szerző:
hvg.hu

A munkásosztály a slágerlistára megy. Ezredfordulós pánik. Két zenekar, melyek két évtizedben is remekműveket alkottak. A hvg.hu kultúra rovata felkért több kritikust, szakírót, írót, és a szavazataik alapján összeszedtük az elmúlt hatvan év legfontosabb zenei albumjait. Hat cikkből álló sorozatunkat az ötödik résszel, a '90-es évek nagy lemezeivel folytatjuk.

1. Nirvana: Nevermind
(DGC, 1991)

©

Talán egyetlen évtized listájának élére nem kerül ilyen egyértelmű és egyöntetű egyetértéssel lemez, mint a ’90-es évek tabellájának tetejére a Nirvana második nagylemeze. A Nevermind című lemez sok tekintetben korszakhatár: a kilencvenes évek kezdete, az éles alternatív-mainstream különállás vége, az a pont, amikor az underground betör a mainstreambe, ráadásul Kurt Cobain az internet előtti korszak, az analóg rock and roll (vagy analóg popkultúra) utolsó teljes generáción átívelő hőse, ha dramatizálni akarjuk: az utolsó klasszikus rocksztár. A Nirvana zenéje több forrásból és attitűdből táplálkozott a metáltól a punkig, a poptól a beatig, a zajtól a dallamig, a slágerességtől az öntörvényűségig. A végeredmény egy generációs fétislemez, amelynek sikere még magukat az alkotókat is meglepte.

2. Radiohead: OK Computer
(EMI/Parlophone, 1997)

©

Generációs félelmeket, az egyre jobban technicizálódó társadalom makro-, és mikroszíntereit, átalakuló kommunikációját, dilemmáit, a közelgő ezredfordulótól való szolid, de gyomorba markoló félelmét énekli meg az OK Computer, amiről a világnak nem csak az szokott eszébe jutni, hogy a ’90-es évek egyik legfontosabb albuma, hanem az is, hogy minden idők egyik legjobb lemeze. A lemez másképp gitárzenés, mint a Radiohead eggyel korábbi lemeze, az ugyancsak fenomenális The Bends, jóval árnyaltabb, rétegzettebb, epikusabb, biccent egyet a korszak burjánzó elektronikus tánczenéje felé is, de persze amitől igazán nagyot üt, azok a dalok, meg a mindent átható elégikus hangulat. Jön a karmarendőrség, mi pedig fittebbek, boldogabban, még produktívabbak vagyunk – a Radiohead a már akkor is a majdnem jelen időnek számító jövőt jósolta meg 1997-ben.

A sorozat korábbi részei

A világ legjobb lemezei – az '50-es évek

A világ legjobb lemezei – a '60-as évek

A világ legjobb lemezei – a '70-es évek

A világ legjobb lemezei – a 80-as évek

3. Beck: Odelay
(DGC, 1996)

©

Az arthopper Beck, a könnyűzene patchwork nagymestere, a popkultúra barkácszsenije Mellow Gold című nagylemezével 1994-ben köszönt be a színtérre, mely ámult egy nagyot, hogyan lehet széttekert gitárzenét, elektronikát, folkot, hiphopot, miegymást ilyen élvezetesen, izgalmasan és meggyőzően-kompetensen összeragasztani. Ennek a minden-mehet-esztétikának a még jobban sikerült munkadarabja a művész 1996-ban megjelent Odelay című lemeze, ami aztán tényleg tobzódik a stílusokban – és az emlékezetes dalokban. A Devil’s Haircut akkorát üt, mint az ipari áram, a Where It’s At és a New Pollution táncba hív, míg mondjuk a (klasszikus It’s All Over Now Baby Blue motívumát beidéző) Jack-Ass tántorgó folk. Beck későbbi pályafutása sem lett ennél kevésbé kanyargós.

4. My Bloody Valentine: Loveless
(Creation, 1991)

©

Hogy a Tankcsapda lemezcímét idézzük: ha zajt akartok. Vagy, hogy Gombóc Artúrt parafrazeáljuk: édeskés, viharként tomboló, örvényként tekergőző, fülsüketítő, vagy éppen varázslatos zajból, művészi zajból, zsigeri zajból, egymásra pakolt zajrétegből, zajfalból rengeteg van a noisy-pop briliáns alapművén, a Kevin Shields gitáros-énekes vezette My Bloody Valentine Loveless című nagylemezén. Ahogy a Recorder írja: olyan album ez, ami „új sztenderdet állított fel a gitározós zene történetében”. Onnantól, hogy ez a lemez megjelent, nem lehetett ugyanúgy rátaposni egy effektpedálra, mint annak előtte. Nem is véletlen, hogy a zenekarvezető e nagyon hosszú ideig, nagyok sok stúdiómunkával, nagyon sok pénzből elkészített lemez után 22 évig nem is volt képes új MBV-albumot készíteni.

