szerző:
MTI

75 éve szálltak partra az angol és amerikai csapatok Olaszországban, az előkészítésbe a maffiát is bevonták.

A második világháborúban hetvenöt éve, 1943. július 10-én szálltak partra Szicília szigetén az angol és amerikai csapatok, megtéve az első lépést az Európa felszabadításához vezető úton. A Husky fedőnévre keresztelt hadművelet a jó előkészítésnek és a brit titkosszolgálat akciójának eredményeképpen teljes sikerrel járt, a stratégiai fontosságú szigeten a harcok csak 38 napig tartottak.

A szicíliai partraszállásról 1943 januárjában, a casablancai konferencián döntött Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök. A tanácskozáson a szovjet vezető, Joszif Sztálin az éppen ekkor zajló sztálingrádi csata miatt nem volt jelen, de üzeneteiben az 1943 tavaszára ígért, a Szovjetuniót tehermentesítő második front megnyitását sürgette. Churchill és Roosevelt azonban úgy határozott, hogy a front megnyitását tovább halasztják, a brit-amerikai erőket pedig a mediterrán hadszíntéren összpontosítják.

Az észak-afrikai német expedíciós erő, a Rommel vezette Afrika Korps 1943. tavaszi felmorzsolása után az angolszász szövetségesek következő célpontja Szicília lett. A stratégiai jelentőségű sziget elfoglalásától azt remélték, hogy ráveszi Olaszországot a háborúból való kilépésre, a németek számára állandó fenyegetést jelent majd a szövetséges partraszállás "Európa lágy altestében", emellett lehetővé válik a szövetséges hajók számára a Földközi-tenger medencéjének szabad használata. A Husky-hadművelet főparancsnoka az amerikai Dwight D. Eisenhower, első helyettese a brit Sir Harold Alexander lett, az amerikai 7. hadsereget George S. Patton, a brit 8. hadsereget Sir Bernard Montgomery vezényelte.

Az előkészületek során a csapatösszevonások mellett elterelő hadműveletekre is sor került, a leghatékonyabbnak a Vagdalthús operáció bizonyult.

Az MI5 egy brit tiszti egyenruhába öltöztetett holttestet dobott a tengerbe a spanyol partok közelében, az igazolványok mellett "szupertitkos", természetesen hamis dokumentumokkal, amelyek azt sugallták, hogy az invázióra Szardínián és Görögországban kerül sor. A hulla aktatáskáját a spanyol hatóságok eljuttatták Berlinbe, ahol az iratokat hitelesnek minősítették, ezért Hitler páncélos egységeket csoportosított át Szicíliáról Görögországba.

A szigetet az invázió pillanatában a demoralizált és leromlott felszerelésű 200 ezer olasz katona mellett két német páncélos hadosztály védte, mintegy 70 ezer fővel.

A haditerv szerint a két (brit és amerikai) részre osztott inváziós erők a sziget déli csücskének keleti, illetve nyugati részén szállnak partra, s innen foglalják el a stratégiai kikötőket. A 160 ezer embert és 600 tankot szállító konvojt Málta szigete körül összpontosították, majd a július 9-ről 10-re virradó éjszaka elindultak Szicília felé. A hadművelet egy nagy vihar miatt nem óramű pontossággal zajlott, de felkészületlenül érte a védőket, akik ilyen időjárási viszonyok között nem számítottak támadásra. Az első, Siracusa közelében kijelölt hídfőt ejtőernyősöknek kellett volna elfoglalniuk, de az akció zűrzavarba fulladt, sok gép még a célig sem ért el, a ledobott csapatok pedig nagy területen szóródtak szét. A tengerről történő partra szállás viszont teljes sikerrel járt: a brit egységek terv szerint tudták kirakni a tankokat és a tüzérséget, az amerikaiak pedig Tigris páncélosokkal kerültek szembe, de a hajóágyúk tüze meghátrálásra késztette a német tankokat.

A nap végére elfoglalták Siracusa városát, és a következő napon megkezdődtek a szárazföldi harcok. Az észak felé előrenyomuló brit és az északnyugati parton előretörő amerikai csapatok csak helyenként ütköztek komoly ellenállásba, mert az inváziót megelőző hetek sorozatos bombázásai meggyengítették a tengelyhatalmak védvonalait. Palermo július 25-én esett el, ugyanazon a napon, amelyen megbukott az olasz fasiszta diktátor, Mussolini. Szicília szigete alig 38 nap alatt került teljesen a szövetségesek kezére. Utoljára, augusztus 17-én az olasz szárazfölddel szemben fekvő, stratégiai jelentőségű Messina kikötője esett el, a városba ötven perc különbséggel vonultak be a két irányból érkező angol és amerikai csapatok, az olasz csizmára mintegy százezer német és olasz katonának sikerült átvergődnie.

A hadjárat során a szövetségesek 25 ezer embert vesztettek, ebből mintegy ötezer volt a halott, német és olasz részről 164 ezer volt az elesettek és hadifoglyok száma. A Husky volt a háború addigi legnagyobb kombinált, vízi és szárazföldi erők koordinációját igénylő hadművelete, melynek során a szövetségesek először foglaltak el területet egy tengelyhatalomtól. Ez teremtette meg a lehetőséget az olaszországi hadjárathoz, egyben az arányaiban jóval nagyobb, 1944. júniusi normandiai partraszállás főpróbája lett.

A Husky-hadművelet a keleti frontra is döntő hatást gyakorolt: a partraszállás hírére rendelte el Hitler a szovjet fronton indított utolsó nagy támadás, a Kurszk közelében zajló Citadella-hadművelet leállítását, hogy komoly páncélos erőket dobhasson át Olaszországba. Érdekesség, hogy a partraszállás előkészítésébe az amerikai hírszerzés a maffiát is bevonta (persze nem hivatalosan), szicíliai menekültek elbeszélése alapján térképezték fel a terepet, és a hadművelet közepette is igénybe vették a helyi viszonyokat tökéletesen ismerő maffiózók segítségét.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!