szerző:
hvg.hu

A színész-rendezőt meghívták Izraelbe, és nem mondták le a rendezvényt.

Magyarországon az elmúlt időszakban hírértéke volt annak, hogy ha Alföldi Róbert részvételével hirdettek meg egy eseményt, azt meg is tartották, esetleg valamilyen okból lemondták. Az már elmondható, hogy a színész-rendezőt Tel-Avivba nemcsak meghívta a Drory magyar könyvtár, hanem Alföldi Róbert el is ment, sőt fogadták is. Alföldi ebből az alkalomból ült le beszélgetni az Új Kelet című újság szerkesztőivel, az interjút a Izraelinfo című lap is közölte, itt olvasható.

A beszélgetésen több témát érintettek, szóba került Alföldi rendezése, a festményei, a külföldön tovább élő magyar identitás. Az asztalnál ott ült a több éve Izraelben élő Steiner Kristóf is, aki az Új Kelet vezetői szerkesztői minőségében arra kérdezett rá, hogy művészileg pozitív hatása van-e annak, amikor az embert a társadalom perifériájára szorítják, esetleg kártékony elemnek címkézik. Alföldi szerint egy ilyen társadalom lehet művészileg inspiráló. „Ha van egy sor konfliktus vagy megoldatlan társadalmi helyzet, fájdalom, meg nem értés vagy zűrzavar, akkor egy olyan embernek, akinek az a dolga, hogy reflektáljon a valóságra, annak ez nagyon színes terep. Az már személyiség kérdése, hogy ezt hogyan viseljük.” Alföldi szerint nagyon nehéz elvárni az egzisztenciálisan kiszolgáltatott emberektől a kiállást vagy nem-behódolást, bár ő azt mondja:

ha nem lennék ennyire független egzisztenciálisan, akkor is járatnám a pofámat.

Alföldi súlyos problémaként azonosította be azt, hogy Magyarországon a rendszerváltás után 29 évvel még mindig tönkre lehet tenni embereket azzal, hogy kiderül róluk, hogy ügynökök voltak: „Nem jött még létre egy olyan helyzet, hogy ha bárkiről kiderül, hogy ügynök, akkor a másik ötezer azt mondja, tudjátok mit? Én is az voltam!”

Szóba került az is, hogy miként lehet politikai hovatartozástól függetlenül szót érteni egymással. Alföldi szerint „a legnehezebb azt megtanulni, hogy ne légy ugyanolyan indulatos, mint amit magad körül látsz”. Felidézte azt, hogy amikor a kuruc.info kiadta a telefonszámát, sokan felhívták, és ő öt napon keresztül mindenkivel beszélt. „Nem lehetett mindenkivel megcsinálni, de sokakkal eljutottunk odáig, hogy normális hangon tudtunk beszélni. Nagyon nehéz, de meg lehet csinálni. Ezért mondom azt, hogy nagyon fontos a tömegtüntetés, de a dolgok nem ott fognak eldőlni”.

Nem értett viszont egyet azzal a felvetéssel, hogy politikai ügyekbe keveredik: „Dehogy. Én egy hétköznapi, oldszkúl, populáris rendező vagyok. Egyáltalán nem vagyok anarchista. Viszont abban az időben a szabadság bástyája volt a Nemzeti Színház, ami ma engem egy hülye szabadságharcosnak állít be. A fene akar szabadságharcos lenni.”

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!