Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több mint negyven éve jelennek meg regényei a legkülönbözőbb műfajokban, állítása szerint csak magyar nyelven 12 millió kötete fogyott el, de sem az írók, sem a tudományos közösség nem tekinti tagjának. Őt már ez nem zavarja, csak ontja 74 évesen is az újabb köteteket. Úgy véli, a mennyiség nem feltétlenül megy a minőség rovására. A klíma-blöffről, a Gagarin-kamuról, az UFO-król is beszélgettünk Nemere Istvánnal, akinek egy könyvét Hollywood is lenyúlta. Interjú.

hvg.hu: Amikor megbeszéltük az interjút, mondta, hogy öttől délig minden nap ír, találkozzunk dél után. Mennyit írt ma?

Nemere István: Eddig nagyjából 40 ezer karaktert, de lehet, hogy még délután is leülök a géphez. Minden áldott nap így dolgozom, reggel öttől délután kettőig. Aztán elmegyek a kutyával sétálni, elolvasom az újságokat, délután pedig néha bekapcsolom a gépet másodjára is.

hvg.hu: Ez a munkamánia a titka az elképesztő mennyiségű életműnek? Tegnapelőtt (az interjú május 10-én készült – a szerk.) jött ki a 700. magyar nyelvű könyve. De mire ez az interjú megjelenik, már ez a szám valószínűleg nagyobb lesz.

N. I.: A titka, ha van, az, hogy dolgozni kell. Az ember 44 évig csinálja, és egyszer csak, hipp-hopp, itt jár. De egyébként én sem tudtam, melyik lesz a 700. kötet, mert több kiadónál vannak műveim, nehéz követni, mikor melyik készül el.

hvg.hu: Az első, 1974-es regényétől kezdve, átlagban közel havi két könyvet írt. Ez már sportteljesítmény. Hogy lehet ennyi – történelmi, sci-fi, ifjúsági, romantikus, ezoterikus – témában ennyi sztorit kitalálni?

N. I.: Ennyi minden érdekel. Lehet, hogy emiatt egy kicsit időnként felszínesek a dolgaim, ezt elismerem. Amikor reggel elkezdem az írást, mindig az épp legfontosabb könyvet írom, aztán, amikor fáradok, áttérek valami könnyedebbre, például egy szerelmes regényre. De hozzátenném, azért ezek a műveim sem habkönnyű, édesbús történetek. Ebből a sorozatból 94 jelent meg eddig.

hvg.hu: A mennyiség nem megy a minőség rovására?

N. I.: Ha valaki sokat ír, az önmagában nem jelent semmit. Se rosszat, se jót. Én gyorsan írok és sokat. De, mondjuk a Zabhegyezőt is állítólag három nap alatt írta meg Salinger. Tehát gyorsan is lehet olyat írni, ami maradandó. A könyvtárak pedig tele vannak lassan írt rossz könyvekkel.

©

hvg.hu: Az igaz, hogy 2001. szeptember 11-éről 10 nap alatt írt regényt?

N. I.: Igen. Otthon ültem, amikor cseng a telefon, hogy nézzem meg, mi történik New Yorkban. Még álltak a tornyok, amikor egy kiadó felkért, hogy gyorsan írjak egy dokumentumregényt a terrortámadásról. Elvállaltam, két napig bújtam a saját archívumomat, majd nyolc nap alatt megvolt a könyv. Egy másik kiadó is fel akart kérni, de elkésett. Oda viszont írtam egy Oszama bin Laden-életrajzot 4-5 nap alatt. Még nem volt vége a szeptembernek, amikor én már két könyvet kiadtam a 9/11 témában.

hvg.hu: Miért van az, hogy 7-8 kiadóval működik együtt? Ennyi könyvre sajátot is alapíthatott volna, nem?

N. I.: Gondolkodunk azon, hogy a könyveim egy részét saját kiadásban jelentessem meg, de ez egyelőre sehol nem tart. Az, hogy sok kiadóval dolgozom, azért van, mert a kiadók nem bírják az iramot. Egy kiadóval mit kezdenék? Az ki tud adni egy évben két könyvet, de akkor én mit csinálok a másik hússzal?

hvg.hu: A kiadók kérik fel egy könyv megírására, vagy ön bombázza ötletekkel a szerkesztőket?

N. I.: Mind a kettő előfordul, de az ötletek döntő többséget én hozom. Olyan is van, hogy visszadobják. Előfordult, hogy tíz évig házaltam egy könyvvel, míg végül valaki más megírta, mert neki is eszébe jutott. Ilyen volt a híres írók szerelmeiről szóló ötletem.

hvg.hu: Megvan önnek az összes műve?

N. I.: Igen, mindegyikből van egy példány. 12 darab 80 centis polcon vannak, most kezdem a 13.-at. Egymásra téve mintegy 10 méter magas torony lenne belőlük. Több mint 12 millió Nemere-könyvet vásároltak meg eddig csak magyar nyelven. A válság előtt évi 300 ezret adtak el, most ez lecsökkent 150-200 ezerre. Ebben benne vannak az új kötetek és az újra kiadottak is.

