szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Régészeti stratégiát alkot és új régészeti intézetet alapít a kormány. Ismét fellendül a politikai célú múltépítés?

Két év múlva, amikor már nem ömlenek az uniós pénzek az országba, beszakadhat a régészeti infrastruktúra. Jelenleg ugyanis a főleg uniós forrásból megvalósított nagyberuházások helyszínén kötelezően elvégzendő, úgynevezett megelőző régészeti feltárások tartják magasan az archeológusok számát. Ráadásul a kormány tavaly ősszel úgy döntött, teljesen kizárja a magáncégeket ebből a jövedelmező üzletágból, és a megyei hatókörű múzeumokra bízza. Így a beruházások csökkenése után a fölös kapacitás foglalkoztatása is az állam gondja lesz.

Az utóbbi nyolc évben nem árult el különösebb empátiát a régészek irányt a hatalom, sőt inkább bűnbakként kezelte az archeológusokat, őket okolva a beruházások lassúságáért. Adminisztratív eszközökkel igyekezett a leletmentő feltárások idejét és költségeit korlátozni. Alig múlt el év, hogy fel ne forgatta volna – néha homlokegyenest ellenkező módon – az ásatások jogi és intézményi környezetét.

Az utóbbi hetekben azonban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hirtelen megbeszélésre hívta az MTA régészeti bizottságának és intézetének, a  Nemzeti Múzeumnak, a régészeti tanszékeknek, illetve a megyei hatókörű múzeumoknak a képviselőit. A beszélgetésen forrásaink szerint önkritikus hangot ütött meg, elismerve, hogy a múltban gyakran igaztalan támadásokat kellett elszenvednie a szakmának. Egyúttal jelezte, hogy a nagyberuházások megritkulása után sem hagyja magára az archeológusokat a tárca. Arra kérte a meghívott intézményvezetőket, dolgozzák ki a nemzeti régészeti stratégiát, amihez aztán a kormány majd ad pénzt, paripát, fegyvert. Sokan úgy emlékeztek, a miniszter azt sem rejtette véka alá, hogy szeretné, ha elsősorban a honfoglalás, a magyarság őstörténete lenne a kutatás fő iránya.

Balog gesztusát jó néven veszi a szakma, hiszen évek, évtizedek óta lehetetlen feltárni számos olyan objektumot, amely nagyon fontos lenne egy-egy történeti kérdés tisztázására, és nem áll valamely nagyberuházás útjában. Még azt a római villát sem tárták fel teljesen, amelyet a Seuso-kincs feltételezett elsődleges lelőhelyének sejtenek. Balog ígéretének van azonban két apró szépséghibája. Egyelőre nem tudni, mennyi pénzt rendelnek hozzá, ráadásul a régészet nem Balog tárcájához, hanem az eddig Lázár János irányítása alatt álló Miniszterelnökséghez tartozik.

Régészeti feltárás Budapesten. Ősök után kutatva
©

Mindemellett a kultúrát is felügyelő miniszter bármennyire barátságos is most a régészszakma hagyományos tudományos fórumaival, nem bízik feltétel nélkül meg benne. A Lázár Jánossal fennálló hagyományos vetélkedése mellett ezzel magyarázható a „kettős honfoglalás” elméletének kidolgozójáról, László Gyuláról elnevezett intézet létrehozása is. A magyar őstörténettel foglalkozó, a Balog-tárcához tartozó intézet megalapítása azért is furcsa, mert az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontján (BTK) belül is létezik hasonló témacsoport. Szabados György igazgató nem árulta el a HVG kérdésére, hogy milyen hiátus az, amit nekik kellene betölteniük. Korábban a Heti Válasznak viszont kijelentette: „nem elefántcsonttoronyba zárkózva kívánunk kutatni”. Lapunknak csak annyit mondott, hogy gőzerővel szervezi az intézetet, de annak egyelőre még nincsenek munkatársai, és helyszíne sem.

Annyi kiderült, hogy az új régészeti kutatóközpontnak a Lezsák Sándor-féle Lakiteleki Népfőiskola által bekebelezett Nemzeti Művelődési Intézet ad intézményi hátteret. A Lezsák család több tagja is érdeklődik a korszak iránt, így a fideszes politikus régész lánya, Gabriella. A Balog által összehívott megbeszélésen kizárólag intézményvezetők vettek részt, kivéve Lezsák Gabriellát, az MTA BTK tudományos segédmunkatársát. Lezsák fia, Levente is nagy rajongója az ősmagyarok kultúrájának, apja honlapja szerint lovaskultúra-oktató, és nagy álma a Fehérlófia Lovas Népfőiskola megalapítása.

Lehet, hogy a László Gyula Intézet csupán Lezsák Sándor játszótere lesz, de több jel mutat arra, hogy a következő ciklusára készülő Fidesz ismét nemzetpolitikai boomra készül. Elindul az évek óta tervezett Árpád-ház program, amelyhez a kormány március 19-én immár forrást is rendelt: nem is keveset, 1,2 milliárd forintot, igaz, öt évre elosztva. A tervezett mintegy hetven program között szerepel a Kárpát-medencei Árpád-kori templomok felújítása, az egykori királyi temetkezési helyek régészeti kutatása, a királycsontok DNS-vizsgálata. Egyelőre nem tudni, mi fér bele a keretbe. Az bizonyos, hogy 2020. augusztus 20-án nagyszabású kiállítás nyílik a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. Ehhez a múzeum Fő utcai épületét 400 millió forintért felújítják.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!