szerző:
hvg.hu

Kiss Tibor Noé szerint csak magunkra számíthatunk, sem a kormánytól, sem az ellenzéktől nem várhatunk semmit, így ahhoz, hogy egyszer majd mindannyian egy normális országban éljünk, el kell kezdenünk beszélgetni egymással.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Nemcsak a gyűlöletkampányt folytató kormánypárt, de a „demokratikus ellenzék” sem értette meg a választók legfontosabb üzenetét: hogy az emberek minden eddiginél jobban vágynak a nyugodt, békés mindennapokra – ebből az alapállásból bontotta ki a választások utáni gondolatait közvetítő Facebook-posztját Kiss Tibor Noé.

Az Inkognitó és az Aludnod kellene szerzője azt írja, minden eddiginél radikálisabban érzi, hogy

a „demokratikus ellenzéknek” ahhoz a részéhez, amelyik bejutott a parlamentbe, immár semmi közöm. Számos szereplőt szívből sajnálok, másokkal kapcsolatban nehéz legyőznöm az undort.

Mindezt azzal indokolja, hogy az ellenzéki pártok és jelöltek szerinte cserben hagyták a választóikat. Miközben nagyon itt lenne az ideje annak, hogy „vége legyen már ennek a fulladozásnak”. Szerinte azzal, hogy nem tudtak megállapodni semmiben, „nem mutattak valódi tiszteletet egymás, pláne nem a szavazók iránt”.

A jövőképet illetően pedig nem igazán optimista, bár valamiben azért reménykedik:

Úgy érzem, csak magunkra számíthatunk. Azt hiszem, most már tényleg csak valami csendes, ideológiamentes forradalom segíthetne rajtunk. Talán azzal tehetünk valamit azért, hogy egyszer mindannyian egy normális országban élhessünk, ha most veszünk egy nagy levegőt, és elkezdünk beszélgetni a környezetünkben élő emberekkel.

Kiss Tibor Noé azt írja, a közelmúltban sok Fidesz- és Jobbik-szavazóval találkozott, akik párbeszédre képes, a saját szempontjukból releváns érveket megfogalmazó emberek voltak. És arra biztat, hogy kezdjünk el szóba állni egymással. „Vegyük észre, hogy párhuzamos világokban élünk, és alig valamit tudunk a másikról. (…) Beszélnünk kell, és nem azért, hogy erővel meggyőzzük vagy megsemmisítsük a másik oldalon állókat, hanem hogy megértsük őket, s hogy ezerszer is elmondjuk nekik, ne féljenek tőlünk, ne féljenek attól a világtól, amelyben mi akarunk élni, mert abban nekik is helyük van.”

Az alternatíva?

Ha nem ezt tesszük, bele fogunk betegedni vagy őrülni a gyűlöletbe.

A teljes poszt itt olvasható.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!