A szerző és a művei.
©

hvg.hu: Ennyi könyv eladása megtérül? Jómódúnak mondja magát?

N. I.: Háromszor elváltam, gondolja, hogy maradt valamim? Egy tízéves Suzukival járok, de az is a banké. De nem panaszkodom, megélünk. Én 18 éves korom óta dolgozom. És az állam értékeli is azt a sok milliót, amit adóban levontak tőlem azóta: 37 ezer forint a nyugdíjam. Ez annyira kevés, hogy még nyugdíjsegélyt is kapok!

hvg.hu: Nem próbálkozik meg még egyszer a Stallone-film plagizálásának bizonyításával? Ön azt állítja, hogy az 1993-as A pusztító című film az ön 1986-ban megjelent Holtak harca című regényéből készült.

N. I.: Egy akkori követségi alkalmazott, simlis fickó vitte ki és adta el a hollywoodi stúdiónak a könyvemet. A nevét is tudjuk, még a film végefőcímére is odaíratta: Steve Fazekas. De a filmgyár nyilván aláíratott vele egy nyilatkozatot, hogy a sztori az övé, s ezzel védve van Hollywood. Én meg kereshetem jogaimat ezen az emberen. Egyébként annak idején odaadtam a szerzői jogvédő hivatalnak az ügyet, amelyik megállapította, hogy a két mű 75 százalékos egyezést mutat. Azért csak annyit, mert a film amolyan hollywoodi véget kapott.

hvg.hu: 700 könyvvel a háta mögött sem tagja az Írószövetségnek. Miért?

N. I.: Annak idején nyolc éven keresztül jelentkeztem. Az első hatban nem is válaszoltak, utána viszont azt írták, hogy nem vesznek fel, mert az „eddigi működésem a tagságot nem indokolja”. 70 éves születésnapomra rendezett az Írószövetség sci-fi szakosztálya egy estet, ott megjelent a szövetség titkára, és azt mondta, hogy ha most belépnék, szívesen fölvesznek. Nemet mondtam, természetesen.

hvg.hu: Bánta, hogy a szakmáját képviselő szervezete nem vette be maga közé?

N. I.: Korábban bántam. De rájöttem, hogy minek fussak egy olyan szekér után, ami nemcsak hogy nem vesz fel, de nem is arra megy, amerre én szeretnék. 1990 óta már sokszor ki kellett volna lépnem, mert olyanokat csináltak, ami nem tetszett. Így legalább megspóroltam ezt a hercehurcát.

hvg.hu: Más szempontból is kívülálló. Noha számos történelmi és tudományos kötetet írt, az írók mellett a tudomány, a történészek képviselői sem ismerik el.

N. I.: És én vagyok az, aki nem kap semmi kitüntetést. De ezt megint nem dacból mondom, már nem is szeretnék. Számos könyvemben szembementem a tudomány vaskalapos alakjaival. Amikor 1986-ban megjelent az első Titkok könyve, nem csak a publicisták szálltak rám, hanem az MTA emberei is követelték, hogy szankcionáljanak valahogy. Népbutítással vádoltak engem, a „jó tollú, de veszedelmes embert”. Az összeesküvés-elméletekben hívők sem ismernek el, de nem is szeretném. A történészek nem mondanak semmit, hallgatnak. Nem is nagyon kritizálnak. 1986 óta irodalmi vagy irodalmi igényű lapban Nemere-könyvről kritika nem jelent meg. Harmincvalahány éve nem létezem. Olyan ez, mint amikor egy jól megvilágított stadionban körbe-körbe futnak az ismertebbek, én is futok egy pályán, csak az kívül van ezen a stadionon. Én sokkal nagyobb köröket futok, de az nincs megvilágítva. De ez már nem bánt engem. Rovom a magam köreit, igyekszem nem tudomást venni arról, hogy nem vesznek tudomást rólam.

©

hvg.hu: Azt mondta az előbb, hogy nem szereti az összeesküvés-elméleteket. Pedig a 70-80-as években leginkább az UFO-könyveiről volt ismert. Nincs ebben egy kis ellentmondás?

N. I.: Nincs. Régi neves szerzőt idézve: „UFO-k márpedig vannak”. Minden nap látják őket a világban, készül egy csomó fotó, film. Már az ősemberek is látták, le is rajzolták őket. Római történetírók műveiben is szerepelnek, és európai krónikákban is.

hvg.hu: Vagy csak úgy gondolja, hogy azt rajzoltak, arról írtak, és a homályos fotókon azok vannak. Én még nem láttam UFO-t, és éles, meggyőző felvételt, tudományos dokumentumot sem láttam erről.

