szerző:
hvg.hu

"Valami elromlott az értékek közötti egyensúlyban" – írta a New York Times az aukciós rekordról. Leonardo da Vinci Salvator Mundi című képéért egy titokzatos vevő 450 millió dollárt adott.

Ünnepnapként vonulhat be a nemzetközi műkereskedelem históriájába november 15-e: olyan, történelmet író árverési rekord született ezen a napon, amit akár évtizedekig is hiába ostromolnak majd a csúcsművek árai.

Közel húszperces licitálás után a Christie's New York-i aukcióján jutalékkal együtt 450 millió dollárért, azaz csaknem 120 milliárd forintért kelt el Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) című festménye.

Az összeg két és félszerese az eddigi árverési csúcstartó Picasso-remekmű árának, de még azt a summát is 50 százalékkal haladja meg, amit a világ eddigi legdrágább festményéért, az absztrakt expresszionizmus egyik legnagyobb mestere, Willem de Kooning vásznáért két éve egy privát ügylet keretében fizettek.

Árverés november 16-án
©

A rekord benne volt a levegőben, amióta kiderült, hogy a Jézust – egyik kezével áldást mutatva, a másikban egy kristálygömböt tartva – ábrázoló festmény kalapács alá kerül. Nem is elsősorban a férfi Mona Lisaként is emlegetett alkotás komoly, bár a Leonardo-életművön belül nem kiemelkedő kvalitásai miatt.

Hanem azért, mert akár nemzedékeken át vissza nem térő alkalmat jelentett, mivel Leonardo húsznál is kevesebb festménye közül ez az egyetlen, ami még magántulajdonban van. Lehet persze, hogy idővel a szakemberek újabb munkáról derítik majd ki, hogy az olasz reneszánsz, sőt az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobb alakjának saját kezű munkája.

A The New York Times szerkesztőségét egyébként olyannyira sokkolta az ár, hogy véleménycikkben is foglalkoztak az árveréssel, megállapítva: „Még ha a vevőt a művészet tiszta szeretete motiválta is, ez az ár bizonyítja, hogy valami elromlott az értékek közötti egyensúlyban. Ez az ügylet egy olyan világ tükre, amiben az obszcén módon gazdagok nem látnak semmi kínosat abban, hogy több százmillió dollárt parkoltatnak egy ritka, de nem kivételes festményben.”

A közvéleményt leginkább a kép új tulajdonosa érdekli. A lehetséges vevők között említenek orosz és kínai gyűjtőket, a katari emír családját vagy éppen a napokban megnyílt Louvre Abu Dhabit.

 

A festmény fordulatokban gazdag történetéről az e heti HVG-ben olvashatnak.

 

©