Hamvay Péter
Hamvay Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Orbán Viktor 2011-ben gyászbeszédében afféle prófétaként beszélt az építészről, hangsúlyozva: „Imre bácsi” nem halt meg.

„Én Orbán Viktorra esküszöm föl. (...)

Kormányzói jogokat kell adni a Fidesznek, különben nem lehet fölemelni az országot”

– mondta 2009-ben Makovecz Imre, aki nemcsak jelentős építész, de azon kevés nagy formátumú, hiteles, és nemzetközileg is tisztelt alkotók közé tartozott, akik már a kilencvenes évek közepén Orbán Viktorban látták a jobboldal egyetlen lehetséges jövőjét. Kiállt a jobboldal orbáni egységesítése mellett, de nemcsak szavakkal, hanem a 2002-es Erzsébet hídi blokádban való részvételével tettekkel is demonstrálta hovatartozását. Harcos antikommunizmusa, magyarsága személyes példa volt Orbán számára, aki 2011-ben afféle prófétaként beszélt róla gyászbeszédében, hangsúlyozva: „Imre bácsi” nem halt meg.

Emlékműve nem lett, de központja igen

Az építész halála után szinte azonnal elindult a hagyomány ápolása: iskolát, teret, kilátót neveztek el róla. Civil szervezetéből, a Magyar Művészeti Akadémiából (MMA) az alkotmányba foglalt köztestület lett. 2015-ben már a nullás kilométerkő helyén terveztek monumentális emlékművet állítani neki, amit csak a család tiltakozása akadályozott meg. Akkor merült fel, hogy ha már a kormány pénzt szán az ikonjára, inkább a hagyatékának gondozására költsön. Ennek eredményeként nyílt meg az építész születésének 82. évfordulóján, november 20-án, a Makovecz Központ és Archívum (a nagyközönség számára január 8-tól látogatható, hétfő, szerda és péntek 14-17 óráig).

Makovecz Imre Városúti úti emlékháza. Soha nem lakott benne
©

Egy 2016-os kormányhatározat 400 millió forintot szánt arra, hogy az építész XII. kerületi műteremházát, valamint „szellemi hagyatékának vagyoni értékkel bíró elemeit” megvásárolja a családtól. Vevőként az MMA-t jelölték ki, amelynek „örökös tiszteletbeli elnökeként” szerepel ma is az építész. Az adásvétel azonban végül másként valósult meg: a Városkúti úton álló, 160 négyzetméteres ingatlant a család eladta ugyan az MMA-nak, de az építész szakmai hagyatékát nem. Annak együttes értéke ugyanis a család szerint messze meghaladta a kormányhatározatban szereplő összeget. Makovecz Pál, az építész fia, a  Makovecz Imre Alapítvány vezetője szerint a hagyatékot egyben kell tartani, nem tervezik annak értékesítését.

Mint a köztestületnél a HVG-nek elmondták, a központ üzemeltetése az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet feladata  lesz, amire 2017-ben 141 milliót kapott, 2018-tól pedig évente 106 millió forintot kap a költségvetésből. A tartalmat azonban főképp a Makovecz Alapítvány kezeli. Hiszen annak a tulajdonában vannak a művész eredeti tervrajzai, fotók, levelezés és olyan személyes tárgyak, mint az íróasztala, vagy például az a ceruza, amellyel a rajzait, így az utolsó, befejezetlen vázlatot is készítette. Az alapítvány további közvetlen állami forrásokat is igénybe vesz, tavaly 42 millió, idén 74  millió, majd pedig 2020-ig további 267 millió forintot. Ebből folytatják az életmű digitalizálását, 2020-ban rendeznek a Műcsarnokban egy átfogó kiállítást, továbbá 3D-s maketteket készítenek az életmű meg nem valósult darabjairól. A program részeként már elkészült annak a túraútvonalnak az első szakasza is, amelyen Makovecz épületeit lehet végiglátogatni. A Városkúti úti épület hatalmas nappalija pedig kiválóan alkalmas előadások, rendezvények megtartására. De lesz benne időszaki kiállítótér is, illetve emlékszoba, ahol az építész Kecske utcai céges műtermét, a makonabeli dolgozószobáját rekonstruálták.

