Keresztes Imre
Keresztes Imre

A történelem egyik első, hatalmon lévő asszonya lehetett a 4300 évvel ezelőtt uralkodott II. Anheszenpepi egyiptomi királyné. A Nílus-völgyi civilizációban több nő is kivívta magának az uralkodás jogát.

Mintha évezredeket repülnénk vissza az időben, Dzsószer lépcsős piramisa méltóságteljesen uralja a kisebb kőgúlák, masztabák (temetkezési építmények), egyéb sírok és templomok tarkította sivatagos terepet. A Kairótól 30 kilométerre délre lévő Szakkarában általában csend és nyugalom honol, a 2017-es ásatási szezon vége felé, októberben azonban értékes lelet hozta lázba a Philippe Collombert vezette francia–svájci régészstábot. Egy két és fél méteres, vörösgránit obeliszkdarab, amely a rajta lévő feliratok alapján II. Anheszenpepi királynéé volt.

A lelet nemcsak az eddig talált legnagyobb műkincs az egyiptomi Óbirodalomból, de a francia egyiptológus szerint a kőoszlop eredeti, ötméteresre becsült magassága túlhaladja a korból eddig előkerült szinte valamennyi hasonló obeliszkét.

©

Ez pedig azt jelzi, hogy az i. e. 2250 körül élt, a VI. dinasztiához tartozó II. Anheszenpepi nemcsak egyszerű királyné volt, hanem – hatévesen trónra került fia, II. Pepi régenseként – fáraóhoz illő befolyással is bírt. Collombert szerint ő lehetett a történelem eddig ismert első, valódi hatalommal rendelkező nője.

Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy szinte egy héttel az obeliszktöredék megtalálása után egy 1,3 méter magas és 1,1 méter széles piramidion is előkerült. Ez a négyszög alapú, valamikor arannyal vagy rézzel borított gúla valószínűleg II. Anheszenpepi piramisának csúcsán díszelgett. Magát a királyi stílusban épült piramist már 1998-ban feltárták, és olyan feliratot találtak benne, amely akkoriban csak a királyok nyughelyeire volt jellemző. A hieroglif szöveg ráadásul a fáraók túlvilági életét biztosító varázsigéket is tartalmaz.

A királyné fáraóhoz illő sírkomplexummal rendelkezhetett, Collombert pedig azt reméli, hogy a tavalyi, rendkívül sikeres ásatást az idén hasonlóan gazdag szezon követi. Így még több részlet derülhet ki arról az „apró forradalomról”, amelynek révén II. Anheszenpepi nőként uralkodhatott.

Ám más tudósok szerint még legalább két másik óegyiptomi előkelőség verseng a történelem első női uralkodója címért, mindkettő sírját több mint száz éve találták meg. Az egyikük, Neithhotep az i. e. 3150 körül kezdődő korai dinasztikus korszakból való, sőt az Alsó- és Felső-Egyiptomot egyesítő I. dinasztia első királyának, Narmernek volt a felesége. Az asszony később kiskorú fia régenseként, egyes tudósok szerint pedig akár fáraóként uralkodott. Kivételesen magas rangját bizonyítja hatalmas méretű masztabája, az agyagpecséteken talált, királyi személyeknek kijáró kartusba foglalt neve és az, hogy bányászati expedíciót indított a Sínai-félszigetre, ami kizárólag uralkodói jog volt.

Ugyancsak az I. dinasztiában lehetett fáraó Merneith, aki hasonlóan kiskorú utódjának régenseként emelkedhetett fáraói rangra. A legfőbb bizonyíték az  ő esetében is a sírja, ahol az uralkodóknak kijáró napbárkát találtak, amely a halott fáraó lelkét volt hivatva a túlvilágra szállítani.

Az Óbirodalom kezdetekor a IV. dinasztiát megalapító Sznofru, az első, gúla alakú piramist építő fáraó felesége, I. Hotepheresz bírhatott hatalmas befolyással, az ő fia, Kheopsz építtette a nagy gízai piramist. A VI. dinasztia utolsó fáraójának tartott Nitókrisz – II. Anheszenpepi lányunokája – viszont már több későbbi királylistán is szerepel, Hérodotosz görög történetíró is megemlíti. Róla azonban semmilyen felirat vagy lelet nem maradt fent, így több egyiptológus még a létezését is kétségbe vonja.

Szerepel viszont az egyik királylistán a Középbirodalom XII. dinasztiájának utolsó fáraója, Szobeknoferu, aki ugyan rövid ideig és nyugtalan időkben uralkodott, de női öltözékben ábrázolták. Vagyis erőfeszítést sem tett, hogy kövesse nő elődjeinek hagyományát, és a szobrokon férfiként mutatkozzék. Ezért sokan őt tekintik az első női fáraónak.

Az egyik leghíresebb óegyiptomi női uralkodó Hatsepszut volt, aki 12 évesen királyné, majd fogadott fia régense, végül fáraó lett. Ő azonban férfiként – például szakállal – ábrázoltatta magát, állítólag azért, mert úgy vélte, hogy női elődjeit méltánytalanul ítélték meg. Hatsepszut mindenesetre az egész egyiptomi Óbirodalom egyik legsikeresebb fáraója volt, aki hatalmas építkezéseket kezdeményezett, kereskedelmi megállapodásokat kötött és expedíciókat indított. A nőkkel kapcsolatos hálátlan történelmi megítélést illetően valamennyire igaza is volt, hiszen a szintén XVIII. dinasztiabeli Nefertiti inkább a legendás szépségéről híres. Holott egyes vélemények szerint a vallásreformer Ehnaton fáraó feleségeként igen komoly befolyással bírt, sőt férjét, annak halála után, követte a trónon. Hatsepszutot tekintette példaképének a XIX. dinasztia utolsó fáraója, Tauszert, aki szintén régensként kezdte, majd amúgy is tehetetlen mostohafia halála után fáraóvá nyilváníttatta magát.

Ezt követően majdnem egy évezreden át nem tudni női egyiptomi uralkodóról, mígnem az i. e. 4. század végén megjelent, macedón eredetű Ptolemaioszok több királynőt is adtak. Egyes történészek szerint a dinasztia teremtette meg az uralkodói cím női ágon való öröklésének jogát, amelyet az I. Ptolemaiosz idején élt Manethón egyiptomi pap, történetíró királylistája alapozott meg. Manethón ugyanis megnevezett több korábbi fáraónőt is, köztük az említett Nitókriszt, Szobeknoferut és Hatsepszutot, így a hatalomra törő ptolemaida asszonyok őket tekintették példaképüknek. Az egyiptomi női uralkodók sorát méltán zárja VII. Kleopátra, akiért az utókor nemcsak szépsége és szerelmi élete, de politikai tehetsége miatt is rajong. Igaz, az ő i. e. 30-ban a rómaiaktól elszenvedett katonai vereségével és öngyilkosságával az egyiptomi fáraók uralkodása is véget ért.

KERESZTES IMRE

A cikk a HVG 2018/10. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!