Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám

Az utolsó Jediket rendező és író Rian Johnson előzetes nyilatkozatai abszolút beigazolódtak. Ez a rész nem annyira sötét, mint A birodalom visszavág, még a nyilvánvaló utalások ellenére sem, és a film cselekménye már nem csak Luke Skywalker hiányára, hanem magára a Jedi-mesterre épül. De Johnson valami fontosabbat is elért, amiről szerényen nem beszélt: ő vezényelte le az igazi átmenetet a Skywalker-mitológia és az új trilógia hősei között.

Már Az utolsó Jedik bemutatója előtt nyilvánvaló volt, hogy a filmet rendező Rian Johnsonnak és stábjának muszáj lesz valamennyire eltávolodnia attól a recepttől, amit J.J. Abrams választott Az ébredő Erőnél. Az új trilógia első része nem igazán leplezte, hogy az Egy új remény kottájából játszott, másodszorra ezt már kevésbé nézte volna el bárki egy ekkora megaprodukciótól.

Az utolsó Jedik részben meg is felel ennek az elvárásnak, úgy, hogy azért több konkrét ponton megidézi az eredeti trilógia általában legjobbnak tartott részét, A Birodalom visszavágot.

©

Már Az utolsó Jedik alapkonfliktusa is ezt sejteti: az Ellenállás kétségbeesetten menekül az Első Rend markából, esélyeik ráadásul nem csak 3-CPO számításai szerint csekélyek. Legnagyobb reménységükről, Luke Skywalkerről pedig még mindig nem tudni, vajon valós személy-e, vagy már csak egy ősi vallás letűnt legendája. A győzelme tehát az V. részhez hasonlóan nem realitás, és ezt szerencsére Az utolsó Jedik sem hiteti el senkivel. Sőt, Johnson nehéz, de fontos feladatra vállalkozott ezzel a történettel, hiszen egyértelműen megpróbál felülemelkedni az előző két trilógia jókra és rosszakra épülő ellentétpárján.

Ez a sztori már nem csak a múltból táplálkozik

Anélkül, hogy bármit elárulnék a történetből, jó végre egy olyan Star Wars-mozit látni, ahol az Ellenállás hősei, Poe Dameron (Oscar Isaac) vagy Finn (John Boyega) is elvesztik a fejüket, és hibáznak. Vagy ahol az új trilógia két főszereplője, Kylo Ren (Adam Driver) és Rey (Daisy Ridley) sem fekete-fehér karakter többé. De a legjellegzetesebben ez a szándék Luke Skywalker (Mark Hamill) karakterrajzában jelenik meg, az ő már a trailerből ismert mondata (ideje véget vetni a Jedi-rendnek) valójában a film tételgondolata, és jól jellemzi saját vívódását.

©

Johnson ugyanis néhány, a mitológiát is kifigurázó bátrabb poénnal érzékelteti, hogy a galaxisban ideje újraértelmezni a Jediket övező vallást, az Erőről alkotott képet, a jó és sötét oldal leegyszerűsítő ellentétét. Már csak azért is szükségszerű lépés ez, mert ahogy azt már Tóth Csaba is kifejtette egy korábbi cikkünkben, az előzménytrilógiában a Jedi Tanács egy impotens, idejétmúlt, arrogáns szervezet benyomását keltette. Johnsonék alkotói szándéka nyitja meg az utat ahhoz, hogy most már ne a Skywalker-családról, hanem tényleg az új korszak új, összetettebb, útkereső hőseiről, Kylo Renről és Reyről szóljon az új trilógia. Ha mindez nem lenne elég, Kylo Ren azért többször elismétli a filmben: a múltat el kell törölni.

Már Az ébredő Erő is a kamaszos, szélsőséges érzelmek között tobzódó Rent és Reyt akarta nekünk bemutatni, de ott még felszínes képet kaptunk csak a kettejük sorsát alakító kételyekről. Az utolsó Jedik amellett, hogy végre tisztázza Rey eredettörténetét, végre nem csak kétdimenziós szereplőként bánik az ebben a részben különös kapcsolatba kerülő két fiatal hőssel.

A fent felvázolt átmenetnek azonban ára van, Johnson és alkotótársai pedig mintha a korábbi trilógia főszereplőit illetően hoztak volna kevésbé jó, kevésbé kreatív döntéseket. Hiába ajánlották a premiervetítésen is a filmet a Leiát alakító Carrie Fishernek, az ő történetszála hozza a legtöbb szájhúzásra alkalmas jelenetet. Erre ráadásul a színésznő halála sem mentség, hiszen Carrie Fisher még be tudta fejezni saját jeleneteinek forgatását.

Az új helyszínek, új szereplők hozzák a film sava-borsát

A mellékszereplőkben és az új helyszínekben is felülmúlja az előző részt Az utolsó Jedik. Ahogy arra számítani lehetett, a jég alatt vörös felszínű bolygón, a Craiton játszódó jelenetsorok legalább olyan látványosak, mint a hothi csata A birodalom visszavágban, Luke remetelakjának környezete, az Ahch-To bolygó (az itt történtek elképesztő mémalapot adnak majd a következő hetekre) lakóival és sötét zugaival szórakoztató és ijesztő egyszerre, Johnsonnak nem véletlenül épp itt sikerül épp kellőképpen megcsavarnia a híres barlangjelenetet.

©

A galaxis csillogó-villogó fertőjét, számos valós várost és történelmi korszakot megidéző Canto Bight pedig nem csak a külsőségei miatt, hanem az idei írt történetszálban is kiemelkedő helyszín Az utolsó Jedikben.

A két nagy igazolás pedig, a Holdo admirálist alakító Laura Dern, és az angol eredetiben csak DJ-ként hivatkozott figurát játszó Benicio Del Toro karaktere akár még ennél is több játékidőt érdemelt volna, főleg utóbbiban maradt rengeteg potenciál a folytatásra. A náluk a jelek szerint sokkal fontosabb szerepet betöltő Rose (Kelly Marie Tran) gyengédebb karaktere pedig folytatja az új trilógia törekvését, hogy tovább árnyalja az eddigi Star Wars-univerzum macsós világképét, még ha ezt talán túlzottan didaktikus módon is érzékeltetik Rose mondataival.

©

Tényleg fellobantja ez a rész a szikrát?

Rian Johnson ezzel a résszel Az ébredő Erőben elmismásolt generációváltást véghez viszi, de túl merészet sem húz azzal, hogy sok fordulattal A Birodalom visszavágra utal. Rey és Kylo Ren kapcsolatának azonban még többféle kifutása lehet a trilógiát lezáró részben, valójában ez az, amivel a legnagyobb leckét adja fel Johnson a következő résznek, hiszen itt már nem támaszkodhat az előző részek megoldásaira a saga IX. epizódját rendező J.J. Abrams.

©

Ha az a rész is legalább annyira újító szemléletű, hagyománykövető és önironikus lesz, mint Az utolsó Jedik, akkor ez a trilógia is új generációkat fertőzhet meg örökre.