szerző:
hvg.hu

Csodatevő mágusokkal filozofált túlélésről, feltámadásról, szarvasokkal álmodott, készülő filmjében pedig egy házasság különös történetét meséli el. Enyedi Ildikó pályáját foglalja össze az e heti HVG.

Azon a bizonyos szilveszteréjszakán, amikor a XIX. századot csak néhány perc választotta el a következőtől, az Orient expressz utasai nem tudtak dönteni: elegánsan koccintsanak a jövőre, vagy durván igyák le magukat a sárga földig. Mi lesz itt, és bármi lesz is majd, az embernek van-e választási lehetősége? Lili és Dóra, a sorsukra hagyott ikrek, akik közül két úr úgy választott, ahogy a kutyakölykökből szoktak, sokáig mit sem tudnak egymás létezéséről. Külön utakon járva élik meg a XX. század különös eseményeit, majd egy szerelmi háromszög szereplői lesznek, hogy egy tükörlabirintusban olyan választási lehetőséget kínáljanak fel, amivel lehetetlen jól járni.

„Csodálatos a világ, amit Isten teremtett, és csodálatos az ember, aki megtanulta azt formázni” – Edison e magasztos szavaival zárul Enyedi Ildikó filmje, a felújított kópiákon most újra látható Az én XX. századom. Tökéletes első film: ambiciózus, okos, filozofikus, tele van érzelemmel, ragyog, mint a képeken masírozó katonazenekar vagy az őket ünneplő kisasszonyok öltözékén a villanykörte.

Enyedi valamennyi filmje türelemjáték – mondta Janisch Attila. Mert hagyja, hogy megtörténjenek a dolgok, mint legutóbb a Testről és lélekrőlben is: amikor eljön az idő, a szereplők átlépnek egy másik dimenzióba, az álom birodalmába. Hasonló átlépés a sci-fikben egyetlen tér-idő ugrással megoldható, de Enyedi filmjei nem sci-fik, hanem titokfilmek, amelyeket nem a végleges megoldást vagy legalábbis megnyugvást sugalló befejezéséért, hanem a titkaiért érdemes újra és újra felboncolni.

Enyedire újabb rejtélyekkel teli történet vár. Füst Milán regénye, A feleségem története négy évtizede ellenáll a megfilmesítésnek. Az után, hogy az 1967-ben elhunyt író-költő özvegye áldását adta a tervre, legelőbb Huszárik Zoltán, a Szindbád látnok-rendezője szerette volna vászonra vinni. A megvalósítástól elállt, mert ahhoz új filmnyelvet kellett volna konstruálnia. A könyvvel aztán a Mephisto Oscar-díjas rendezője, Szabó István dolgozott. Mostanra megnyílt az út Enyedi előtt.

 

Az Arany Medvét nyert, Oscar-nominált Testről és lélekről rendezőjének pályaképéről az e heti HVG-ben olvashatnak.

©

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!