5. Green Day: Dookie
(Reprise, 1994)

©

Minden gördeszka, minden bézbólsapka, minden tornacipő, minden zöldre festett haj, minden másolt kazetta tanúsítja, hogy a ’90-es évek egyik legfontosabb zenei megnyilvánulása a kaliforniai punk hódítása volt. És, ha a kaliforniai punk, akkor nyilván a színtér legnagyobb sztárja, a Billie Joe Armstrong gitáros-énekes vezette Green Day, mely 1986-ban alakult, 1990-ben jelentette meg első nagylemezét, ezzel az áttörést jelentő lemezzel pedig 1994-ben állt elő. Az egyszerre slágeres és harapós lemez kitermelt három elég nagy sikerdalt, Basket Case, Longview, When I Come Around, elkelt belőle 10 millió példány, és kapott egy Grammyt a legjobb alternatív lemez kategóriájában. A Green Day innentől folyamatosan lépkedett még előbbre, hogy aztán a 2004-es American Idiottal átigazoljon a stadionzenekarok ligájába.

6. Guns N’ Roses: Use Your Illusion I-II
(Geffen, 1991)

©

A Guns N’ Roses azért király, mert két évtizedben is produkált egy-egy emblematikus nagylemezt. Az 1987-es Appetite For Destruction rohammal elsöpörte a csilivili hajmetált, és visszavitte a rock and rollt az utcára, oda, ahova való. A három évvel később készült Use Your Illusion-albumpár már egy valódi rockmonszter, nem csak a dalok mennyiségével, hanem a dalpark sokszínűségével, és némely dal grandiozitásával is. Az ugyanazon a napon megjelent két lemezen összesen 30 dal szerepel – emlékezetes mindkettőre jut, az I-en ott a Wings-feldolgozás Live and Let Die, a Don’t Cry, a November Rain, a másikon meg többek közt a Dylan-féle Knockin’ On Heavens Door átértelmezése, vagy a Terminator-mozihoz írt You Could Be Mine. Ez a lemez egyben a vég kezdete is volt a klasszikus Guns-felállás számára, hiszen a zenekar kulcsdalszerzője, a háttérember Izzy Stradlin a lemez elkészülte után elhagyta a zenekart.

7. R.E.M: Automatic For The People
(Warner, 1992)

©

Az R.E.M., bár az első pillanattól izgalmas lemezekkel állt elő, 1987 és 1992 között futotta a legnagyobb formáját. A Documenttel a zenekar maga mögött hagyta az alternatív státuszt, az 1990-es Out Of Time-mal sztárzenekarrá emelkedett, és betört a kommerciálisan legsikeresebb együttesek közé, két évvel később pedig egy olyan lemezt készített, melynek megjelenése után egyenesen a világ legfontosabb zenekarának tűnt a Michael Stipe vezette négyes. Az Automatic For The People akusztikus jellegű, mint az Out Of Time, de mások a színei, mint megelőző lemeznek, másképp változatos, lassabb a tempója, és különleges hangulatot kölcsönöz neki a Led Zeppelin-es John Paul Jones által hangszerelt vonósszekció. Ez a lemez az elejétől a végéig hibátlan, minden cseppje kincs.

8. Oasis: What’s Story
(Creation, 1995)

©

A ’90-es évek britpopja az amerikai grunge tarolására adott ellenreakció volt: egy teljes generáció fordult inspiráció gyanánt a ’60-as, a ’70-es, és a ’80-as évek angol könnyűzenéjéhez, a Beatlestől a Sex Pistolsig, a Who-tól a Smiths-ig, a Kinkstől a Stone Rosesig, a T. Rextől és Bowie-tól a Jesus and Mary Chainig. Az androgün Suede és az értelmiségi Blur mellett az éra legfontosabb és legsikeresebb zenekara, „a nép hangja”, az Oasis volt, mely bemutatkozó nagylemeze után 1995-ös albumával ért a csúcsra. Gallagherék ugyan elvesztették a nagy britpopháború kislemezcsatáját a Blur Country House című dalával szemben, de a slágerekkel teli, egyszerre okos és primkó nagylemez mindent vitt. Más kérdés, hogy ennél jobb lemezt az Oasis már nem is készített pályafutása során.

