szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kazahsztán a legújabb egykori szovjet tagköztársaság, amely a cirill ábécéről áttér a latinra. A váltás több egyszerű írásmódcserénél: csökken az orosz nyelv szerepe, Oroszország pedig szakításként éli meg a cirill betűk száműzését.

„Ha Kazahsztánban áttérnek a cirill írásmódról a latinra, akkor elveszítjük ezt az országot is. A legjobb az lenne, ha Vlagyimir Putyin államfő beküldené Kazahsztánba az orosz hadsereget” – közölte novemberben egy permi kommunista aktivista, Alekszej Besszonov. Bár a hiperaktív és feltűnési viszketegségben szenvedő önjelölt államfőaspiráns videóüzenetében megfogalmazott kérését aligha teljesíti a Kreml, a nyilatkozata pontosan mutatja, mit gondolnak az oroszok azokról a volt szovjet tagköztársaságokról, amelyek a Szovjetunió 1991-es széthullása után hűtlenek lettek a cirill betűkhöz.

Nem csak egy szimpla ábécécsere

A váltás sokkal többet jelent ugyanis az ábécé lecserélésénél. Ez már 2007-ben is kiderült, amikor a kazahot és oroszt is hivatalos nyelvként meghatározó Kazahsztán elkészítette az átalakítás hatásaival foglalkozó első komoly tanulmányt.

„Az áttérés azt jelentené, hogy a kazahok szakítanak a mostani nemzeti lelkületet jellemző szovjet, vagyis gyarmati identitással, s megteremtik a maguk szuverén, kazah identitását”

– áll a tanulmányban, amely egy évtizeddel ezelőtt legalább 300 millió dollárra tette az ábécécsere közvetlen költségeit.

Nem véletlen, hogy amióta Nurszultan Nazarbajev kazah államfő hivatalosan is bejelentette, hogy 2018-ban megkezdik, s 2025-re be is fejezik az írásmódváltást, egymást érik a kazah identitást erősítő rendezvények, a kazah államiság több évszázados múltjára visszatekintő ünnepségek vagy a közép-ázsiai térségben élő nemzetek történelmével foglalkozó konferenciák. A csere időzítése pedig azt jelzi, hogy a 77 éves Nazarbajev elnök hatalma stabil, a világ, s leginkább Kína felé nyitó ország pedig egyre kevésbé függ Oroszországtól.

©

Vannak, akik nemzethalált vizionálnak

Az ábécécsere hosszabb távon mindenképpen csökkenteni fogja a jelenleg meghatározó szerepet játszó orosz nyelv súlyát, hiszen az iskolákban a gyerekek a latin írást tanulják majd, s háttérbe szorul a cirill írásmód. Jelenleg valószínűleg többen tudnak oroszul Kazahsztánban, mint kazahul. Az 1979-es 42 százalékhoz képest csökkent ugyan az arányuk, de még mindig a lakosság negyede a helyi nyelvet jellemzően nem beszélő orosz, és a kétharmadot alkotó kazahok túlnyomó többsége is megtanult oroszul. A váltás hatására valószínűleg felgyorsul majd az oroszok elvándorlása, s ezért az orosz fokozatosan el fogja veszíteni a közös nyelv szerepét.

Míg az angolul és németül lelkesen tanuló kazah nemzetiségű fiatalok túlnyomó többsége támogatja a váltást, a latin betűket alig ismerő idősebbeknek nem tetszik az áttérés. Egyikük, Muhtar Sahanov író már nemzethalált vizionál. „A kazahok fele nem tud rendesen beszélni és írni a saját nyelvén. Ha áttérünk a latin írásra, attól nem lesznek többen, akik megfelelő szinten ismerik a kazah nyelvet. Közben a Kazahsztánban megjelenő üzbég és orosz lapok továbbra is cirill betűket használhatnak majd, csak a kazahok lesznek latin betűsök.

Ezzel elindulunk a nemzet megsemmisítése felé”

– írta Sahanov, aki a Szovjetunió felbomlása idején még azt ellenezte, hogy az oroszt tegyék meg egyedüli államnyelvnek Kazahsztánban.

Kazahsztán rekorder az írásváltásban

Bár Sahanovnak igaza van abban, hogy a latinra áttérés miatt részben veszélybe kerül a cirill nyelven írt egymillió kazah könyvben felgyűlt tudás, arról nem tett említést, hogy a 18 millió lakosú közép-ázsiai országnak már komoly gyakorlata van a nyelvcserékben, illetve a tudás átmentésében. Az Orosz Birodalomhoz tartozó Kazahsztánban ugyanis évszázadokon át arab betűkkel írtak. Moszkva 1929-ben kényszerítette ki az első váltást, amikor Közép-Ázsiában – az iszlám hatását csökkentendő – áttértek a latin írásmódra. A latin azonban akkor még nem ereszthetett gyökeret: 1939-ben Sztálin parancsára Azerbajdzsánban, Türkmenisztánban, Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és Kazahsztánban a cirillt tették kötelezővé. Ahogy később a Moldáviaként a Szovjetunióhoz csatolt Moldovában is, ahol a román hatást próbálták csökkenteni az írásmódváltással. A kötelező cserét csupán a latin betűket használó balti köztársaságok, illetve a saját írásmódot alkalmazó Örményország és Grúzia úszta meg, miközben a Szovjetunióban élő kis nemzetek, köztük a finnugor közösségek is csak cirill betűkkel írhattak.

Bár Kazahsztán kevesebb mint egy évtized alatt le akarja zavarni az ábécécserét, a többi volt szovjet tagköztársaság példája azt mutatja, hogy erre több időre van szükség. Azerbajdzsánban a 1991-es függetlenné válás után szinte azonnal törvényt hoztak a váltásról, de 2001-ig szinte semmi sem történt. Csak akkor gyorsultak fel a dolgok, amikor az akkori elnök, Heydar Aliyev rendeletben erősítette meg a váltást. Mára a törökhöz nagyon hasonló nyelvet használó Azerbajdzsán valóban áttért a latin betűkre, ami viszont magával hozta Törökország hatásának az erősödését. Moldovában is győzött a latin írásmód, s ezzel gyakorlatilag megszűnt a különbség a román és a leginkább erőszakkal létrehozott moldovai nyelv között.

Az üzbégek és a kirgizek óvatos duhajok

Üzbegisztánban viszont annak ellenére párhuzamosan használják még a két ábécét, hogy ott is törvény született a váltásról. A feliratok sokszor kétnyelvűek, s bár a szabályok szerint már régóta el kellett volna tűnniük a cirill betűknek, nem jár büntetés az előírás figyelmen kívül hagyásáért. A váltást részben a pénzhiány lassítja, a komoly gazdasági gondokkal küszködő országban nincsenek dollárszázmilliók az új feliratok, dokumentumok, illetve tankönyvek elkészítésére.

Ahogy Kirgizisztánban is gazdasági megfontolások miatt nem hoztak hivatalos döntést a váltásról, pedig már megvan a szándék a cserére. Kirgizisztán a kazah bejelentés után komoly „frontországgá” változott: Moszkva állítólag közölte a biskeki vezetőkkel, hogy csak addig kapnak komoly orosz támogatást, amíg nem váltanak ábécét. Ennek fényében nem meglepő, hogy Almazbek Atambajev kirgiz államfő a napokban bejelentette: lekerül a váltás ügye a napirendről, s legfeljebb 2030 után veszik élő ismét.

A cikk a HVG 2017/48. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!