szerző:
hvg.hu

Csodatevő mágusokkal filozofált túlélésről, feltámadásról, szarvasokkal álmodott, készülő filmjében pedig egy házasság különös történetét meséli el. Enyedi Ildikó pályáját foglalja össze az e heti HVG.

Azon a bizonyos szilveszteréjszakán, amikor a XIX. századot csak néhány perc választotta el a következőtől, az Orient expressz utasai nem tudtak dönteni: elegánsan koccintsanak a jövőre, vagy durván igyák le magukat a sárga földig. Mi lesz itt, és bármi lesz is majd, az embernek van-e választási lehetősége? Lili és Dóra, a sorsukra hagyott ikrek, akik közül két úr úgy választott, ahogy a kutyakölykökből szoktak, sokáig mit sem tudnak egymás létezéséről. Külön utakon járva élik meg a XX. század különös eseményeit, majd egy szerelmi háromszög szereplői lesznek, hogy egy tükörlabirintusban olyan választási lehetőséget kínáljanak fel, amivel lehetetlen jól járni.

„Csodálatos a világ, amit Isten teremtett, és csodálatos az ember, aki megtanulta azt formázni” – Edison e magasztos szavaival zárul Enyedi Ildikó filmje, a felújított kópiákon most újra látható Az én XX. századom. Tökéletes első film: ambiciózus, okos, filozofikus, tele van érzelemmel, ragyog, mint a képeken masírozó katonazenekar vagy az őket ünneplő kisasszonyok öltözékén a villanykörte.

Enyedi valamennyi filmje türelemjáték – mondta Janisch Attila. Mert hagyja, hogy megtörténjenek a dolgok, mint legutóbb a Testről és lélekrőlben is: amikor eljön az idő, a szereplők átlépnek egy másik dimenzióba, az álom birodalmába. Hasonló átlépés a sci-fikben egyetlen tér-idő ugrással megoldható, de Enyedi filmjei nem sci-fik, hanem titokfilmek, amelyeket nem a végleges megoldást vagy legalábbis megnyugvást sugalló befejezéséért, hanem a titkaiért érdemes újra és újra felboncolni.

Enyedire újabb rejtélyekkel teli történet vár. Füst Milán regénye, A feleségem története négy évtizede ellenáll a megfilmesítésnek. Az után, hogy az 1967-ben elhunyt író-költő özvegye áldását adta a tervre, legelőbb Huszárik Zoltán, a Szindbád látnok-rendezője szerette volna vászonra vinni. A megvalósítástól elállt, mert ahhoz új filmnyelvet kellett volna konstruálnia. A könyvvel aztán a Mephisto Oscar-díjas rendezője, Szabó István dolgozott. Mostanra megnyílt az út Enyedi előtt.

 

Az Arany Medvét nyert, Oscar-nominált Testről és lélekről rendezőjének pályaképéről az e heti HVG-ben olvashatnak.

©

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!