szerző:
Magyar Fanni

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) Magyarország egyetlen olyan szervezete, amely a pályakezdő művészek és elméleti szakemberek szakmai integrációját tekinti elsődleges feladatának. A művészeti újratermelés szempontjából pótolhatatlan szerepet betöltő, több száz fős tagságú és nagy múltú egyesületet mára a megszűnés veszélye fenyegeti.

A szervezet függetlenedése egyúttal a fennmaradásért folytatott küzdelem kezdetét jelentette – olvasható a Műértő legfrissebb számában, ahol bővebb áttekintést olvashatunk az FKSE történetéről. Mint írják, az egyesület önállóságának ára a rendszerváltás utáni változékony politikai és gazdasági viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodó, átmeneti túlélési stratégiák szüntelen kidolgozása lett.

Az 1990-es években formálódó civil szervezetek között természetesen nem volt egyedül ezzel a feladattal. Egyedülálló karaktere azonban az államszocialista apparátus részeként, rokon célkitűzésekkel életre hívott egyéb csoportosulások jelenlegi szerepével összevetve is jól kirajzolódik.

A közvetlenül a rendszerváltást megelőzően az FKSE szövetségeseit jelentő Fiatal Iparművészek Stúdiója és a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója súlytalanná válását – hasonlóan a Balázs Béla Stúdió megszűnéséhez – a vizuális művészeti szcéna veszteségei közé sorolhatjuk. Noha a magyar filmkészítés látványos sikerei sok éven át a mozgóképes kísérletezésnek egyedüliként terepet biztosító, jelentős összegekkel dotált BBS-hez kötődtek, a 2000-es években a műhely működése ellehetetlenedett. A viszonylag gyors szervezeti átalakuláson átesett FKSE azonban lassan több mint 60 éve a képzőművészeti mezőt aktívan formáló tényező. A szocialista örökség történelmi távlatokat nyújtó, anakronisztikus terhe ugyancsak hozzájárult tehát ahhoz, hogy ma is a képzőművészeti élet egyik megkerülhetetlen szereplőjeként tekintünk a stúdióra.

A Művészeti Alap az 1958-ban létrehozott Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagozatán keresztül szociális támogatások és szakmai lehetőségek biztosításával igyekezett hozzájárulni a pályakezdéshez. Az ösztöndíjak, műtermek és vásárlások formájában nyújtott támogatásokhoz a tagságba automatikusan bekerülő, főiskolát végzett hallgatók fértek hozzá. Mindemellett a rendszeres „éves kiállítások” a nagy nyilvánosság által is figyelemmel kísért szakmai lehetőséget jelentettek. Az oktatásból kikerülő fiatal művészek tömörítése a szociális és reprezentatív feladatok ellátása mellett a hatalom számára azzal a fontos előnnyel járt, hogy könnyebben figyelemmel kísérhetővé és kontrollálhatóvá tette tevékenységüket.

A szervezet ciklikusan változó vezetéssel működik, ennek előnye a folyamatos megújulás, hátránya azonban, hogy az egyesület időről időre ugyanazokkal a nehézségekkel kénytelen megküzdeni.

Az állandó kétségbeejtő anyagi helyzetet most az önkéntes alapon dolgozó, munkacsoportokba szerveződött vezetőség a tagság aktív közreműködésével, térátalakítással, közösségi kampány indításával, támogatói kör és grémium felállításával, valamint az NKA-s pályázati bojkott feloldásával igyekszik enyhíteni.

A FKSE történetéről, nehézségeiről a Műértő márciusi lapszámában olvashatnak részletesen.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!