Bár az állam által megvásárolt ingatlant saját családi házának képzelte el az építész, 2011-ben bekövetkezett halála miatt már nem költözhetett be a szinte 100 százalékosan elkészült házba. A sors fintorának is mondható, hogy bár életében mintegy 400 épülete valósult meg, és harmadával többet tervezett, Makovecz Imrének sokáig mégsem telt saját házra: egy Villányi úti bérház hatodik emeletén élt a családjával.

A Makovecz-bástya látványterve. Iskolának szánta
©

Asztalfiókban maradt terveit is megvalósítják

A kormány a Makovecz Központnál nagyobb szabású és jóval költségesebb célt is maga elé tűzött: Makovecz épületeinek felújítását, sőt az asztalfiókban maradt tervek megvalósítását. Minderre 2016-ban 6,5 milliárd forintot, idéntől pedig az elkövetkező négy évben évente 1,4 milliárd forintot, tehát összesen több mint 12 milliárd forintot szán. Az első két évben 19 épületéről született döntés, ezek között szerepel például a sárospataki művelődési ház 1,3 milliárdos felújítása, illetve megépül öt vadonatúj, kivétel nélkül egyházi célú épület is. Mártélyon kegyhely, Csíkszeredán és Zalaegerszegen kápolna, Pesterzsébeten református, Rákoskerten pedig ökumenikus templom. A jövő évi 12 programról minap született döntés, ahová szintén öt új épület került be, így Mátészalkán kávéház, Visegrádon kápolna, Kaposvárott „harangház” épül,  illetve újraépítik a kilencvenes években Bartók Béla egyfelvonásos operáihoz az Operaház számára készített, de  megsemmisült díszleteket.

Vannak olyan projektek, amelyeket Makovecz fia szerint „el kell engedni”, de az építész fő művének tekintett – egyházi körökben vitatott szimbolikájú  – felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom felépítéséért a végsőkig küzd az alapítvány. Tervei között van még a sevillai világkiállítás híres pavilonjának újraépítése is. Ez utóbbi iránt Tokaj városa érdeklődik.

És a ráadás

Ettől a programtól független, és önálló költségvetést kapott például a makói fürdő 9,5 milliárdos bővítése és a Makovecz Imre Bástyája program. Ez utóbbira 1,3 milliárd forintot szán egy októberi kormányhatározat, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete otthonának szánva azt. Az építést pályázat nélkül az Avicenna Kutatási Non-Profit Kft. végezheti el kiemelt beruházásként. Makovecz Imre a henger alakú, bástyaszerű épületet eredetileg a solymári Waldorf-iskola számára álmodta meg, ám ahhoz túl nagy és túl drága lett volna. Az iskola alapítói között szereplő tervező ezek után kisebb, széttárt szárnyú madarat formázó házat tervezett oda. De anyagi források híján ez sem valósult meg – tudtuk meg az iskolát fenntartó alapítványtól.

A bástyaszerű első épületről csak vázlatterv készült – mondta Turi Attila építész, Makovecz Imre egykori munkatársa, akire a befejezés munkája hárul. Hozzátette: a vázlattervek olyan nagy pontossággal készültek, hogy rá igazából csak a technikai részletek kidolgozása vár. Mindenesetre nem kell majd szoronganiuk a hatvanfős kutatóintézet dolgozóinak, hiszen az eredeti terv 250 diákot befogadó  iskola  számára készült. A helyzetet kissé bonyolítja, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai Iosephinum Kollégiuma mellett felépülő egész komplexum – aminek a kutatóintézeten kívül például az  Országos Széchényi Könyvtár raktára, uszoda és sportközpont is része – szintén Makovecz Imre Bástyája összefoglaló néven fut, bár ezek az épületek nem az építész tervei szerint készülnek. Az is talány, miért nem az út másik oldalán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szintén Makovecz nevéhez fűződő üres épületeit használják fel az új létesítmények számára.

A cikk a HVG 2017/45. számában jelent meg.

MTI Kult

Orbán ég és föld összekötőjének tartja Makoveczet

Makovecz Imre a magyar szellem átmentéséért élt és dolgozott, hagyatéka él és folytatásra vár a Kárpát-medencében – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészről elnevezett budapesti központ és archívum hétfői megnyitóján.