Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
A megnyitón Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes Magyarország, és egyben Budapest turisztikai erősségének nevezte a fürdő- és gyógyturizmust. Felidézte, hogy a Király fürdő építését 1565-ben kezdték, de akkor még funkcionális szerepe volt, mégpedig az, hogy a várat védők az ostrom alatt fürdeni tudjanak. Ez a szerep az évszázadok során jelentősen átalakult, a 19. században előtérbe kerültek a kényelmi, gyógyászati, szórakozási szempontok.
|
| Király Fürdő (Fotó: Varga Zsolt) |
A később a fürdők mellé települt sporttevékenységek kapcsán elmondta: "felsorolni sem lehet azon olimpiai bajnokok számát, akik a Császárban nevelkedtek" és dicsőséget hoztak Magyarországnak.
A fürdőkultúra fejlődését bemutató tárlat kapcsán Csapó Katalin muzeológus, történész adott történeti visszatekintést, felidézve, hogy már az ország területén élő kelták is használták a vízforrásokat. Mint mondta, csak Aquincum területén a feltárások során 21 kisebb-nagyobb fürdőt találtak.
|
| A Gellért Fürdő strandja nyáron (Fotó: Stiller Ákos) |
Jelezte, hogy idővel a fürdők a társas élet színterei lettek és a fürdők használata, szolgáltatásai is jelentősen átalakultak az idők során. A polgárosodás tömeges fürdőlátogatást hozott, divatos lett a nyaralás, de a nemzetközi érdeklődés csak a két világháború között jelent meg a magyar fürdők iránt - ismertette a muzeológus.
Tőle tudhattuk meg azt is, hogy az országban 207 kútból jön minősített gyógyvíz, összesen 70 gyógyfürdő van, Budapesten pedig 118 forrásból és fúrt kútból napi 30 ezer köbméter gyógyvíz tör felszínre.
|
| Korabeli plakát (MTI Fotó: Máthé Zoltán) |
Aki több mindenre is kíváncsi, az menjen el a tárlatra bátran, a Király fürdőt itt találja.
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