9. U2: Achtung Baby
(Island, 1991)

©

A ’80-as évek egyik legfontosabb lemezével, a The Joshua Tree-vel a U2 az évtized végére a csúcsra ért, kihozta a Rattle and Hum lemezes-filmes projektet, ami Bonóék szerelmes levele volt Amerikához, de az évtized elejére válaszúthoz ért, mert a big music- és az Amerika-narratívát láthatóan nem lehetett újramelegíteni vagy továbbvinni. A zenekar ritmusszekciója maradt volna a jól bevált úton, Bono és The Edge azonban az új könnyűzenei történések (acid house, baggy, hiphop) hatása alá került és a kísérletezés mellett tette le voksot. Ahogy a ’70-es évek közepén David Bowie, ők is Berlinben kerestek inspirációt – a német metropolisz amúgy is az éppen zajló európai átalakulások epicentrumát adta az éppen leomló Fallal. A remekmű végül elképesztő kínok között született meg, egy ponton úgy tűnt, hogy csak egy marék kísérleti hulladék van a zenészek kezében, végül csodás módon – és Brian Eno producer segítségével – minden a helyére hullott, és a poptörténelem egyik legfontosabb, korszakhatárt jelentő dalgyűjteménye állt össze.

10. Blur: Parklife
(EMI/Food, 1994)

©

Amíg az Oasis az együtténeklős proletár stadionesztétikát képviselte a britpopban, a Blur a londoni, művészképzős, értelmiségi milliőt, az iróniát, a gúnyt, a nagyvárosi neurózist, és az artpunkos beindulást oltotta slágeres popdalokba. Damon Albarn énekes és Graham Coxon gitáros alkotói párosa itt még működőképes egységben és könnyű kézzel szórta a beat-, artpop-, és new wave-hatásokban fürdőző dalokat, olyanokat, mint a címadó Parklife, a szívhez szóló To The End, a hasonlóan epikus End Of The Century, vagy a ’90-es évek MTV-korszakának egyik legnagyobb slágerét, a korszellemet szórakoztatóan táncos köntösben prezentáló Girls & Boyst. A Blur egy év múlva ugyanezeket a hangulatokat pakolta már kissé túlfőzött módon a The Great Escape-re, hogy aztán 1997-es cím nélküli lemezével megölje a britpopot.


Tőlük jött a lista
A hvg.hu felkérésére Cserna-Szabó András, Forrai Krisztián, Greff András, Hó Márton, Jávorszky Béla Szilárd, Lang Ádám, Ligeti Nagy Tamás, Nagy István Steve, Reszegi László, és Süli András küldték el albumlistáikat, a hvg.hu részéről Balla István és Németh Róbert rangsorolták a popzene első hat évtizedének legjobb lemezeit.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Kult

A világ legjobb lemezei – az '50-es évek

Tudja, melyik '50-es évekbeli lemezen zenélt együtt két korszakos zseni? És, hogy melyik csúcsművet ihlette szerelmi bánat? A hvg.hu kultúra rovata felkért egy sor kritikust, szakírót, írót, és a szavazataik alapján összeszedtük az elmúlt hatvan év legfontosabb zenei albumait. Hatrészes sorozatunkat az '50-es évek nagy lemezeivel kezdjük.

hvg.hu Kult

A világ legjobb lemezei – a '80-as évek

Emlékszik a Paradise Cityre? És a Billie Jeanre? A Purple Rainre? Tudja melyik a világ egyik legjobb szomorú lemeze? A hvg.hu kultúra rovata felkért tucatnyi kritikust, szakírót, írót és a szavazataik alapján összeszedtük az elmúlt hatvan év legfontosabb zenei albumait. Hatrészes sorozatunkat a '80-es évek nagy lemezeivel folytatjuk.

hvg.hu Kult

A világ legjobb lemezei – a '70-es évek

Tudja, hogy a 70-es években beindult a német könnyűzene? És hogy David Bowie egyebek közt ezért költözött Berlinbe? És hogy a Ramones első lemeze még fél óra sincs? A hvg.hu kultúra rovata felkért több kritikust, szakírót, írót, és a szavazataik alapján összeszedtük az elmúlt hatvan év legfontosabb zenei albumait. Hatrészes sorozatunk mai epizódjában a '70-es évek nagy lemezeivel foglalkozunk.

hvg.hu Kult

A világ legjobb lemezei – a '60-as évek

Miből lett a metál? És a modern elektromos gitározás? Melyik az a lemez, amiről a maga korában alig vettek tudomást, mégis kulcsfontosságú lett? A hvg.hu kultúra rovata felkért egy sor kritikust, szakírót, írót, és a szavazataik alapján összeszedtük az elmúlt hatvan év legfontosabb zenei albumait. Hatrészes sorozatunkat a 60-as évek nagy lemezeivel folytatjuk.