rodrigues abban hisz, hogy nem céltalanul halnak meg az üldözött testvérei, addig Inouéék szerint pont, hogy Rodrigues miatt választják sokan a hittagadás helyett a halált. Innen jutunk el az egész film talán legjobb párbeszédéig, amikor Inoue és Rodrigues voltaképp az európai és japán kultúra meddő viszonyáról vitatkoznak. Ez az a pont, ahonnan a könyvhöz hasonlóan Scorsese is egyre talányosabb útra tereli a történetet, amely válaszok helyett inkább további kérdéseket hagy maga után.

Issei Ogata a filmben
©

Scorsese egészen más stílusban közelítette meg a témát a Krisztus utolsó megkísértéséhez képest, de szinte ugyanolyan fontos szerepet szánt a szimbólumoknak. A filmben „Japánt játszó” Tajvan partjainál forgatott barlangjelenetek például mindig valami radikális hangulatváltást, két világ határát jelzik a filmben, mint ahogy az apró, eldugott keresztek is a hit megingását/újrafelfedezését jelölik a történetben.

A mai közegben lassúnak ható történetszövés sem véletlen, hiszen így Rodrigo Pieto festményszerű beállításainak is jut terep, mint ahogy Rodrigues szinte szó szerinti pokoljárása is képes egyre mélyebbre és mélyebbre túrni az emberi lélekben. Nem véletlenül repetitív felépítésű a forgatókönyv is: mintha csak a pokol újabb és újabb köreibe kapna betekintést a jezsuita szerzetes.

Egy valamiben téveszt arányt Scorsese, ugyanis egy idő után már jóval több izgalmat rejteget a néző számára Inoue és a tolmács karaktere Rodriguesénél, ám rájuk már egyáltalán nem hagy annyi időt. A japán kultúra mögötti, az európaitól különböző gondolatiságot szinte teljes egészében hanyagolja a Némaság. Mintha Scorsese egy idő után túlságosan is beleszeretne főhősébe.

Persze utóbbi nem csoda, hiszen Andrew Garfield és Adam Driver is úgy nyilatkoztak a forgatásról, hogy az nem csak fizikailag, hanem szellemileg is embert próbáló feladat volt a számukra. Scorsese megbízott bennük, ezért így ők is egyfajta szerzőjévé váltak a filmnek, beleszólhattak a munkafolyamatába, néha órákig elemezték a jeleneteket. Mindketten hosszas felkészülésen estek át, Garfield a jezsuita tanítások mellett még egyhetes némaságban töltött remeteséget is vállalt a forgatás előtt, hogy minél közelebb kerüljön Rodrigues karakterének megértéséhez. Ez a némaság valójában csak egyszer kap fontos szerepet a filmben, de azt a jelenetet még sokáig magával viszi az, aki ezt a történetet tényleg magához engedi.

Mi ez a könyv, ami 27 évig nem hagyta nyugodni Scorsese-t?

A huszadik század közepétől egészen 1996-os haláláig író Endó Súszaku munkássága azért is érintette meg különösen a világirodalom követőit, mert a Japán lakosságának mindössze egy százalékát kitevő keresztény kisebbséghez tartozott, művei pedig általában az ebből fakadó morális kérdéseket boncolgatták.

Nem csoda, hogy a híresen katolikus Martin Scorsese egy olyan regényének hatása alá került, amely a keresztényekkel szemben felmerülő egyik leggyakoribb kérdést feszegeti: ha Isten létezik, miért engedi, hogy még saját hívei is nagy szenvedések közepette éljenek, majd haljanak meg? A Némaság a hagyományos elbeszélés mellett levelek és imák formájában mutatja be erőteljesen a főhősök belső vívódását, a horrorisztikus valóság és a színtiszta keresztényi szeretet ellentmondása teszi izgalmassá az egyébként egyszerű, meditatív történetet.

A könyv először 1988-ban került a rendező kezei közé, azóta gyakorlatilag minden második filmje után felmerült, hogy elkezdi forgatni az adaptációt. A jogi problémák mellett azonban Scorsese maga is vívódott az anyaggal – a Film Commentnek adott interjúja szerint a tökéletes befejezésre való törekvés is késleltette a végső változatot, valamint az is nyugtalanította az ázsiai mozi nagy tisztelőjét, hogy képes lesz-e függetleníteni képeit a japán filmtörténet legjobbjaitól. A forgatás végül 2015-ben, 27 évvel Scorsese és a Némaság első találkozása után kezdődött.

Bodnár Zsolt