N. I.: A dolog létezik, mert része a minket körülvevő fizikai valóságnak. Hogy kik ezek, mit akarnak, arra lehet építeni mindenféle elméleteket, és építenek is. De az valóság, hogy ezek itt röpdösnek, és már régóta.

hvg.hu: A hivatalos tudomány nem ismeri el a létezésüket. Innentől az összeesküvés-elméleteknél vagyunk, nem? És akkor már a vitának sincs értelme.

N. I.: A hivatalos tudomány sok mindent nem ismer el. Erre azt mondom, hogy minden tudomány áltudomány volt valamikor. Az alkímiából lett a kémia. Sok minden, ami babonának számított, ma tudomány. UFO-ügyben is várható egy áttörés.

hvg.hu: Amiket ír, azokról azt gondolja, hogy tények.

N. I.: Igyekszem csak a tényeket írni. Nem akarok bebeszélni senkinek semmit, csak odateszem eléjük a tényeket. A történelmi tényeket is csak leírom, de sokan nem szeretik ezeket sem. Mindenki összevissza beszél a hunokról, vagy Trianonról. Én A magyarok hét fő bűne című könyvemben leírtam, miről mit mondanak a tények.

hvg.hu: Nehéz eldönteni, hogy ilyen kérdésekben, mik a tények. Azt is határozottan állítja, hogy Gagarin soha nem járt az űrben.

N. I.: Ezt fel lehet fogni egy összeesküvés-elméletnek, de aki elolvassa a könyvem, rengeteg elgondolkodtató tényt talál. Hogyan tálalták az űrutazást, hogyan árulta el Gagarin magát többször is a nyilatkozataiban, hogyan szúrták el a hivatalosságok, amikor be akarták mesélni nekünk, hogy ez az ember repült, stb. Nem vitatom az oroszok elsőbbségét ebben, valaki tényleg repült, de nem Gagarin. Őt csak elővették, mert a valódi űrhajós nyilván használhatatlan állapotban volt, nem lehetett mutogatni. Simlis hazugság volt ez az egész.

©

hvg.hu: Ennél jóval ismertebb elmélet, hogy az amerikaiak Holdra szállása is kamu, azt csak egy Földi műteremben  vették fel. Ön is így gondolja?

N. I.: Nem.

hvg.hu: A szovjet űrsiker kamu, az amerikai nem. Mi a különbség?

N. I.: Óriási a különbség. A szovjet repülést senki nem látta. Egyszer csak bemondták, hogy nemcsak elrepült, de már vissza is jött. Az amerikait viszont végig közvetítették. Tudtuk mi zajlik, beszámoltak a hibákról is.

hvg.hu: Ön már régen azt állítja, hogy – a tudomány és a mindennapi tapasztalatok, a zsugorodó antrarktiszi jégtakaró stb. ellenére – a klímaváltozás egy blöff. Ezzel mellesleg a mostanában az amerikai elnök is sokat turnézik. Erről is ír könyvet?

N. I.: Legalább hat éve bombázom a kiadókat a Klíma-blöff című könyvem ötletével. Nem kellett eddig. Trump – akiről nem állíthatjuk egy intellektuális mérföldkő – egyébként rosszul fogja fel ezt a dolgot. Én nem azt állítom, hogy nincs felmelegedés. Az van, mindennap tapasztaljuk. Csak azt nem az ember okozza. Bemesélték mindenkinek, hogy az ember ipari tevékenysége óta vannak ilyen kedvezőtlen változások. 600 ezer évre visszamenőleg megvannak a jégminták, amik mutatják, hogy ilyen és ennél nagyobb felmelegedések már voltak többször is. A Mars is melegszik, pedig ott viszonylag kicsi az ipari termelés. A klíma-hullámvasutat a Nap tevékenysége okozza. De csak azokat a kutatásokat finanszírozzák már régóta, amik azt bizonyítják, hogy az ember okozza a felmelegedést.

hvg.hu: Ez egy klasszikus összeesküvés-elméletnek hangzik.

N. I.: Szerintem az az összeesküvés-elmélet, amelyik azt állítja, hogy emberi tevékenység, a szén-dioxid-kibocsátás miatt van a globális felmelegedés. Amögött ugyanis vannak érdekek. Egy nem létező dologra építenek egy csomó üzletet.

hvg.hu: Elérkeztünk akkor megint a konteó-viták klasszikus végéhez. Beszéljünk inkább a kortárs irodalomról. Szokott ilyet olvasni?

N. I.: Nem, vagy csak nagyon ritkán. Nincs időm. Most, hogy megyek előre az időben (hogy finoman határozzam meg az öregedésemet), egyre türelmetlenebb vagyok, és sajnálok minden percet, amit nem a munkámmal töltök. Ha állok a sorban, azon mérgelődöm, hogy az alatt mennyit írhattam volna.

hvg.hu: Mi a cél, 1000 könyv?

N.I.: Nincs kitűzve semmilyen szám. Az 1000 szép kerek szám lenne persze, de ha már a 723-at túlszárnyalom, akkor is örülök. Barbara Cartland írt ennyit, ő tartja a világrekordot.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!